Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-18 / 239. szám

it ir ZnJ 1

Befizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Clnj-Kolo®*Negyedévre 200, egy bóra 70 lej. Magyarországon: Egy ORSZÁGOS MAGYÂRPARTÎ LAP, vár, Strada Baron X- Pop (volt Urassal ucca) 5. szám.

ívre 66, félévre 26, negyedévre 12^0, egy hónapra &50 WT *VP(U V A oao <7 A AT Telefon: 508. — Leveleim: Chij, postafiók 10L szám.

pengő. — Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban AV1' ' r 'Jlj 1OIjAJXI. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség.

Enyhillt a helyzet a genfi Uérdésben

Neurath beszéde utat nyit a konfliktus békés elintézésére — Göbbels is megerősítette Németország békeszándékait

Az amerikai delegáció utasítást kapott, hogy foly• tussá tovább a leszerelési tanácskozásokat

(Berlin, október 17.) Ma már sokkal enyhébben Ítélik meg úgy genfi népszövetségi körökben, mint Berlinben is a helyzetet, mint eddig. Németország nem zárt be minden ajtót, konstatálják Párisban és Londonban, viszont a nagyhatalmak is engedékenyebb szellemben működhetnek, — ezt a véleményt hangoztatják a német fővárosban. A berlini sajtó kommentálja Henderson tegnapi válaszát és megállapítja, hogy a német részről csak azt a mondatot lehet kifogásolni, hogy indokolatlan volt Németország visszavonulása, egyébként a válasz megfogalmazása nyugodt és tárgyilagos.

Németországban részint Rómától, részint pedig Párisiéi várják az újabb iniciativát. Német politikai körökben biztosra veszik, hogy Mussolini mindent cl fog követni, hogy a megegyezés jöjjön létre. Ami Páriát illeti, sokat várnak Dal adier miniszterelnöknek ma

Neubuth 'nyilatkozata a helyzetből

(Berlin, október 17.) Neurath báró birodalmi külügyminiszter nyilatkozott a külföldi lapok berlini munkatársai előtt a helyzetről. Azt hangoztatta, hogy Németország kiválása nem fog ártani a leszerelési tanácskozások további menetének, mert Németorzság úgyis fegyvertelen a felvegyverzett hatalmakhoz képest.

Ha a hatalmak meg fognak egyezni a leszerelésben s ha elismerik a német égj enjoguságot, a birodalmi kormány bármely pillanatban hajlandó lesz tervezetük komoly megfontolás alá vélc- lére.

A külügyminiszter szembeszállót! azzal a híreszteléssel, mintha Genfben a németek fokozták volna igényeiket. Ezzel szemben tény az, hogy az egyenjogúságot, amelyet a hatalmak december 11-én már proklamáltak, visszavonták s elzárkóztak annak megvalósítása elől. Neurath utalt Hitler békebeszódeire s azt hangsúlyozta ki, hogy a jövő eseményei most már kizárólag r. hatalmak irányításától függenek.

Chamberlain is nyilatkozott.

Londoni jelentés szerint Chamberlain nyilatkozott Birminghamban a. német elutasító magatartásról. Chamberlain hangoztatta, hogy

Ankara felé

Az újságolvasó közönség előtt valami érdekes titokzatosság homályába burkolva jelent meg Ankara, az uj török főváros, amely hirtelen az érdeklődés előterébe nyomult az elfeledett ke.eti távolság mélységéből. Ma Ti- tuleseu, a román külpolitika irányítója, tegnap Sándor jugoszláv király, holnap Gömbéi magyar kor nányelnök*.Mind Kemál pasával leér esték és keresik ,a,' találkozást, Sándor király is, aki mm méípöiesszire'befelé a Sztam- bttli partokiúl,tide ázért utazott oda, hogy Ankara urával négyszemközti tárgyaláson, szót válthasson. A világpolitikának mégis csak jelentős és fontos pontja lett a Kemal pasa rezidenciája, hogy ilyem•messziről, ennyire különböző helyűiről, ilyen számot tevő tényezők járulnak oda- Az a tény, hogy ismeretes nemzetközi egyezményeket Írnak alá, még rém indokolja az odautazásokat, vagy legalább is úgy lehetne mondani, hogy nem meríti ki az odautazások Indokait. Az sem valószínű, hegy mindezek az utazások egy és ugyanazt a célt szolgálnák, mert hiszen Gömbös magyar miniszterelnök egészen más világpolitikai orientációt képvisel, a mögötte levő olasz háttérrel is, mint a kisantant terveiben vezetőszeve- pet betöltő Titulescu külügyminiszter. Mindezek az utazások Bulgárián haladnak keresztül, Szófiában, vagy Eforiában találnak pihenő stációt- A bulgáriai stációzásnak azonban nem pihenés a ceija. A hajdani, három század élőin európai diplomaták ha a szultáni székhelyre utaztak, bolgár földön a nagy ut fáradalmaiért kellett, hogy hosszú pihenőket tartsanak. Sok magyar és sok erdélyi diplomata leirásóiból, jelentésűből tudjuk, hogy a kimerítő úti- fáradalmak miatt mennyire szükséges volt a festi fizikum számára a közbeeső stációnak a pihenője. Do szükséges volt néha azért, hogy a balkáni területek nagyhatalmú basáinak a támogatását, protekcióját, segítségét megnyerjék s >ure a célra alaposan meg kellett rakni az úti podgyászokat nagyértékü ajándú kokkal, amiknek nagy részét a szultáni udvai számára tartogatták- A mostani utazásoknak nem pihenője Bulgária, hanem éppen ellenkezőleg, fárasztó megszakítója. Mert nem köny- nyii dió az európai elképzelésekben, az úgynevezett balkáni és közelkeleti koncepciókba a ennek az államnak a magatartása. S itt a földrajzi szomszédság nem jelenti a helyzeteknek, a viszonyoknak a könnyebbségét. A szófiai magatartás nagyjában közelebb áll a budapestihez, mint a Bulgáriával szomszédos kisantant- ál Iám okéhoz. Nemcsak azért, mert Bulgária is a világháború vesztesei és lefegyverzettjei közé tartozik, mert hiszen a jelenbeli életérdek könnyen átgázolt a mult emlékein. Hanem sok más egyébért. És e sok más egyéb között ott szerepel, mint talán kicsinek látszó, de az útból el nem hárítható feladat, a kisebbségi kérdés is. Bulgáriával aki közös tervben, bármilyen együttműködésre meg akar egyezni,, annak szeme ele tolakszik ez a kérdés. Szófiában a lega 1 kai ma* i an abb feltételként kell hogy odaállítsák minden érdeklődő elé azt a kérdést: mi-lesz a mai Bulgária határain túl élő bolgárokkal, akik kisebbségi sorsot kaplak a történelemtől. Olyan szófiai kormány nincsen, amelyik ezt a feltételt elhanyagolhatna, mert a határokon túlra is átmerészkedő komi- tácsik és maccdonvakmerőségek otthon kör y- nyen leszámolnának az ilyen kormánnyal, A bolgár problémák között életbevágó a kisebbségi kérdés. Ezért az ankarai utazások rendjén ez akkor is szóba kerül, ba a balkáni komita esi- és macedón-módszerek nem adnáaáK momentán aktualitást. A feketengeri, balkáni szélcsend állandósításához, vagy megerősítéséhez ez is hozzátartozik.

Az ankarai politika mögött azonban ott áll az ázsiai széles Oroszország, ameiyncK szándékaiba a török diplomácia melyen ba van

délutánra bejelentett beszédétől. A francia baloldali lapok a Németországgal megindítandó közvetlen tárgyalások mellett törnek pálcát és a megegyezés szükségességét követelik. A jobboldali lapok élükön az Echo de Parissal, amelybe Pertinax Írja dörgedelmes cikkeit., az ellenőrzés további fenntartása mellett Írnak és hangoztatják, hogy Franciaország biztonsága megköveteli, hogy Franciaország egy jottányit se engedjen eddigi álláspontjából. A francba lapok általában véve mind ellene vannak annak, hogy a leszerelés kérdését a négyhatalmi egyezmény hatáskörébe utalják és Franciaországnak résen kell lenni, nehogy éket verhessenek a kisantant, Lengyel- ország és Franciaország közé. Francia részről mindenesetre követelik, hogy Németország lépjen vissza a Népszövetségbe és majd csak akkor tárgyalnak vele, esetleg Hitler kívánságának megfelelően közvetlenül.

Genfben a leszerelési formulát megszövegező hatalmak erős fáradozást fejtettek ki a bizalom megteremtéséért. Németország lépése mindenesetre elhamarkodott volt. Simon külügyminiszter javaslatai alkalmasak voltak egy olyan atmoszféra megteremtésére, amelyben a német egyenjogúsági elvek érvényesülhettek. Idézi Haig szavait: valamely hir sem nem olyan rossz, sem nem oly jó, mint amilyennek első hallásra halljuk, éppen ezért meg kell várnunk a további eseményeket.

Az angol sajtó vitába száll Neurath külügyminiszter szavával, akit azt hangoztatta, hogy Simon külügyminiszter felelős a kudarcért. Az angol lapok általában véve azon a véleményen vannak, hogy a leszerelési kérdést le kell tárgyalni, meg kell kötni az egyezményt. Amennyiben a leszerelés létrejön, úgy Németország maga is be fogja látni, hogy hibázott, amikor meggondolatlan lépésre határozta el magát.

(London, október 17.) A Times főszerkesztője megintervjuvolta Berlinben Goebbelst, aki többek között a következő kijelentéseket tette: Némeország bókét akar. Ha a Saar-vidéket visszaadják neki, úgy igényeit kielégítették. A lengyel korridorról nem mondunk le, de azt

avatva- A török fővárosban talán sok mindent meg lehet tudni arról, hogy Moszkvát mennyiben és mire lehet rávenni, felhasználni. S itt a francia elképzelések keresik az érvényesülési utat. De Ankarába most minden politikai ut Bulgárián keresztül vezet. Ezek az átutazások pedig érdekesek a kisebbségek számúra. Minden kisebbséget érdekelnek, az er délyieket is-