Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)
1933-09-07 / 204. szám
Csütörtök, 1933■ szeptember ‘7. khetiUjs&g A Gyilkostónál letették az alapkövét Erdély első szabadtéri kápolnájának Ötszáz ember jelenlétében szentelte fel a kápolna helyét Fiedler püspök (Gyergyószentmiklós, szeptember 6- Kiküldött munkatársunktól.) Tizenkét esztendővel ezelőtt a Gyilkostónál még nem volt egyetlen villa, penzió, vagy menedékház, úgy állott ez a vidék kristálytisztán, vadon, ahogy az Isten megteremtette. Egy-egy juhnyáj legelt csupán a hegyoldalakon, egy-egy pásztorgyermek furulyajátékát hordozta körül a szellő. S ma, tizenkét év után szinte nem lehet reáismerni. Villa, villa melleit, penziók, menedékház, gondozott szerpentinek, jól megjelölt hegyi ösvények, rendbentar- tott erdei utak mindenütt. A Gyilkostóhoz behatolt a civilizáció. Az építkezések még most is folynak s Erdély magyarsága, különösen pedig a székelység, igyekszik villatelkeket szerezni magának, amig még lehet, mert a fürdőhelyeken amugyis elvették előlük az idegenek. A kathoiikus nagygyűlés résztvevői kirándulnak a tóhoz. Hétfőn reggel hat óra körül kezdett gyülekezni a közönség a főtéri információs iroda előtt, ahonnan kocsikkal, szekerekkel, luxusautókkal és autóbuszokkal indultak útnak a százados fenyőkkel borított hatalmas hegyek között merészen kanyargó szerpentineken. Vidám hangulatban, gyorsan szaladt az idő s csakhamar kibontakozott előttünk a maga elbájoló szépségében a Gyilkostó. A vendégek a tó keleti vége és a Nagycohárd között lévő helyre siettek, az építendő kápolna kijelölt helyéhez. Mindenki vadvirággal és fenyőágakkal várta Fiedler püspököt, kit midőn felkapaszkodott frissen vásárolt faragott botjával, az egybegyült közönséghez, meleg éljenzés fogadott. Egy jókedvű bácsi, midőn megpillantotta a cifra botot, mindjárt megjegyezte: — Ugye kegyelmes uram, ez is pásztorbot! Fiedler püspök pár őszinte szóval megköszönte az üdvözlést és rámutatott arra, milyen szép gondolat volt, hogy ezen a helyen, amelyet üdülőnek szántak, a diszes villák közé az Istennek is házat építsenek. Megkezdődik a szertartás. Fiedler beszéde után magyar és latin könyörgésekkel kezdetét veszi az ünnepség. A püspök szentelő bottal, szentelt vízzel meghinti az alapkövet és megáldja azt. A gyulafehérvári teológiai énekkar Panis Angelicus-t és Mária Isten templomá-t énekeli. A zsoltárok elhangzása után Lukács Mansfréd ferencrendi atya, Csíkszeredái hitszónok mond megható beszédet. — Ha körülnézünk, felfelé törekvő, ágaskodó sziklákat látunk. Ez a magasbayágyódás az ember lelkét is az Istenhez való emelkedésre készteti. Amikor ezt az agyongyötört szegény székely népet ezer és ezer megpróbáltatás éri, amikor ezer baj, teher sújtja, mindig megtalálja a vigasztalást a hitben és a maga becsületességében. Ezt a népet, mely századokon keresztül itt él a hegyek között, hiába kísértették számtalanszor az élet megpróbáltatásai, ő mindig megmaradt jónak magához s az Istenhez. Ez a kis templom, amelyet e helyen székely kezek fognak felépíteni, székely kapuval a bejáratnál, nem a hivalkodás szüleménye lesz. Szimbóluma kíván lenni annak, hogy a világ- egyetembe illesztett kicsi nép az Istenhez váló hűségben akar mindig, minden körülmények között élni. — Legyünk hűségesek az Istenhez és tiszteljük őseink reánkhagyott hitét, valamint azt se felejtsük cl, hogy ezen a földön őseink valaha csatákat vívtak, harcoltak, küzködtek, dolgoztak. — Most pedig ezen a helyen, ahol talán még soha senki sem imádkozott, imádkozzak e, a Hiszekegyet... Mintegy ötszáz ember mondta a hitvallást meghatott hangon s az imát tisztán adták tovább egymásnak a sziklabércek. Az „Amen“ után újból felcsendül a kékruhás teológusok ajkáról egy Maria-ének. A kápolna tervrajzát, valamint az alapokmányokat üvegszelencébe tették s miután a hatóság kiküldött képviselői megvizsgálva az iratokat kifogástalannak találták, Fiedler püspök behelyezte az előre megásott négyszögü kis gödörbe és letették az alapkövet. A papság és hívek nevében Szájból István szatmári püspöki irodai igazgató mondott beszédet, valamint ő adta az első kalapácsütést is a kőre és az első kanál maltert. A Bélcási-szorosban. A kirándulók meghatott hangulatban távoztak a helyszínről, szétoszlottak a menedékházban és a különböző penziókban, ebédelni. Délután Fiedler püspökkel együtt a Békási szorost tekintették meg. Aki most látta először az óriás-sziklákat s az alig ujjnyi vastagságú humuszból kinőtt fenyőfákat a sziklák oldalán, a rohanó Békás- patakot, habosán porzó vízeséseivel, csak állt, nézett és szeretett volna valami nagyot mondani, ami kifejezi az érzéseket. Szavak helyett azonban csak sóhajtások, meghatott csodálat szállt fel az Oltárkőre s a többi sziklákra. A kápolnáról még szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy ez lesz Erdély legelső szabadtéri kápolnája, amennyiben csak a szentélyt foglalja magában, a többi része a Kós Károly és László gyergyószentmiklósi városi főmérnök tervezése szerint kinyúlik a szabad természetbe. Egyik oldala a Nagycohárd színekben játszó sziklafüggönye lesz, a másik kétsoros nyárfa-ültetvény s egy sor fenyő. Bejárója eredeti székely kapu, boltozata pedig a napsugaras, borongós, vagy csillagos-holdas mennyboltozat. Amikor visszafelé indultunk, már sötétedett. A tó vize apró bodrokban csillogott, mikor mellette elhaladva búcsúpillantást vetettünk reá. Aztán belevesztek az autók s a fogatok a kanyargós erdei utakba s csak sötét foltoknak láttuk a hegytömegeket, melyeken egymás után gyultak ki köröskörül a pásztortíi- zek. Bajkó Erzsébet. Francia neo-mozgczlmak Egy folyóirat feleszik előttem, a Revue de Siecle, vastag külön száma, amelyet Francois Mauriac Író tiszteletére adott ki. Nem tudom, milyen alkalomból, mert amennyire a lexikonból megállapítottam, Francois Mauriac pályafutásában vagy magánéletében nem állott be semmiféle különös fordulópont. Mindegy. A franciák készek akármelyik időpontban ünnepelni egy arra érdemes Írót. Mauriacot a mi nyelvterületünkön is ismerik. Két regénye jelent meg magyarul, az egyiknek elme: A szerelem sivatagi, a másiknak: A méregkeverö. A francia író két nagyon jó munkája, ha mindjárt a régebb Írottakból való. Nos, olvasom ezeket az ünnepi értekezéseket. Megszólal a Revue de Siecleban vagy harminc különböző iró, valamennyi uni sono — felekezeti vagy világnézeti különbség nélkül — Mauriacban a katolikus Írót ünnepli. Mauriac ünneplése ismét figyelmeztet bennünket arra, hogy mekkora jelentősége van Francia- országban a katolikus eszmeáramlatoknak. Franciaország politikája egyébként még ma is erősen függetleníti magát az egyháztól. Az egyház és az állam szigorúan d vannak választva. Es ha akadnak erős jobb- oldaU egyéniségek, mint amilyen Daudet, Maurras, akik hadat üzennek Franciaország világi, szabadkőműves köztársasági demokráciájának, azok is a szentszék indexére kerültek elöbb-utöbb. Az Irodalom azonban rokonszenvezik a katolicizmus eszméivel, a francia Írók legjobbjai hódolnak a neokatclikus iránynak és akik az élen állanak: Claudel, Mauriac, a pár évvel ezelőtt elhunyt Barres, éppen a művészileg átélt katolicizmusukban a legerősebbek. A francia neokatoli- cizmus jelenti Franciaországban a spirituális világnézet győzelmét és jellemző, hogy ez a szemlélet nem kis mértékben a nem katolikus eredetű Bergson metafizikai tanításaiból táplálkozik. Peguytól Maritalnlg és León Bloytól a minap elhunyt Bremont abbéig keres formát a katolikus lelki átélés és jól tudjuk, hogy bármennyire is „világi4 sokszor a francia irodalom, Huys- man, Baudellaire, Verlaine Jarames a nagy példái a katolikus szellemnek, nem is beszélve olyan szellem- óriásokról, mint Chateaubriand, Pascal. A mai katolikus irányzatnak legcsodálatosabb uj- raformálója említett Mauriac és munkássága példamutatással szolgál, hogy mennyi vitamin van a katolicizmusban, ha művész kelti életre. Az összes európai irodalmakban a neokatcticiz- mus Franciaországban lendült fel a legtüzesebben, de azt lehet mondani: a neo-nácionalizmusnak is Franciaország a szülő hazája. Barres nácionalizmusa végig viharzott egész Európán, Soréi szociális-nacionalizmusából, e különös uj teóriából táplálkozik Olaszország, Németország, sőt Oroszország uj ideológiája is. Az Action Francaiso szerkesztőinek nemcsak gondolatsorait, de stílusait, szóképeit, hasonlatait is kőpirozzák világszerte, anélkül, hogy a francia nacionalizmus rob- bantólag hatna a francia állam,^a francia alkotmány, a francia közgondolkodás formáira. A francia neokatolicizmus, a francia neonacionaliz- mus után most ugyancsak Franciaország kísérletezik a neoszocializmussal is. A legutóbbi szociálista pártkongresszuson vetették fel a szociálizmus újjászervezésének szükségességét. Renaudel, a szocialista párt egyik legtiszteletreméltóbb egyénisége, akit sohasem lehetett megvádolni azzal, hogy miniszteri tárca kedvéért feláldozta volna elveit, kijelentette a pártkonferencián, hogy elérkezett az Ideje annak, hogy a szocializmus is alkalmazkodjék a jelen történelem erővonalaihoz. Ha a fasizmusok kisajátítják a szocializmus módszereit, sőt bizonyos mértékig eszméit is, hogy dinamikai helyzetbe kerülhessenek, úgy a szocializmus sem merevedhet meg makacs dogmáiban és ki kell használnia a fasizmusok módszereiből, eszmei tartalmából mindazt, amit politikai bölcsességgel felhasználhat. Hogy vájjon sikerül-e Renaudelnek az egész francia szocialista pártra elfogadtatni álláspontját, nem tudjuk. Az azonban bizonyos, hogy a francia szellem rugalmasságának felel meg ez az alkalmazkodási Kísérlet. Erre a sajátos, tipikusan francia rugalmasságra akarjuk ráterelni olvasóink figyelmét. Amikor más államokban harciasa« kinyilatkoztatják, hogy uj világmegváltó eszméket találtak ki és valósítottak meg és eszmék tomboló harcában a maradi „francia szellemmel“ hadakoznak, megfeledkeznek arról, hogy mindezt Franciaországban vieus jeu. A francia szellem jobban megérzi, mint akármelyik más szellem, hogy’ milyen Irányban halad a történelem és azzal, hogy az uj idők eszmei áramlatait is szerencsésen feloldja magában — ez Franciaország géniuszának külön dicsősége. . MERA & COMP autóbuszai 1933 augusztus 22-töl ismét közlekednek Kolozsvár—Beszterce között Indul Kolozsvárról:.. .. 6 és 16 órakor | Indu! Besztercéről:.. .. 5*30 és 14 órakor érkezik Désre: ............. 8 és 18 órakor | érkezik Désre:...............7*39 és 16 órakor érkezik Besztercére: .. 10 és 20 órakor | érkezik Kolozsvárra: .. 9’3Í) és 18 órakor Kényelmes és gyors utazás — uj kocsikkal. Viteldij: Kolozsvár—Beszterce menet: 130*— lej, menettérti 240*-— lej. Indulás Kolozsvárról a főposta melletti autóbusz állomástól. (1. e.)
