Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-18 / 239. szám

it ir ZnJ 1 Befizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Clnj-Kolo®*­Negyedévre 200, egy bóra 70 lej. Magyarországon: Egy ORSZÁGOS MAGYÂRPARTÎ LAP, vár, Strada Baron X- Pop (volt Urassal ucca) 5. szám. ívre 66, félévre 26, negyedévre 12^0, egy hónapra &50 WT *VP(U V A oao <7 A AT Telefon: 508. — Leveleim: Chij, postafiók 10L szám. pengő. — Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban AV1' ' r 'Jlj 1OIjAJXI. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Enyhillt a helyzet a genfi Uérdésben Neurath beszéde utat nyit a konfliktus békés elintézésére — Göbbels is megerősítette Német­ország békeszándékait Az amerikai delegáció utasítást kapott, hogy foly• tussá tovább a leszerelési tanácskozásokat (Berlin, október 17.) Ma már sokkal eny­hébben Ítélik meg úgy genfi népszövetségi körökben, mint Berlinben is a helyzetet, mint eddig. Németország nem zárt be minden ajtót, konstatálják Párisban és Londonban, viszont a nagyhatalmak is engedékenyebb szellemben működhetnek, — ezt a véleményt hangoztatják a német fővárosban. A berlini sajtó kommen­tálja Henderson tegnapi válaszát és meg­állapítja, hogy a német részről csak azt a mondatot lehet kifogásolni, hogy indokolatlan volt Németország visszavonulása, egyébként a válasz megfogalmazása nyugodt és tárgyi­lagos. Németországban részint Rómától, részint pedig Párisiéi várják az újabb iniciativát. Német politikai körökben biztosra veszik, hogy Mussolini mindent cl fog követni, hogy a megegyezés jöjjön létre. Ami Páriát illeti, sokat várnak Dal adier miniszterelnöknek ma Neubuth 'nyilatkozata a helyzetből (Berlin, október 17.) Neurath báró biro­dalmi külügyminiszter nyilatkozott a külföldi lapok berlini munkatársai előtt a helyzetről. Azt hangoztatta, hogy Németország kiválása nem fog ártani a leszerelési tanácskozások to­vábbi menetének, mert Németorzság úgyis fegyvertelen a felvegyverzett hatalmakhoz képest. Ha a hatalmak meg fognak egyezni a leszerelésben s ha elismerik a német égj enjoguságot, a birodalmi kormány bármely pillanatban hajlandó lesz ter­vezetük komoly megfontolás alá vélc- lére. A külügyminiszter szembeszállót! azzal a híreszteléssel, mintha Genfben a németek fo­kozták volna igényeiket. Ezzel szemben tény az, hogy az egyenjogúságot, amelyet a hatal­mak december 11-én már proklamáltak, vissza­vonták s elzárkóztak annak megvalósítása elől. Neurath utalt Hitler békebeszódeire s azt hangsúlyozta ki, hogy a jövő eseményei most már kizárólag r. hatalmak irányításától füg­genek. Chamberlain is nyilatkozott. Londoni jelentés szerint Chamberlain nyi­latkozott Birminghamban a. német elutasító magatartásról. Chamberlain hangoztatta, hogy Ankara felé Az újságolvasó közönség előtt valami ér­dekes titokzatosság homályába burkolva je­lent meg Ankara, az uj török főváros, amely hirtelen az érdeklődés előterébe nyomult az elfeledett ke.eti távolság mélységéből. Ma Ti- tuleseu, a román külpolitika irányítója, teg­nap Sándor jugoszláv király, holnap Gömbéi magyar kor nányelnök*.Mind Kemál pasával leér esték és keresik ,a,' találkozást, Sándor ki­rály is, aki mm méípöiesszire'befelé a Sztam- bttli partokiúl,tide ázért utazott oda, hogy An­kara urával négyszemközti tárgyaláson, szót válthasson. A világpolitikának mégis csak je­lentős és fontos pontja lett a Kemal pasa re­zidenciája, hogy ilyem•messziről, ennyire kü­lönböző helyűiről, ilyen számot tevő tényezők járulnak oda- Az a tény, hogy ismeretes nem­zetközi egyezményeket Írnak alá, még rém indokolja az odautazásokat, vagy legalább is úgy lehetne mondani, hogy nem meríti ki az odautazások Indokait. Az sem valószínű, hegy mindezek az utazások egy és ugyanazt a célt szolgálnák, mert hiszen Gömbös magyar mi­niszterelnök egészen más világpolitikai orien­tációt képvisel, a mögötte levő olasz háttér­rel is, mint a kisantant terveiben vezetőszeve- pet betöltő Titulescu külügyminiszter. Mind­ezek az utazások Bulgárián haladnak keresz­tül, Szófiában, vagy Eforiában találnak pihenő stációt- A bulgáriai stációzásnak azonban nem pihenés a ceija. A hajdani, három század élőin európai diplomaták ha a szultáni székhelyre utaztak, bolgár földön a nagy ut fáradalmai­ért kellett, hogy hosszú pihenőket tartsanak. Sok magyar és sok erdélyi diplomata leirásói­ból, jelentésűből tudjuk, hogy a kimerítő úti- fáradalmak miatt mennyire szükséges volt a festi fizikum számára a közbeeső stációnak a pihenője. Do szükséges volt néha azért, hogy a balkáni területek nagyhatalmú basáinak a támogatását, protekcióját, segítségét meg­nyerjék s >ure a célra alaposan meg kellett rakni az úti podgyászokat nagyértékü ajándú kokkal, amiknek nagy részét a szultáni udvai számára tartogatták- A mostani utazásoknak nem pihenője Bulgária, hanem éppen ellenke­zőleg, fárasztó megszakítója. Mert nem köny- nyii dió az európai elképzelésekben, az úgyne­vezett balkáni és közelkeleti koncepciókba a ennek az államnak a magatartása. S itt a föld­rajzi szomszédság nem jelenti a helyzeteknek, a viszonyoknak a könnyebbségét. A szófiai ma­gatartás nagyjában közelebb áll a budapesti­hez, mint a Bulgáriával szomszédos kisantant- ál Iám okéhoz. Nemcsak azért, mert Bulgária is a világháború vesztesei és lefegyverzettjei közé tartozik, mert hiszen a jelenbeli életérdek könnyen átgázolt a mult emlékein. Hanem sok más egyébért. És e sok más egyéb között ott szerepel, mint talán kicsinek látszó, de az út­ból el nem hárítható feladat, a kisebbségi kér­dés is. Bulgáriával aki közös tervben, bármi­lyen együttműködésre meg akar egyezni,, an­nak szeme ele tolakszik ez a kérdés. Szófiában a lega 1 kai ma* i an abb feltételként kell hogy odaállítsák minden érdeklődő elé azt a kér­dést: mi-lesz a mai Bulgária határain túl élő bolgárokkal, akik kisebbségi sorsot kaplak a történelemtől. Olyan szófiai kormány nin­csen, amelyik ezt a feltételt elhanyagolhatna, mert a határokon túlra is átmerészkedő komi- tácsik és maccdonvakmerőségek otthon kör y- nyen leszámolnának az ilyen kormánnyal, A bolgár problémák között életbevágó a kisebb­ségi kérdés. Ezért az ankarai utazások rendjén ez akkor is szóba kerül, ba a balkáni komi­ta esi- és macedón-módszerek nem adnáaáK momentán aktualitást. A feketengeri, balkáni szélcsend állandósításához, vagy megerősíté­séhez ez is hozzátartozik. Az ankarai politika mögött azonban ott áll az ázsiai széles Oroszország, ameiyncK szándékaiba a török diplomácia melyen ba van délutánra bejelentett beszédétől. A francia baloldali lapok a Németországgal megindí­tandó közvetlen tárgyalások mellett törnek pálcát és a megegyezés szükségességét köve­telik. A jobboldali lapok élükön az Echo de Parissal, amelybe Pertinax Írja dörgedelmes cikkeit., az ellenőrzés további fenntartása mel­lett Írnak és hangoztatják, hogy Franciaország biztonsága megköveteli, hogy Franciaország egy jottányit se engedjen eddigi álláspontjá­ból. A francba lapok általában véve mind ellene vannak annak, hogy a leszerelés kérdé­sét a négyhatalmi egyezmény hatáskörébe utalják és Franciaországnak résen kell lenni, nehogy éket verhessenek a kisantant, Lengyel- ország és Franciaország közé. Francia részről mindenesetre követelik, hogy Németország lépjen vissza a Népszövetségbe és majd csak akkor tárgyalnak vele, esetleg Hitler kíván­ságának megfelelően közvetlenül. Genfben a leszerelési formulát megszövegező hatalmak erős fáradozást fejtettek ki a biza­lom megteremtéséért. Németország lépése mindenesetre elhamarkodott volt. Simon kül­ügyminiszter javaslatai alkalmasak voltak egy olyan atmoszféra megteremtésére, amelyben a német egyenjogúsági elvek érvényesülhettek. Idézi Haig szavait: valamely hir sem nem olyan rossz, sem nem oly jó, mint amilyennek első hallásra halljuk, éppen ezért meg kell várnunk a további eseményeket. Az angol sajtó vitába száll Neurath kül­ügyminiszter szavával, akit azt hangoztatta, hogy Simon külügyminiszter felelős a kudar­cért. Az angol lapok általában véve azon a véleményen vannak, hogy a leszerelési kérdést le kell tárgyalni, meg kell kötni az egyez­ményt. Amennyiben a leszerelés létrejön, úgy Németország maga is be fogja látni, hogy hibázott, amikor meggondolatlan lépésre ha­tározta el magát. (London, október 17.) A Times főszerkesz­tője megintervjuvolta Berlinben Goebbelst, aki többek között a következő kijelentéseket tette: Némeország bókét akar. Ha a Saar-vidéket visszaadják neki, úgy igényeit kielégítették. A lengyel korridorról nem mondunk le, de azt avatva- A török fővárosban talán sok mindent meg lehet tudni arról, hogy Moszkvát mennyi­ben és mire lehet rávenni, felhasználni. S itt a francia elképzelések keresik az érvényesü­lési utat. De Ankarába most minden politi­kai ut Bulgárián keresztül vezet. Ezek az át­utazások pedig érdekesek a kisebbségek szá­múra. Minden kisebbséget érdekelnek, az er délyieket is-

Next

/
Oldalképek
Tartalom