Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-22 / 243. szám

ojgy A mal nap sportprogramja. Kolozsvár: Délelőtt 9 órákor a KKASE turista gyalogversenye. Délután 3 óraáoP'®oíla CFR—Romania Nemzeti Bajnoki mér­kőzése. Este 9 órakor az unitárius kollégiumban Er­dély boxbajnoksága. Maj'os vásárhely: NAC—Mures Nemzeti Bajnokság. Temesvár: Brasovia—Kinizsi Nem­zeti Bajnoki és Electrica—Resicai MTE Román Kupa mérkőzések. Bukarest: Venus—B. CFR Nemzeti Baj­noki. Arad: Universitatea—AMTE, Nemzeti Bajnoki. Nagjvárad: Tricolor—Crisana Nemzeti Bajnoki. Bu­dapest: Magyar—olasz. Európa Kupa mérkőzés. ERDELY BOXBAJNOKSAGANAK PROGRAMJA: Az Erdély bajnokságáért folyó ökölvívó-küzdelemben resztvesznek Kolozsvár legjobb ökölvívói, akiknek pá­rosítása rendkívül kemény és szép küzdelmeket Ígér. Tatár—Darolczy ellen, Bíró—Keresztes ellen, Neumann Kovács ellen fog küzdeni, kiegészítő műsorként pe­dig ringbe lépnek Dóczy és Miklós, Ripka és Balogh, mig a verseny főattrakciója Szoboievszky Sándor ma­gyar vveltersulyu professzionista bajnok bemutatkozá­sa lesz, ki Nagy Gyula ellen 5 menetben fog küzdeni. Szoboievszky stafétaboxolást is mutat be és a minden­napi boxtréningjét a hivatásos ökölvívónak. A ren­dező KKASE a helyárakat 60, 50, 40 és 25 lejben álla­pította meg. A verseny az unitárius kollégium torna­termében este fél 9 órakor kezdődik. ME/SL AZ OLASZ-MAGYAR MÉRKŐ­ZÉSRŐL többek között azt mondatta egy nyilatkozatában: „Az olasz futball a nyár fo­lyamán rendkívül nagyot fejlődött. Nemzet­közi vélemény szerint ma jobbak, mint az osztrákok. A magyar válogatott tehát nehéz feladat előtt áll. Ne felejtsük \el azonban, hogy most' is 3—í góllal jobbnak tartották az osztrák csapatot és a magyar mégis döntetlent harcolt ki. Meglepetés tehát nincs kizárva, a gyászos 0:5 semmiképpen sem ismétlődik meg". Magyar olimpiai vizipóló válogatott— Utánpótlás 8:2 (4:1). 4000 diáknéző előtt ját­szották le Budapest angol vendégei tiszteletére rendezett uszóversenyen ezt a mérkőzést, amely a standard válogatott fölényes győzel­mével végződött, bár az utánpótlás is sok veszélyes támadást vezetett. Egy méterrel javította meg a 2 őrás futás világre­kordját. Begeot francia hosszú távfűtő, aki 2 óra alatt no.057 métert futott. A régi világrekordot több évtizeden át az angol Green tartotta. Rekordja hitelesítésre még­sem kerül, mert az angol Harper ennél lényegesen job­bat futott. Vigasztalása az lehet, hogy közben 1 óra 26 perc 20.8 mp-re javította a 25 km-es és 1 óra 46 p. 08.8 mp-re a 30 km-es francia rekordot. NORVÉGIA FUTBALLBAJNOKSÂGAT a dramenni Mjondalen csapata nyerte, aki a döntőben 3:1 (1:1) arányban győzte le a sta- vangeri Vikinget. HARMINCHAT SVÉD FUTÓ FUTOTTA 2 PERCEN BELÜL A 800 MÉTERT! A svéd atlétikai szövetség kiadta évi jelentését, mely­ből kitűnik, hogy a 800 m-es síkfutásban nem kevesebb, mint 36 futó ért el az idén 2 percen belüli eredményt. A listavezető Erich Ny 1 p. 52.3 mp-el. 2. Larson 1 p. 53 mp. Olyan kolosz- szális állageredmény ez, amilyent még nem jegyeztek fel az atlétika történetében. Szabados vereség-szériája. A magyar asz (ali lennisz ex-világbajnok a feljavult francia versenyzőktől egymásután szenved vereséget. Most Liliében 3:2 arányban kapott ki Hage nauer francia bajnoktól. Olaszország tenniszbajnokságait befejeztek. A íerfiegyes és nőiegyes döntőjét az uj rend szer szerint körmérkőzéssel játszották le Bajnok: Palmieri (3 győzelem). 2. Iladó (2 győzelem). 3. Sertorio (1 győzelem). 4. Quinta- valle győzelem nélkül. Női egyes: 1. Valerio (3 győzelem). 2. Lusatti (2 győzelem). 3. Riboli (1 győzelem). 4. Rosa Schina győzelem nélkül Férfipárosban: 1. Quinta valle—Barone-pár, aki a döntőben 6:1, 9:7 és 6:4 arányban győ­zött a Radó—Cesura-pár ellen. Vegyespáros bajnokságban: 1. Lusatti—Palmieri. 2. Va­lerio—Sertorio. Döntő: 6:3, 6:4. Barátky állampolgársát hivatalos bizonylatban állapították meg. a bizonyítvány, melyet a futbaliszö- vatóégnek küldött meg a nagyváradi városháza. 23.554 számot viseli és 1928. szeptemberében kelt. Bukarestben különben olyan hírek terjedtek el, hogy a román szö­vetség [ tárgyalásokat kezdett a Hungáriával, hogy Barátkyt százezer lejért adják ki, mert feltétlenül ját­szatni akarják Bemben. A valószinütlenül hangzó hirt fenntartással Írjuk meg. A mai időknek szomorú tünete a mind gyakrabban előforduló gyermeköngyilkosság■ A héten ismét lesújtva olvastam, hogy egy kis ön gyilkos jelöltet alig tudtak — fuldokló ál­lapotban — a Dunából kimenteni. Egy kis lányt meg utolsó pillanatban sikerült lefogni, mikor a harmadik emeletről akarta magát le­vetni, mert az anyja megszidta. Leggyako­ribb áldozatai ennek a lelki epidémiának a tiz-tize négy éves kis gyermekek. Leginkább túlzott és beteges becsületesség áldozatai. Tavaly is, meg az idén is előfor­dult, hogy az iskolában lopás gyanújába ke­veredtek, — ártatlanul. Hiszem, hogy fájdal- ! más leheteti becsületes kis szivüknek a gya­tra, ■— de a bosszú és a hiúság is közrejátszot­tak, hogy ehhez a szomorú fegyverhez nyúl­tak. Más oka a sok gyermeköngyilkosságnak: a túlzott érzélcénység. Annyira a lelkűkre vesznek egy lenitől, Nőt szülői dorgálást is, hogy egyébutat nem látnak maguk előtt, csak a legsötétebbet. Már pedig a dorgálást elkerülni lehetet­len. Éppen a gyermek érdeke kívánja. A szülő maga is megdorgálja fiát, ha erre okot ad, — ezért okos szülő soha sem neheztel az igazság- gos tanári szigor miatt sem. Ez a kétségbeejtő tünet azonban bizonyára mindnyájunkat meggondolkodtat. Az én sze­rény véleményem szerint, elsősorban mégis a szülőket terheli a felelősség, ha. nem is a dor­gálások miatt. Annyiszor hallják szegény gyermekek: „Oh bár már vége volna ennek a keserves életnek", — „Csak már meghalnék", — amit a szülők meggondolatlanul és előttük hangoztatnak, hogy az életvaluta elvesztette szemükben értékéi. Inflációs papír lett, me­lyet elhajítanak. Szoktassuk gyermekeinket az élet szerété- téhez és arra, hogy az életben kötelességet lássanak. A gyermekietek engedelmes viasz, mit kedvünkre formálhatunk. Igyekezzünk figyelő szemük elöl eltakarni a sok csúfat. És fokozottan hívjuk fel figyelmüket a szépre, jóra. Viszont. ha találkoznak a rosszal, értes­sük meg velük, hogy ez a fénynek az árnyéka. Így elérhetjük azt, hogy az életet szépnek, boldognak, árnyékosnak, de: Életnek lássák. * A napokban egy kölcsönkönyvtárba vitt el az utam. Kedvenc, jó íróim társaságában igen jól érzem magam. Ele­gáns husz-huszonnégy éves leány volt a szomszédom. Egész halom könyv állt előtte. Keres, kutat olvas­mány után, nem talál meg­felelőt. Végül is a segédre bízza magát, ki egy Dickensi ajánl neki. Az ifjú hölgy gúnyos ' mosolyra huzza ajakát és lekicsinylő kéz­mozdulattal szól: — Dickensi Abból nem kérek. Nem bírtam megállani és ismeretlenül megszólítottam a jól öltözött leányt: — Bizonyára túl van már Dickensen. Bár én szívesen elolvasom többször is. — Nem ettem meszel, — volt a rövid, de határozott felelet. — Nem olvastam én egyet- len-cgyct sem. De ki olvas ma Dickenst? Nem kacagtatom ki magam, hogy egy ilyen divat­ból kiment ócskaságot vegyek a kezembe. Igazán nem vagyok maradi. A modern­ségnek, újításnak mindenkép hive vagyok. De csak addig, mig kegyeletet, nem sért, vagy rnic nem ostoba. Hanem mikor gúnyos mosoly lyal, lekicsinylő kézmozdulattal intéznek el nagyokat, akkor — mondhatom — ökölbe szo­rul a kezem. A világért sem akarom kisebbíteni a ma Nagyjait. Egy Galsworthy, Leids Sinclair, Werfel, Stefan Zweig munkái előtt fejet haj­tok. Igaz gyönyörűséggel olvastam cl úgy Forsyte Sagat, mint Arrowshúih-t, Nápolyi testvéreket, vagy Marie Antoinette-et. Felejt­hetetlen élmények! De igazán és mélyen a szivembe, igenis,, a megvetett Dickens és társai gyökereztek. Ezt talán megboldogult, drága, jó volt tanárom­nak: Kuncz Aladárnak is tudom be, ki irán­tam érzett szeretetét azzal mutatta ki, hogy 15—20 éves koromban olvasmányaimat irá­nyította. És ezért is áldom haló porait. Most is könnybe lábbad a szemem, ha a kis Copperfield Dávid szenvedéseire gondo­lok. Lehet-e szebben, igazabban megírni asz- ssonyi sorsot, mint azt Flaubert tette? Stend­hal Julienje nem-e egy ma is élő alak? És Tolsztoj poetikus Natasája, Dosztojevszkij dé- monikus Filipovna Nasztaszjája? Lehet-e őket elfeledni? Lehet-e tőlük hűtlenül elfor­dulni? Még egy tragikomikus eset adta elő ma­gái abban a bizonyos kölcsönkönyvtárbán. A segéd egy könyvet ajánlóit — a rengeteg lob­bi között — a hölgy megnézte a kiadás dátu­mát cs indignálódva, száll: — Igazán nem tudom, miért ajánl nekem tsupa ócskaságot. Ez már nem keU, hiszen ■már 1928-ban adták ki Nekem 1933 ast, leg­feljebb 32-őst adjon. Erre már igazan szólni sem lehet. Eddig nem tudtam, hogy a könyv divatkérdés. Az úri hölgy bizonyára öszetévesztette olvasmá­nyait — a kalapjaival. Ebből' az alkalomból jut eszembe, hogy egy hirdetést olvastam a minap, mely nagy betűkkel tudatja, hogy egy amerikai város legújabb revüjéhen kereken száz görl és 80 tagú dzsiessz szerepel. Ugyanaz a helyzet tehát a szmliáz terén is: a régi, bű­bájos operetteket kiszorí­totta a revü, a szép, an­dalító keringők muzsikáit a dzsessz. Áhítozva gondo­lunk. vissza egy „LiM"-re, „Bocaccio"-ra, „ÉváC-ra. És alakítójukra, (mi kolozsváriak, a csodaszép Berky Lilire). Mi­kor még művészet volt operettet játszani és nem akrobatikus mutatványt. Mikor még te­hetség kellett hozzá és nem volt elég a jó test. Én igy gondolkozom és azt hiszem, velem együtt még sokan. Változzon a divat, fordul­jon a világ kereke — nem bánjuk, ha clsár- gultnak, levendulaülatunak is tartanak. _ Ne­künk jó Dickens és a „Lili" is. Ha meg az ifjú­ság nem kiváncsi rá, — hát csak legyen egé­szen az övék — PittigrMi — es a „Halló I\o- kinkhina" cimü látványos revü 32 változás­ban, 150 görllel és 200 tagú néger dzsesszel — a meg süketülésig. . Sz. Szappanyos Gabriella. ~s~ Étel-recepted Vesc-velö. Zsirban apró hagymát pirítunk, ha rózsaszínű, hozzá adunk két nagyon apróra vágott ser­tés vesét és azt megpároljuk. Ha puha, hozzá jön két megtisztított, megvagdalt sertésvelő, mit sóval, borssal szintén megpárolunk. Piritós kenyérre kenve, azonnal tálaljuk. Töltött alma. Középnagyságú aranypármen, vagy más édes almát (ügyelve arra, hogy egyfajta legyen) hámozatlanul karalábévájóval kivájunk, de az almá­ból is maradjon benne. A következő töltelékkel töltjük meg: darabosra vágott — és nem darált — dió, ma­zsola és vaníliás porcukrot összevegyitünk. Tűzálló tálba téve, tejföllel leöntjük és a sütőben pirosra sütjük. Heti étlap HÉTFŐ: Tyukleves benneföttel, káposztás és túrós ré­tes. Vacsora: Töpörtyüs rántotta, gyümölcs. KEDD: Paradicsomleves, lencse rántott sonkával, tej­feles gyümölcs. Vacsora: Vese-velővel. SZERDA: Karalábéleves, vagdalt sertéshús sárgaré­pával, túrós csusza. Vacsora: Lerakott karfiol. CSÜTÖRTÖK: Daraleves, székelygulyás, töltött alma. Vacsora: Lecsó. FENTEK: Halpaprikás, csúsztatott palacsinta. Va­csora: Halmajonéz, kékesi sajt. SZOMBAT: Paradicsomos töltött burgonya, citromfel- fujt. Vacsora: Lerakott kel, dió mézzel. VASARNAV: Hamis húsleves, nyúl pecsenye vadason burgonyakrokettel és áfonyával, gesztenye püré ţcjszlnhabbal. Vacsora: Nyulpástétom tartár- szösszal, tea, apró süteménnyel. msm

Next

/
Oldalképek
Tartalom