Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)

1933-09-28 / 222. szám

KmbtiUjs&g Csütörtök, 1933■ szeptember 28. isi Budapesti színházi levél A pesti színházi fronton két újabb sikerről számol­hatunk be. Az egyik Zágon István mulatságos, mo­dern vigjátéka, csupa jazz muzsika, amerikai filmfor­dulat és happy end... ezt játssza a Nemzeti Színház... A másik Aristophanes klasszikus vigjátéka a Lysis- trata, női és férfi kórusokkal, tógákkal és peplosok- kal, csengő rímekkel... ezt játssza A Belvárosi Szín­ház. Mintha színházat cserélt volna ez a két vígjáték. A Lysistrata előadása elsősorban rendezői produk­ció és Bárdos Artúr a primadonnája. A rendezése csupa ötlet és stilusérzék. Emiid Tamással együtt, aki átdolgozta a darabot, nagyszerűt produkáltak és amennyire csak lehet, közel hozták hozzánk a két­százéves komédiát. A mese csak annyi, hogy a gorög asszonyok fellázadva a hosszú, véget nem érő háború ellen... ki akarják erőszakolni a békét, hogy vissza­kaphassák férjeiket és nyugalomban élvezhessék a házasélet örömeit. Összeesküvést szőnek és valameny- nyien megfogadják Lysistratanak, aki az asszonyok vezére, hogy a fegyverszünetre hazaérkező férjeikkel szemben addig nem teljesítik hitvesi kötelességüket, míg béke nem honol Hellasban. Elfoglalják Akropolis várát és az államkasszát birtokba veszik. Ez az első felvonás első jelenete... Es a harmadik felvonás utolsó jelenetében a kiéhezett férfjak beszüntetik az ellen­állást és elküldik a béke olajágát. Az asszonyok aka­rata teljesült. (2000 évvel ezelőtt még biztosan igy is volt!) Ami az első és utolsó jelenet között lefolyik, abban nincs történés. Vannak szép zeneszámok, Nádor kitűnő szerzeményei, vannak gyönyörű görög lányok, majdnem meztelenül hajlonganak színes, átlátszó tüll peplosaikban, énekelnek, táncolnak, kelletik magukat a kívül fogaikat csikorgató férfiaknak. Néha-néha egyiknek kedve támad megszegni az esküt, de Lysi­strata mindig elcsípi és visszaparancsolja őket. Jól esik a szemnek a szép lányok nyüzsgő, mozgó tarka sokasága. A címszerepben Titkos Ilona brillíroz. Deko­rativ, forró, csupa temperamentum. Szólisták még Turay Ida és Dajbukát Ilona, a többi szereplő mind­mind a kórusba tartozik. Végeredményben szép és ér­dekes előadás, de sokkal inkább nagy színpadra- való és repertoirszinházba, ahol egy-kétszer hetenkint mű­sorra tűzve a színház gourmandjai mind megnéznék, így en suite, nem sok előadást jósolok a darabnak. Az ígéret földje viszont megérne egy csomó en suite előadást. Nem akar egyebet, mint mulattatni, de ezt teljes mértékben eléri. Es még életbölcsesség is ki­csendül belőle. Szin: gramofonüzlet 1933-ban Budapes­ten. Szereplők az üzlet alkalmazottai, néhány vevő és a cég amerikai milliomos vezérigazgatója, aki éppen megérkezett, hogy meglátogassa a pesti fiókot. Az öreg urat rettenetesen kínozza a reumája s ezért tör, zúz mérgében és a fél személyzetnek fölmenti. Köz­tük Petikének is, aki pedig szorgalmas, jó kislány, mindenki szereti s aki az üzletvezető, Laci urnák wee- kendpartnere, — épp az imént csókolóztak nyilt szí­nen. Es Laci ur egy szót sem szól Pétiké érdekében. De megmagyarázza neki, hogy ha esetleg Mac Ray, a vezér, magával viszi őt Amerikába, mint titkárt és jobb kezét, majd akkor igyekszik kijárni, hogy Pé­tiké visszakaphassa az állást. Es lelkifurdalás nélkül menne Amerikába és itt hagyná a szerelmes, boldog­talan kislányt. (Pesti férfi 1933-ban.) De Zágon István látja, érzi, hogy ezt a komiszságot meg kell büntetni. (Olyan nyíltan felfedi a férfi komiszságait, mintha nő irta volna a darabot... és ezzel csak jót akartam mon­dani.) Jön a költői igazságszolgáltatás. Sugár Károly, aki a resonneurt játssza a darabban s aki az iró gon­dolatait tolmácsolja, mond néhány olyan mondatot, amit érdemes feljegyezni. Tanácsokkal látja el a sze­gény Petikét. Ne legyen adakozó. Az emberek nem sze­retnek lekötelezve lenni senkinek. Kérni meg csak gazdag embernek szabad, annak minden kérését sietve teljesítik. Ma csak mindent Ígérni kell, esetleg meg se tartani, hisz Magyarország az ígéret földje... Es Pé­tiké megfogadja a tanácsokat és győz. Előttünk szü­letik meg a színpadon egy világsláger, amit egy fia­tal zeneszerző, meg egy librettista ütnek össze percek alatt, Pétiké ötlete nyomán. A vezérigazgató nem Laci urat, hanem Petikét viszi magával, mint titkárnőt és jobbkezet. Pétiké vagyont keres a sláger tantiémjei- böl és a film- és gramofongyárak szerződési ajánla­tokkal halmozzák öt el... Csakhogy. Mit csinál ha­sonló helyzetben egy pesti kislány 1933-ban? Fogja magát és már három hónap után siet vissza a fiúhoz, akit minden komiszsága ellenére is... szeret. Kicsit megkinozza. Istenem, hisz ezek azok a percek, amikért élni érdemes! Mikor kicsit bosszút lehet állni a komiszságokért. Visszafizetni, hogy neki is fáj­jon! (Sajnos, erre ritkán van alkalom, mert az Elet nem ilyen igazságos a nőkkel szemben.) Es most Laci ur kedves és gyengéd. Nekiront a vezérigazgatónak, aki kételkedni mer Pétiké urilány mivoltában és kidobatja magát az állásából miatta. Es a. lány csodálkozik: Amikor jó voltam magához, amikor magának akartam adni az egész életemet, ak­kor komisz volt hozzám és el akart hagyni. Most utá­latos és rossz vagyok és kidobatja magát miattam. Es Laci ur azt feleli: Ilyen a pesti ember, néha gavallér, néha himpellér, jó is, rossz is, becsületes is, gazember is, mégis mindenki szereti... Csupa szomorú igazság ez vígjátékba csomagolva. Vígjáték lesz belőle, mert a szerencse közbelép és Peti mellé szegődik. De az az érzésem, hogy az összes Petikék lemondanának az amerikai karrierről és jobban örülnének, ha a Lacik slágersiker és dollár nélkül is szeretnék őket, egysze­( Dicsőszentmárton, szept. 27.) Néhány héttel ezelőtt cikket irtunk Dicsőszentmár- fonról s a cikkben a valami­kor virágzó városkát „hal dokió városnak“ nevez tölt. A politika és az egyéni érdekek .Dicsőszentmárt,ont megfősz tották a haldokló jelzőtől és teljesen halott várost csináltak belőle azóta, mióta — dr. Gyárfás Elemér szenátor szavai­val élve — át lopták a megye székhelyét Balázsfalvára. A pénzügyigazgatósáson és a Banca Na­ţionala fiókján kivül már minden hivatal át­költözött Balázsfalvára. Azonban a legfonto­sabb hivatal, a pénzügy-igazgatóság átköltözé­sével egy kis haj van. Ugyanis a pónzügyigaz- gatóság nem mehet a Banca Naţionala nélkül a Nemzeti Bank pedig nem megy. Egyszerűen nem megy, ha nem bocsátanak rendóíkezésér Balázsfalván ugyanolyan épületet, mint ami­lyen Dicsőszentmártonban van. Már pedig m m nagyon valószínű, hogy Balázsiulva 5 milliós költséggel külön kis palotát és páncélszobát építsen a Banca Naţ.ionalânak. A hank ellen­állásában híznak még a dicsnszentmártom kereskedők és iparosok, mert a Nemzeti Banki hoz hiába megy egy közigazgatási vezéríel- ügyelő, ott nem hivatkozhatik szóbeli minis:*, tefi rendeletre — mint a megye cl! ültözésé­rüen, őszintén, úgy amint vannak. Nem gondoljak, Uraim?! Mulatságos, kedves, finom vígjáték. A publikum szeretni fogja. Az együttes egészen kiváló. Bajor Gizi bűbájos, megható, mulatságos, elragadó. Partnere a kitűnő Uray, míg Mac Ray vezérigazgató szerepében Gál Gyula remekel. Sugár életszagu öreg zeneszer­zője külön ajándék a közönségnek, amely igen kel­lemes estét fog eltölteni, ha megnézi az ígéret földjét. Andersen Felicia. nél — ott elnöki tanács határoz. Talán, talán — mondják a dicsőszentmártoniak — ha a kor­mány megbukik, akkor visszakerül a megye. Vajmi sovány reménység... Dicsőszentmárton pedig napról-napra megy tönkre. Az iparosnak nincs munkája, a keres­kedő nem árul. Jó üzletet egyedül a CFR csi­nál, mert a tisztviselők szombat délután csapa­tosan utaznak „haza“ Dicsőszentmártonba weck-endre a családjukhoz és hétfőn reggel mennek vissza a hivatalukba. Mert azt még sem lehet kívánni egy tisztviselőtől sem, hogy amikor a havi fizetése 2000—2500 lej, hogy 1800—2000 lejt fizessen egy kétszobás lakásért. Inkább hagyja családját a „halott“ Dicsőszent­mártonban, mint éhezzen és fázzon a megye­székhely rangjára léptetett Balázsfalván. M. G. — Egy neca égett Botosamban. Bukarest­ből jelentik: A keddről szerdára virradó éjjel Botosamban tűzvész ütött ki. A tűz az egyik tojás-telepen keletkezett, ahonnan átterjedt a közeli házakra. A nagy szélvihar miatt a tűz­oltóság megfeszített munkájával sem lehetett a tüzet lokalizálni. A tojás-telep és több szom­szédos ház porrá égett. A reggeli órákban a tűz még" teljes erővel tombolt. A katonaság és a tűzoltóság kiürítette a szomszédos uccákat. A tűz elpusztítással fenyegette a Dominica Mare nevű templomot is. I©* * ff §©• #* ff ♦ if te­te te te # !❖ If* te­te te­te j*¥* te te Világsiker Kötetenként, fehér papíron oldal, remek , vászon diszkótéshen. 2% kötet van eddig és 6® lej havi fizetés után megszerezhető !! 1. Parrot: Ex-felség 2. Móricz Zsigmond: Forr a bor 3. Franz Werfel: Nápolyi testvérek 4. Bródy Lili: A Manci 5. Vicky Baum: Helén doktorkisasszony 6. Szitnyri Zoltán : Nincs feltámadás 7. Földi Mihá’y: Isten országa felé 8. André Mauriois: Asszonyok útja 9. Frank Arnau: Halálra ítélve! 10. Szomory Dezső : Gyuri 11. Zi'ahy Lajo : A lélek kialszik 12. Sigrid Un sed: Pogány szerelem 13. Parrott: Szab d a csók 14. Móricz Zsigmond: Rokonok 15. Vicki Paum : Ba'esot 16. Bródy Lili; A f.lesége tartja el 17. Martin Maurice: Szerelem, Örök titok 18. Földi Mihály: A meztelen ember 19. .Tagú s Dévai; A préda 20. Erdős René : Hamali hegedüszó 21. Mazo de la Roche: Jalna lakói 22. Marcel P.: Akit az asszonyok szeretnek.! 23. Bromfie d: Huszonnégy óra UJJ tfw'W’St'lW haP tizenkét kötetre, szelvé- I uw *5« *■- JSLá ir® „yek ellenében, egy kötetet! j A sorozat megy tovább. Havonta 1-1 kötet jelenik meg: remekművek, ugyanolyan egységes kiáili- I lásban. A 24-ik kötet i annie Hurst; Asszony a vo­naton 1933 októberében. A kötetek egyenként is [kaphatók, ha a pénzt és 10 lej portót beküldi.-------------Levágni Ezt a szelvényt vágja’l:, töltse ki, küldje be Keleti Újság kiadóhivatala, Cluj I Megrendelem a „Világsiker“ teljes soroza­tát, kötetje 60 lej, 1-től végig és az ezutá- Iriiakat. — Kérem utánvéttel küldeni most számokat, a többit havi-kötetenként. \Név: Óim: Még nem ért véget Dicsőszentmárton és Balázsfalva harca Komplikációk a pénzügyigazgatóság és Banca Naţionala áthelyezésével — A tisztviselők kénytelenek voltak csa­ládjaikat Dicsőszentmártonban hagyni

Next

/
Oldalképek
Tartalom