Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)
1933-09-05 / 202. szám
4 KumUjsXG os Kedd, 1933. szeptember 5. Két látható és húrom láthatatlan pályá VMM MZ MVMdl Reménytelennek látszik, hogy sikeresen oldhassák meg az aradi színház sorsát és Fiedler püspököknek e támogató és odaadó részvéteiért. Záróbeszédet Fiedler püspök mondott. Beszédében a szent hitre inti híveit elsősorban. Azután a katholikus iskola támogatását teszi a hívek erős kötelességévé, majd figyelmezteti őket a tiszta életre, különösen a tiszta családi életre. A nagygyűlés alkalmából a katholikus akadémia is •stélyt rendezett nagyszámú hallgatóközönség előtt. Az estélyt a Népszövetség száztagú kórusának szereplés* nyitotta meg, azután dr. Németh Gyula nagyváradi kanonok mondott elnöki megnyitó beszédet s dr. Szalay Mátyás verseket szavalt. A műsor negyedik száma aratötinnepi táncokból tevődött össze, melyeket hat pár táncolt tapsvihar közepette. Ezt dr. Bitay Árpád teológiai tanár emlékbeszéde követte, melyet Foga- rassy Mihály püspökről mondott. Dsida Jenő pár versét szavalta el s az ünnepélyt székely lakodalmi menet fejezte be. A katholikus nőszövetség gyűlése. Vasárnap délután a zárda udvarán óriási tömeg jelenlétében tartotta meg a Katholikus Nöszövetség gyűlését. Első előadóként Simon Berta, az aradi szoc. misszió társulat vezetője lépett a közönség elé és ma- gasszárnyalásu, szeleslátókörre valló beszédben fejtegette a családi és társadalmi béke problémáit. Utána Stettner Andrea kolozsvári szociális nővér tartott előadást a bolsevizmus elleni küzdelemről. Ismertette a bolsevizmus gondolatának keletkezését, az eszme terjedését, káros hatásait a családra s a társadalomra. Eles meglátásairól tanúskodó kijelentéseit élénken meg tapsolta a közönség, melynek teljesen szivébe férkőzött az előadó meleg egyéniségével. Paál Árpád beszéde a székely önkormányzatról Szombaton délután 3 órakor vette kezdetét a zárda udvarán a kulturális szakosztály gyűlése. Első előadó Paál Árpád beszédében kifejtette, hogy a liitvallásos iskolák rendszerét I az állam törvényei is elismerték és befogadták. Ennélfogva a hitvallásos iskolák elleni hadakozás még akkor is államellenes, ha az állami iskolákat kívánják igy erőltetni. A hitvallásos iskolák Erdélyben sokszázados hagyományt jelentenek. Ezeket az iskolákat a vallásos felfogás folytán a jelenbe át lehetett menteni. A hitvallásos iskola legfőbb jelentősége, hogy közelebb van a népiélekhez s igy nehéz megpróbáltatásokon keresztül is jellemesnek tudja azt a népet megtartani. Már pedig az államnak is érdeke, hogy népei jelle- mesek legyenek. A hitvallásos iskolák rendszere elleni hadakozás tehát nem az állam érdekében való, hanem az államnak azokat a törvényeit sérti, amelyek elismerték a hitvallásom iskolákat. A hitvallásos iskolák fejlődése érdekében szükséges, hogy a vallásos iskolát a nemzeti élet művelésében ne akadályozzák. Továbbá szükséges, hogy a hitvallásos iskolák az állami iskolákkal egyenjogúak legyenek s a mostani gyámkodás alól szabaduljanak. Szükséges végül, hogy a hitvallásos iskolák az önkormányzat alapjára helyeztessenek. Az önkormányzat elvét a társadalomjavitó pápai encyklika a „adragesimo Anno“ is a társadalom egyik legjobb rendszerének tartja. A Székelyföld részére a népkisebbségi egyezmény is biztosítja az iskolai önkormányzatot. Az egyházi és világi jogi felfogás ez összhangja alapján meg kell indítani a gyakorlati munkát az önkormányzat megvalósítása érdekében. Paál Árpád beszédének különösen az ön- kormányzatra vonatkozó részét a közönség szinte mondatról-mondatra mind rajongóbb lelkesedéssel tapsolta és helyeselte. Korín enet tizenötezer emberrel. Az impozáns méretű nagygyűlést az esti órákban körmenet fejezte be, amelyen tizenkét- tizenötezer ember vett részt. Ez a körmenet, amelyen az egyház és társadalom vezető egyéniségein kívül zárt sorokban vonultak föl a Kolping legényegylet, Szentkereszt hadsereg, katholikus «nőszervezetek, festői népviseletben különböző vidékek lakosságai, felejthetetlen látványt nyújtott. A város ablakait ez alkalommal kivilágították. * Az nj konverziós törvény végrehajtási plasitása magyar fordításban kapható dr. áandel Fordító Irodában, Cluj, Memorandului Î4. Ára 30, vidékre 40 lej. (Arad, szeptember 4.) Az aradi magyar színjátszás 1933—34. évi problémája még mindig nyi^t kérdése Arad magyar társadalmának. Az a társadalmi nagygyűlés, amely Barabás Béla dr. hivó szavára összeült, hogy uj szempontokat vessen fel az aradi színház speciális problémáinak megoldására — ma már nyilt titok ■—■, eredménytelenül zárult, amennyiben az ott elhangzott felszólalások, eltekintve retorikai szépségeiktől, semmilyen konkrét propozició- kat nem tartalmaztak az aradi szinészévad nagy kérdésének megoldására nézve. Mindössze az történt, hogy egy huszonhárom tagú társadalmi „szinházmentő“ bizottságot alakítottak meg, amely elhatározta, hogy majd határozni fog... Ugyanekkor pedig Parlagi Lajos már megpályázta és megkapta a kolozsvári, a nagyváradi és a temesvári magyar színházakat, ami más szóval azt is jelenti, hogy kevés remény lehet reá, hogy Arad magyarsága az ő színházigazgatói ambicióitól és szakavatottságától várhassa szinházkérdésére a megnyugtató feleletet. Janovics Jenő dr. ,.szinháztröszt“-kisérlete meggyőzhetett mindenkit arról, hogy háromnál több nagy er- .délyi magyar város színházának összekapcsolása a felmerülő óriási adminisztrációs és utazási költségek folytán az elkerülhetetlen ráfizetést eredményezi; ezenfelül pedig művészi nívóban sem nyújthat annyit, mint egy nyugodt keretek között dolgozó, állandóan egy-két helyen állomásozó együttes. Arad magyar színháza ilyen, már kialakult körülmények között minden bizonnyal azoknak a színházi szabadvadászoknak marad nyilt vadászterülete, akiket a Mavrodi-féle uj színházi törvény felhatalmaz rá, hogy kísérleti nyu- laknak használhassák a kisebb magyar városok színházi publikumait. Ezidőszerint két látható és három láthatatlan színházi pályázója van az aradi magyar sziniszezormak. A két látható — akik már eddig beadták pályázataikat Arad város vezetőségéhez — Vigh Ernő és Mészáros Béla színészek, a három láthatatlan — akik még nem adták be —, idősebb és ifjabb Szendrey Mihály, Felhő Ervin és Inke Rezső. Valamennyien régi ismerőseink az erdélyi magyar színpadokról. A Vigh Ernő pályázatának komolyságát talán az a tény dokumentálja a legjobban, hogy annak benyújtása után aláírta megállapodását egy aradi külvárosi kabaréval, amelynek művészeti vezetését Vállalta el havi 10.000 lejért. Mészáros Béla fiatalos ambícióin kívül érdekes tapasztalatait kívánja befektetni a színházi vállalkozásba, melyeket Csehszlovákia és Magyarország vidéki színházainál szerzett és amelyek őt arról győzték meg, hogy színházi válságról csakis a nagyvárosokban és csakis ott lehet beszélni, ahol a közönséget óriási helyárak riasztják vissza a szinházlátogatástól. Tervei szerint olcsó mozihelyárakkal ha csak kétszer megy el egy hónapban mindenki az 1200 főre becsült aradi törzs színházlátogató-publikumból, az aradi szintársulat fenntartásának problémája — létminimumos alapon —, máris megoldottnak tekinthető: a többi csupán a színigazgató ügyességén, az aradi magyarság lelkes erkölcsi, Arad városának pedig némi anyagi támogatásán nmük. A „láthatatlan“ színházi pályázókról egyelőre mást még tudni nem lehet, mint azt, hogy ellenére a híreszteléseknek, hogy a. szinház ma rossz üzlet, ők mégis pályázni kivannak és vállalják ennek a rossz üzletnek minden anyagi ódiumát. És nem lehetetlen — s talán éppen ez a legfenyegetőbb az aradi magyar színházszerető nagy- közönségre nézve —, hogy a már megalakult „szinházvédő“ liuszonhármas bizottság tanácskozásainak eredménye mégis csak az lesz, hogy a Szendrey-trioval csinálnak „legesleg- utoljáira“ még egy kísérletet. Ha ez tényleg igy következik be, mint ahogyan máris következtetni lehet az eseményekből, úgy ez a kísérlet végső kísérlete lesz az aradi magyar színjátszásnak, mert semmi sem gátolhatja meg Arad színházi közönségét abban, hogy végleg ki ne ábránduljon az aradi magyar színpad megmentésébe vetett halovány reményeibőlA szinházkérdést Aradon csakis „steril műtőasztalon“ lehet megoldani — amint ez a mondat elhangzott már a nagygyűlésen — és csakis uj szellemben, uj célkitűzésekkel és uj vállalkozói mentalitással. Ha úgy hozza az aradi színházi publikum végzete, hogy magára marad az évadon át, úgy azt diktálja az eddigi tapasztalat és logika, hogy jöjjön mindenki más, csak az nem, aki már itt szerepelt és leszerepelt a szinigazgatói irodában. Arad magyarsága el van szánva rá, hogy erejéhez képest meghozza a maga anyagi áldozatait továbbra is az aradi magyar színészek és saját kulturszomjának kielégítése érdekében: de el van szánva arra is, hogyha továbbra is' a régi, jólismert utakon indítják el az aradi sziniévadot, hogy az elmúlt évek tapasztalatain okulva kulturbojkott alá vegye mindazokat az üzleti önös vállalkozásokat, amelyek nem átallják újra megkísérelni egy közei nyolevanezernyi lakosú, magyar többségű város polgárságának kulturális kiuzsorázását. J. G. WVW\A/W\/VW\AAAAAA/VW^^^^^^V Kommunista váddal letartóztatták a magyar bírót, mert kifogásolta a jegyző borsos számláját ('Temesvár, szeptember 4.) A Temesvár környéki Aurélháza község lakosságának túlnyomó része magyar, kisebbik fele pedig német. A község bírája Kupcsó Pál, a Magyar Párt aurélházai tagozatának egyik alelnöke lett, aki a háború alatt Oroszországban volt évekig hadifogoly, de aki lelkes és dolgozó tagja a Magyar Pártnak. Kupcsó óriási többséget kapott a választáson, nemcsak a magyarok, de még a svábok nagyrésze is rászavazott, A község jegyzője Beldi Vazul királyságbeli származású és Kúposéval erősen hadilábon áll. A háborúskodás oka az volt, hogy Kupcsó túlsóknak találta a jegyző költségszámláját és megfellebbezte azt. A jegyzőnek nem tetszett Kupcsó lelki- ismeretes gadálkodása és kijelentette, majd ő gondoskodik róla, hogy Kupcsó kikerüljön a birói székből. Pár héttel ezelőtt pedig tanuk előtt azt jelentette ki, hogy Kupcsót, mint kommunistát lefogatja és jó pár évre be fogja záratni. Ezt annál könyebben megtehette, mivel a főbíróval rokonságban van. Kupcsó továbbra is rendületlenül állott a maga posztján, a jegyző viszont a maga részéről feljelentette a bírót a főszolgabíróságon, hogy kommunista izgatást űz a faluban, az embereket rá akarja birni, hogy ae fizessenek adót és követeltjék a közlegelő felosztását. A főszolgabíró elrendelte a vizsgálatot Kupcsó ellen és egyben felfüggesztette a vizsgálat tartamára. Tegnap meglepetésszerűen csendőrök jelentek meg Kupcsó lakásán és letartóztatták. A birót Temesvárra szállították be. Kupcsó az éjszakát a csendőrörsön töltötte, majd átkisórték az ügyészségre, ahol Nicolaus György soros ügyész kihallgatta. Kihallgatása után a birót szabadlábra helyezte, aki hamarosan haza is utazott. Ügyében az eljárást folytatják.
