Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)
1933-10-25 / 245. szám
4 Keleti (Ijsjtg 'Szerda, 1033. október 25. A mezőgazdasági technika csodáiból A növénynemesité3 legújabb eredményei szinte elérhetetlen célok felé törekszenek. Tudvalevőleg a nö- vénynemesitök törekvéseinek egyik legfontosabb ága, hogy a növények vegetációs idejét megrövidítve, olyan helyeken is lehetővé tegyék bizonyos növények termelését, ahol hUlönben az éghajlat zordsága miatt a növények nem teremnének meg. Erős küzdelem folyik Északamerikában, Kanada legészakabbra fekvő vidékein és Szibériában, hogy olyan buzafajtát lehessen Uinemesiteni, amelyik az ottani rövid nyár alatt és szélsőséges éghajlat mellett termést hoz. A növénynemesi tők munkáját máris nagy siker Koronázta. A hullámvonal, amelyik a világtérképeken a buza termelése határát jelzi, az utóbbi évtizedek alatt északabbra tolódott el. Ma olyan helyen is terem buza, ahol ezelőtt 30—40 évvel rénszarvasok legeltek. A növénynemesitöknek sikeres nemesitési munkálataikkal párhuzamosan, kísérleti intézetekben különleges kezelési módoknak vetették alá a buzaszemet, hogy élettani hatások keltésével rövidítsék meg a buza tény ész-idejét. A legérdekesebb és eddig legbiztatóbb ilyen eljárás Lyssenko orosz tudósé, aki „jaworizáció“ név alatt különleges eljárást dolgozott ki a buzaszem életerejének serkentésére. A I.jsscnko-féle eljárás tulajdonképpen a buzaszemek áztaíásán és nedvesen való tartásán, majd a csírázás! folyamat megakadályozásán alapszik. A buzaszeineknek, hegy a kívánt tulajdonságot felvegyék, vagyis, hogy a buza vegetáciájának Idejét kerek egy hónappal megrövidítsük, 40—50% vizet kell fölvenniük. Ha kevesebb vizet használunk, úgy a jaworizációt lassítjuk, több víznél a kicsirázás veszedelme forog fenn. Ezt a nedvesitést 10—12 fok C-nál végezzük. 100 kg. búzához, melynek 13% a természetes víztartalma 33 kg. vizet veszünk. Ezt a vízmennyiséget 3 részletben 5—7 órás időközökben adagoljuk, lapáttal jól elkeverjük. A 2. és 3. adagolás után szintén. Az utolsó nedvesítés után 4 óra elteltével újra át kell lapátolni és 20—25 cm. magas rétegekben szétteregetni. A réteget 8—19 óránként átlapátoljuk. A hőmérsékletnek a rétegben nem szabad sem 15 fok C-nál magasabbnak, sem 15 fok C-nál alacsonyabbnak lenni. 24 órával a nedvesítés után kezd a csira mozogni. E pillanatban a csírázás tovább fejlődésének gátat kell vetnünk. Ez úgy történik, hogy a szemeket egy olyan helyiségbe visszük, ahol állandóan 3 fok C. hőmérséklet van. Itt 10—15 napig hagyjuk a búzát, de naponta át kell lapátolni. Ez idó után kész a „jaworizáció“ és a buzaszem vethető. Ha vetni azonnal nem lehet, a magot szárítjuk. A rendkívül érdekes eljárás most van kipróbálás alatt és bizonyos, hogyha száz százalékosan nem is fog beválni, de a búzatermelés problémáját nagy lépéssel vitte elő a zord éghajlatú vidékeken és nálunk is nagy szerepe fog jutni a rozsdaveszedelem leküzdésénél, amelyik főképpen a késői érésű búzák baja. Izlclő-gép. A borbirálat nem könnyű dolog! Sokszor a legnagyobb szakértelem mellett és a legnagyobb tárgyilagossággal végrehajtott bírálat esetén sem lehet borkiállításokon százszázalékos biztonsággal eldönteni, hogy melyik a legjobb minőségű bor? Bor-blrálók eltekintve kitűnő Ízlelő é3 szaglőképességüktől, a legkülönlegesebb mesterfogásokhoz folyamodnak, hogy bírálatuk a lehetőséghez képest jó legyen. Különös érdekességre tarthat tehát számot az a hir, amit egyik előkelő francia borászati szaklap hozott. A szaklap szerint sikerült egy olyan készüléket feltalálni, amelyiknek segítségével a bor minőségi fokát minden kétséget kizárólag meg lehet állapítani. A találmányt egy Deavue nevű borász szabadalmaztatta és a Beaumeni tudományos intézetben készítette el. Az érdekes találmány a feltaláló állítása szerint feleslegessé teszi borbirálatnál a szemet, orrt és iryct. A módszer elektromosságon alapszik. A megvizsgálandó bort olyan edénybe teszik, amelybe platinaelektródok vannak építve. Az elektródok Ruhmkorff-féle indukciós tekerccsel villamos elemhez vannak kapcsolva, amely ujezüstrudban folytatódik. A rúd alatt skála van elhelyezve. Az ujezüst- rud vége mikrofonokban végződik és a hallgatókban állandó berregés hallatszik, ha az áramot bekapcsoljuk. A kísérletező úgy végzi a vizsgálatot, hogy a csusztatöt ide-oda mozgatja a rúdon mindaddig, mig a berregés megszűnik. Ezután leolvassa a számot a mércén, amely fölött a. csúsztató megá'it amikor a berreţ Két hoiozsvări emléhmű nyomăban Minden pillanatban lecsaphat a csákány^ Erzsébet királyné emlékművére — Ahol a tragikus sorsú királyné szobra állott... (Kolozsvár, október 24.) Őszi hervadás festi rozsdabarnára a sétatér ősfáinak szállongó leveleit. A gruppoknak sincs meg niáraz élénk, szinpompás hatása. Görnyedt nénikék, szatyros szegényasszonyok tipegnek az elhagyatott utakon lehullott gallyakat szedegetve. Előttem is hajlott hátú, ráncos arcú néni vánszorog, kutató szemmel igyekezve felfedezni egy-egy vánnyadt, száraz gallyat. Mint a fáradt keselyű csap le rá. Cikk-cakkos ut után érkezik el a sétány közepe tájáig, ahol azután kimerültén ejti el magát az utszéli padra. Fahulladékok- I kai telt szotyrát féltő gondossággal helyezi el maga mellé, majd kezeit összekulcsolja, láthatólag imát mormol. Miután befejezte ájtatosko- dását mellé telepszem és faggatni kezdem. — Olyan jól esett kiimádkozni magamat Erzsébet királyné fája alatt, — mondja halkan. Az emlékfa tövében... Kissé talán tágra meredt szemmel bámulok rá, de azután meglepetésemet leplezni próbálom és igenlőleg bólintok. — Az urfi, látom fiatal, — folytatja — és igy nem is tudhatja, hogy itt, szemben ezzel a paddal valamikor két hatalmas jegenyefa állott. Erzsébet királyné tiszteletére ültették ide. Itt né, látja az urfi, — mutat a kiemelkedő domb közepére, — hatalmas nagy kő volt, amire azt vésték fel, hogy „Erzsébet királyné emlékfái“. Aranybetiikkel. Ma már a két jegenyéből nincs, csak egy. A hatalmas kőtömb, amely a tragikuséletü és tragikusvégü magyar királyné emlékét őrizte, eltűnt a: helyéről, hogy helyet adjon a pusztulásnak- A kis dombot környező fenyő-lugas megfelelő gondozás hián napról-napra pusztul. Három napig kerestem, kutattam a hatalmas nagy követ, amelyről az öreg nénike beszélt. Megtaláltam munkás, szorgalmas, dolgos kezek közelében, ott, ahol a csákányvágások percenként százával zuhannak le, hogy a régi romokat eltakarítva, egy újabb monumentális épületnek adjanak megfelelő keretetA Bocskay téren, ott, ahol ma a szurokillatban és gőzben száznál is több munkás dolgozik hangyaszorgalommal, hogy a tér szépségét minél élénkebben kidomborítsák, ezzel is emelve a hatalmas katedrális monumentalitását. Az egyik, félig leontott deszkakerítés közvetlen közelében hatalmas gránitkő szomorko- dik egymagában. Körülötte épületromok, elszórt kövek, ma még rendezetlenség. A hatalmas gránitkő lelve tekint körjil, szorongva lesheti, hogy melyik pillanatban lép mellé egy csákánnyal felfegyverkezett kéz és üti le egyetlen csapással homlokáról a hosszú időn keresztül, oly büszkeséggel viselt aranybe tűs feliratot: Erzsébet királyné emlékfái. Nem az okvetetlenkedés kákán csomót keresése, hanem a kegyeletes_ érzés mondatja velünk, hogy az emlékkőnek jobb helyet is találhattak volna. Ez a gránitkő nem sok pénzértéket képvisel, de mint emlék, megérdemelte volna, hogy ezentúl is ott maradjon a sétatér árván maradt jegenyéje alatt. Erzsébet királyné soha sem volt politikus, emlékköve senkinek az érzékenységét nem bántotta volna meg... Ahol a szobor állott... Enyhe kanyarulattal kapaszkodik fel az ut a Fellegvár oldalán a hegy tetejéig a réges- régen lebontott kilátóig. Az ut szerpentin kaj- lásain a késő délutáni napsütésben csak egymás szemeibe merült szerelmes párok közlekednek, meg-megállva a szuette, korhadt padoknál. A szerpentin ut közepetáján egykor fehér, ma szürkés szinbe hajló félkör alakú kőpad van meg. Sokan emlékeznek még rá, hogy a pad Erzsébet királyné szobrát övezte. Ki tudja, hova száműzték? Fiatal szerelmes pár ül szorosan a szobor egykori tartó oszlopa melletti helyen és a fiatalember szorgalmasan rójja egymás mellé a sorokat otromba vörös ceruzával. De körüljárva az oszlopot, fájdalommal látjuk, hogy az oszlopnak úgyszólván minden helye monogramokkal, durva és müvészietlen felírásokkal éktelenkedik. Ha már nincs az oszlop tetején szobor, amelynek diszitő kontúrjaként szolgált a kőpad is, sokkal helyesebb volna, ha ezt az emléket is, amelyen még ma is olvashatóan áll a felirás: „Erzsébet királyné“ és alatta az évszám, beszállítanák valamelyik muzeum udvarára. Egészen biztosan jobban meg lehetne őrizni ott az enyészettől, minthogy itt fenn a hegyoldalban minden futó szerelmi kaland évtizedeken keresztül élő tanúja és emlékkönyve maradjon- (b- a.) gés megszűnt. Ez lesz a megvizsgált bor indexszáma, mert minden azonos minőségű bornál ugyanazon helyen szűnik meg a berregés. Az indexszámok közötti eltérés jelzi a különböző borok minőségi fokát. Trágyázás szénsavgázzal. A levegő szénsavának óriási szerep jut az élet körforgásában. Tudvalevöieg a növényi levélben levő zöld testecekék az úgynevezett klóról ilium szemek azok a vegyi laboratóriumok, amelyek a levegő szénsavából és a földből felvett szervetlen tápanyagokból szerves ve- gyüieteket készítenek. Kézenfekvő tehát, hogy egy növény életműködését az által nagy mértékben lehet fokozni, ha bőségesen ellátjuk szénsavgázzal. Ezúttal a növényeket nemcsak fokozottabb életműködésre serkentjük, hanem nagyon kedvezően befolyásoljuk a virágzást és a gyümölcsök vagy magvak érését is. Szorosan idekapcsolódik annak a feltevésnek a lényege, hogy a régi geológiai korokban a növényzet azért fejlődött olyan buján, mert a levegőben sokkal több szénsav volt, mint ma. Ez nemcsak közvetlen trágyával látta cl a növényeket, hanem emellett még mint a legújabb vizsgálatok is megerősítették, a levegő hőmérsékletét is kedvezően befolyásolta. A levegőnek ezt a magasabb szénsav tartalmát hatalmas vulkán kitörésekkel hozták összefüggésbe. Bármint is van, a legújabb mezőgazdasági technika sikeresen alkalmazza a szénsav-gáznak trágyázásra való felhasználását. Természetesen egyelőre még csak bajtatóházakban és virágházakban lehet sző a praktikus haszonról, de nincs messze az idő, amikor a kertészetben és a szántóföldi termelésben is alkalmazni fogják. Gyakorlatilag a szénsav trágyázás két módon oldható meg. Befolyásolható olyan módon a talaj felett levő levegő-réteg szénsav tartalma, hogy a talajban levő mikroorganizmusok tevékenységét fokozzuk. Ezt szerves trágyákkal és talajoltással lehet végezni. A mikroorganizmusok életműködései közben nagy meny- nyiségü szénsavat termelnek. Átlagban négyzetméterenként négytizedgramm szénsavat termelnek. Ez azonban hamar elvegyül a felső levegörétegekkel és csak nagyon buja növényzet ecetén növekszik meg jelentősen az alsó levegöréteg szénsav tartalma. A sűrűn álló nővér yi levelek ugyanis nem engedik, hogy a keletkező szénsav hirtelen elvegyüljön a felső levegővel. Németországban most különlegesen szerkesztett kályhákkal fejlesztik virágházakban és hajtató-házak- ban a szénsavat. A német kémikusoknak sikerült olyan szenet konstruálniok, amelyik a speciális kályhában elégetve, óriási mennyiségű szénsavat fejleszt. Az alig néhány kilő súlyú széndarabból 100 liter szénsavat lehet nyerni. Az érdekes felfedezést a német kertészek már nagyban alkalmazzák és valószínű, hogy alkalmazása által a kertészetben rövidesen újabb csodákat fognak produkálni. Sz. JT. Nagyváradi iKereskedelmi Csarnok Őszi Uiűllitúsu ohtóber 21-29-ig 50 százalékos menetdij kedvezmény avissza utazásnál az összes vonalokon. Vasúti kedvezmény okt. I 18—80-ig, ulazási igazolványok díjmentesen kaphatók a kiállítás ^ 1 pénztáránál. Az odautazáshoz váltott vasnti jegy megőrzendő.
