Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-20 / 241. szám

W SJll <Jk Ct BUDAPEST V. Előflxetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cloj-Koloaa­begyedévre 200, egy bóra 70 lej. Magyarországon: Egy ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP. vár, Strada Baron E. Fop (volt Brasaal aeca) 5. szám. írre 60, félévre 25, negyedévre 12.60, egy hónapra 6.50 YVT Í'VFOT ViM 9H <£7 A At Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 10L szám. pengő. — Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban A. V1. E V r Uh I AM -41. oíAM. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Franciaország nem ismeri el többé a négyhatalmi egyezmény érvényességét Angliában ellenben most tartják időszerűnek Lesznek-e közvetlen tárgyalások Németország és Franciaország között? (Páris, október 19.) Francia politikai kő- | rökben megoszlanak a vélemények abban a tekintetben, hogy Hitlernek a Népszövetségből való kilépését illetőleg hogyan fog kialakulni a politikai helyzet. Nagyjelentőségűnek tart­ják a francia kamara külügyi bizottságának tegnap megtartott ülését, amelyen napirendre tűzték a Saar-ridék problémáját és kijelen­tettek, hogy Franciaország a. négyhatalmi paktum érvényét többé nem ismeri el. Politikai körökben általában elhibázottnak tartják Hitler részéről azt a pillanatot, amidőn kezetnyujtott Franciaországnak. Francia- ország ugyanis, min Ha ez a békenyi|nf,f£C"í meg sem történt volna, folytatja eddigi kül­politikáját és. a két angol-szász birodalommal kivan szorosabb összeköttetésbe lépni. Hitler a mostani cselekedetével ezt nagyon elősegí­tette. Mussolini, amint jelentettük, rövidesen újabb négyhatalmi konferenciát akar össze­hívni Stresában, melyre meghívja a négyes paktum aláiróit is. Valószínűtlen azonban, hogy ez az akció sikerrel járna. Megerősítik, hogy Daladier és Paul Boncourt külügymi­niszter megegyeztek abban, hogy Franciaor­szág elzárkózik minden közeledés elől, mely Németország felé irányul és igy lehetségesnek tártjáig hogy a franciák sokat Géniben, NéméTífr folytatják. ' sz ag1 Kxfaircs oiasaval A négyhatalmi egyezménnyel szemben Angliának eltérő az álláspontja Berlin és Páris között Amit a német kormány el akart érni, a. elől a francia kormány kitért. Legalább is egyelőre. S nemcsak kitért előle, hanem ener­gikusan vissz i utasította. S mégsem látszik a dolog ezzel elintezettnek, mert vannak a világ politikának körülményei és vannak a történe- lemalakulásnak tényezői, amelyeknek a befo­lyása igen számottevő lehet. Németország szemtől-szembe akart kerülni Franciaorszaggai. Hogy közvetlen tárgyaláso v induljanak meg Berlin és Páris közötty min 1- azoknak az ellentéteknek és ellentétes érdeke Je­nek az elhárítása végett, amelyek állandósítják a háborúnak a veszedelmét a világ leje fölött Berlin és Páris kozott légvonalban nem olyan nagy a földrajzi távolság, azonban az egyik metropolisból minden ut csak Genfen keresz­tül vezetett- Az útban állott az a nagyhatalmi szervezet, aminek a neve: Nemzetek Szövetsége, de amelyben nem a népek emberi létérdekei ta­láltak általam-s megoldásokra, hanem hatalmi politikák érdekszövevényei kászálódtak össze I Németország a maga részéről kikapcsolódott ebből a köteiéKboí s nagyjelentőségű iépésenek kétségtelenül sikere volna, ha, a franciák bele mennének a. 1\ épszövetségen kívüli, Géniét mellőző tárgyalások felvételébe. A culhaxcía- san elutasi-o gesztust ma nem olyai könnyű odadobni Bér’in felé, mint a háború előtt. Mr. a nyilvánosság elé pergetett szavakban a bóké re szoktak licitálni, arra hogy ki akarja job ban a békét De most a párisi politika azzal Ib­iéi Berlinnek, hogy Franciaország viszont a négyhatalmi egyezményből kapcsolja ki magát Ennek az voma a jelentősége, hogy a Berlin és Páris közötti útvonalból eltűnne ez a közbe­eső állomás is, ami tényleg szintén kitérő a légvonalba! irányból; de amire ebben az eset­ben mentőjehmtoségü szükség volna. A négy hatalmi egy «menyben nem sok időre, de íiz esztendőre bekét biztositottak a nagyhatalmak. Ez egymasivö'-.ti fogadalom alapján nyilván­való, hogy a Népszövetséget uraló Páris és a Népszövetségből kiszakadt Berlin között a köz- vetitőszerep e nagyhatalmi együttesre hárul­ná, A franciák szerint minden csak Génién ki- resztül történ hetik s aki más utat keres, an­nak nem államik rendelkezésére. Értnetö ez az álláspontjuk azért, mert a népszövetségi szer vezetben a franciák sok oldalról feltétlen támo­gatást biztositottak a maguk számára. Viszont a másik két nagyhatalom, az angolok es az olaszok nem ■•Iraton rángatható szekundánsai a franciáknak A baj azonban az, hogy ha nin­csen négyha'almi egyezmény, akkor eldobták a háború elleni tiz esztendős biztosítást is- Ezt akarták Parisból nyugtalanító csóvaként be­dobni a németek közé, akik arra gondolhattak, hogy tiz beads esztendő alatt, népszövetségi ellenőrzések, tárgyalások nélkül meg tudjak erősíteni háV.rus felkészültségüket a legerőseb­ben felfegyverkezett Franciaországgal szem­ben. Azt akarták, hogy a németek, akik a tá voli háborúra könnyen vállalkoznak, féljenek a közeli bábom eshetőségétől- A németeknek sokszor közi miértén túlzott önérzetesjege é* önteltsége azonban nagyon nehezen rcagal a diplomáciai tűk okának szánt ijesztésekre. B< zonyos, hogy ebben a mai stádiumában komoly az európai Ivlyzet, aminek a megmentésnél t felelősséggel kell hogy feladatot vállaljanak az angol es az olasz kormányok is, akik máris szembenáiiar.uk a négyhatalmi egyezmény 4. vényének kérdésében a párisi felfogással. Ha Páris nem akar szemtől-szembe kerülni Berlin­nel, akkor :i lobbi nagyhatalmakon múlik, hogy a mentőbőlülményeket sorakoztatni iud- ják-e megfde ö íratással az európai kontinens­re ereszkedő kiiaosznak az elhárítására. A Daily ■ Telegraph jelentése szerint a négyhatalmi egyezmény egyáltalában nem szorul a parlament ratifikálására. Az egyez­mény éppen azt a célt szolgálja, hogy közve­títse a tanácskozást a főhatalmak között és igy Németország a Népszövetségből való ki­lépése aktuálissá tette a négyhatalmi egyez­mény gyakorlatositását. Lesznek-e közvetlen német-francia tárgyalások. (Páris, október 19.) A Liberté közli, hogy Daladierban meg van a hajlandóság a néme tekkel folytatandó közvetlen eszmecsere iránt. Egyes hirek szerint a tárgyalások már íolya matban is vannak. A személyes érintkezés előkészítése nem sok időt fog igénybe venni. A lap hangoztatja, hogy a francia miniszter- elnök ezt keddi expozéjában csak azért nem jelentette be, mert nem akarta, hogy szélsősé­ges ellenzéki közbeszólás, vagy felszólalás, illetve a szövetségesek időelőtti közbeavatko­zása elvágja a terv lehetőségét. Daladier egy­előre titkolózni kénytelen. Jólinformált körökben is azt állítják, hogy a közvetlen tárgyalások a tiltakozások hirei ellenére meg fognak indulni. A küszöbön álló tárgyalások az angol sajtót is erősen fog­lalkoztatják. Több angol lap bejelenti, hogy a franciák nem szívesen akarnak közvetlen tár­gyalást folytatni a németekkel. Szaván kellene fogni Hitlert s tárgyalni kellene vele a ki- engesztelődés feltételeiről. A tárgyalások sikere meghozhatná a fe­szültség enyhülését — Írják az angol lapok. Politikai körökben az a vélemény alakult ki, •hogy Németországgal minden szomszédjával béke-megóvást célzó külön egyezményt kellene köttetni. Bonyolódik a Saar-vidék problémája. (Brüsszel, október 19.) A Nation Beige rámutat arra, bogy a német lépés még proble­matikusabbá tette a Saar-vidék helyzetét. Más­fél évvel a népszavazás előtt a Saar-terület sorsa teljesen bizonytalan. A Saar-vidéket, mint ismeretes, népszövetségi bizottság kor­mányozza mindaddig, amig a lakosság maga nem dönt jövő sorsa felől. Aggodalmat keltő jelenség — Írja a lap —, hogy a horogkeresz­tesek eszméje napról-napra teret nyer a Saar- vidéken. A nemzeti szocialista Németország kilépett a Népszövetségből s a Népszövetség által kormányzott Saar-vidéken elhatalma­sodik a hitlerista irányzat. Ez az ország és a népszavazása még súlyos helyzetek okozója lehet. A Times világosságot sürget. (London, október 19.) A Times ma közli, hogy a Sir John Simon angol külügyminiszter és Neurath báró között lefolytatott tanácsko­zás anyagát a diplomáciai okmányokkal együtt nyilvánosságra kell hozni és teljes nyíltsággal kell foglalkozni ezzel az üggyel. Hitler njabb nyilatkozata. (London, október 19.) A Daily Mail egyik neves munkatársa beszélgetést folytatott Hit­ler kancellárral és ennek eredményéről hosszú cikket közöl. Hitler kijelenti, hogy harcra ta­nítják a német ifjúságot, de harci nevelésük által a belső ellenségtől, a kommunizmustól akarnak védekezni. Egyetlen józan ész sem hiszi, hogy a lengyel korridor a béke legra­gyogóbb sikere volna. Ez csak arra alkalmas, hogy ellentétes érzelmeket tápláljon a lengye­lek és németek között. Senki sem akar háborút Németországban — ezt a német kancellár is­mételten leszegezi. A csehszlovákiai ruthén képvi­selők az autonómiát követelik (Prága, október 19.) A prágai parlament ruthén .képviselői átnyújtották memorandumu­kat a parlamentben, mely szerint első kíván­ságuk az autonómia. 2. Külön kormányzó mi­előbbi kinevezése. 3. Uj vasútvonal kiépítése és 4. Külön viVhén-osztaly létesítése a minisz­terelnökségen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom