Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)
1933-09-26 / 220. szám
e KfietiUjs&g » Kedd, 1333. szeptember 26(18) Az ezfist báló Miklós szivszorongva olvasta Pápai Pariz Ferenc értesítését az erdélyi eseményekről. — Sok újság vagyon, — szólott a levél —, itt nagyon összezavarodottanak a dolgok. Állandó titkos trakták folynak fejedelem urunk és Thököly Imre uram között, aki a magyarhoni felkelők vezére, Thököly Imre uram, aki ifjú hős és nagy reménysége a németek járomszöge alatt nyögő magyarok mik, eljegyezte Teleki uram leányát, Annát. Bizony, nem szép leányzó Teleki Anna, de Thököly uram, úgy látszik, ezzel kívánta szorosabbra láncolni az erdélyi támogatást, tudja kegyelmed, hogy én igen béjáratos vagyok fejedelemurunkhoz. Éppen most haliám, hogy nagy bosszúsága vagyon Teleki Mihály őnagyságának, minekutána sub discretio tudomására adák Magyarhonból, hogy Thököly uram igen nagyon érdeklődik ama szép özvegy Rákóczi Ferencné Zrinyi Ilona iráni Mondják, hogy már el is mátkásodott vele. Hogy mint áll a dolog, senki bizonyosat nem tudhat, hacsak nem Teleki uram, aki nagyon haragos s erőst dolgozik fejedelemurunknál Thököly ellen. Magam hallám, amikor azt rnondá fejedelemurunknak, hogy Thököly királyságra tör Magyarhonban, holottan, ha Apafi őnagysága, mint a felkelő hadak vezére meggyőzné a németeket, egyedes egyedül csak ő lehetne király, Teleki uram peniglen nádor. — Nagy baj ezen sok zenebona, — elmélkedett levelében a tudós orvos —, mert a hitbéli dolgok leszorultanak, Tofeus püspök urammal ugyan közlém, hogy tekegyelmed most már csak a typographia megtanulására fordítja minden üdéjét, aminek nagyon örvendezett, de még szeresül nem volt alkalma arra, hogy fejedelemurunkkal beszéljen. Az uj plá- num szerint tekegyelmed cognitiója folytán uj nyomtató intézet állíttatnék fel idehaza, betűket, papirt kegyelmed szerezne odakint s hazajővén saját observálása mellett nyomatnék ki szent bibliánkMiklós a levélre sietve válaszolt, megköszönte a híreket, mondván: — Nagy jócselekedet irántam kegyelmed Írása, amely az én hivségesen szeretett hazám állapotjáról szól. Vasárnap rajongva beszélt Vilma előtt Pápai Pariz Ferencről, aki oly tudós az orvosi ösméretekben, azonkivül litterátus ember, szép könyvek, versek írója. — Erdélyben sok ilyen jeles ember él? — kíváncsiskodott Vilma. Miklós nagy önérzettel felelte: — Istenurunk megáldotta kicsiny országunkat. Talán rendelés az, hogy kicsi népekből kimagasodnak a legnagyobbak. Apró ország, kicsiny nép több szorgalmat kell hogy UJ életkedvet kap ha a 100 újságcikk alapján románul c. könyvből tanul, mert annak már az elsí oldala meggyőzi, hogy ön nem is olyan öreg, hogy ne tudna megtanulni románul. A könyv ára L. 150'— és kapható a MINERVA könyvkereskedésben Cluj—Kvár. mutasson, merthogy csak igy maradhat meg a nagy népek mellett. Vilma áhitatosan hallgatta Miklóst. Vékonyka ujjai közben serényen dolgoztak valamely hímzésen. Finom ezüstszálakat öltögetett, sejtelmes virágokat, leveleket lehelt rá a rámára kifeszitett vászonra. — Milyen furcsa, — ábrándozott Vilma — kegyelmed messzi országból útnak indult és most itt ül mellettem s mi úgy beszélgetünk, mintha mindig ismertük volna egymást... — Én ösmertem is tekegyedet, Vilmácska... — Engem? — vetette fel csodálkozón a leány lázas szemét. — Úgy van... ösmertem nagyon régen ... kis diákkoromban... — Jaj, milyen különöseket beszél, — vonta össze keskeny kis vállait Vilma. — Honnan ös- mert volna? Jaj, be furcsa! És megborzongva nevetett. — Nem, furcsa, — felelte Miklós komolyan. — Minden ember lelkében ezer és ezer kép él. Már mint apró gyereknek bolopakodnak leikébe szinek, mozdulatok, hangok, amelyeket úgy szed fel a napok és esztendők során, mint ahogyan a méh megrakodik a virágok kelyhé- nek porával. És ezek a szinek, hangok, képek ott kavarognak a lélekben és kirajzolódnak, kialakulnak a többféle színből, hangból egy lebegő, finom, uj alakká ... Valakivé, aki még nem is ölthet testet, de mint az álmodozásnak teremtménye ott szunnyad a lélek rejtekén ... — Milyen szépen mondja... — sóhajtott fel Vilma. — És osztán egy napon az álmodás mintha megelevenednék. Valakit meglát a lélek és örvendezik és felkiált: itt vagyon ő, akiről tudtam, akit éreztem, akit magamban hordtam, akit mindig ösmértem .., Vilma szive úgy kezdett kopogni, mint fapapucsai szoktak, amikor vasárnapon ájtato- san ment a templom kőkockáin, hogy imaköny. ; vébe mélyedve imádja az Urat. — így láttam én meg valamikor, kis diákkoromban egy leányt... — folytatta Miklós elmerengve. Vilma szivét ijedt fájdalom szorította össze. — Régen volt... régen .., olyan gyön- gée&ke, szőke, mint tekegyed.., Éppen olyan jámbor, kedves .., Hirtelen elhallgatott. Megrettent a saját vallomásától. De aztán sietett megmagyarázni=— Ezért ösmertem ón tekegyedet, mielőtt láttám volna. És mikor beléptem először ide, - rácsudálkoztam .., Merthogy nagyon hasonlított ... Vilma szivének izgalma egy halk sóhajban olvadt fel. — Szerette őt? — kérdezte csöndesen, r— Nagyon. — És most? — Régen volt. A diák még gyermek volt. Minden elmúlt... Vilma hallgatott. Félve nézte az elmerült embert, akinek arca hirtelen elsötétült s valami komor, haragos láng lobbant át vészesen rajta. — Valami bántja? — kérdezte elful tan Vilma. — Miért? — Most egyszerre olyan más az arca. — Vilmácska, tekegyed tán olvasni tud a lélekben? Ne törődjék vele. — De igen. Mi bántja? Annak az álmodás- nak az emléke? Miklós keserűen kacagott fel: — Nem! Egy másiké! A leány fázósan borzadt meg. Most félelmetesnek látta az ifjút. Ez egy uj ember. Vad, indulatos, haragos és istentelen. Jaj! Miklós ráeszmélt, hogy megriasztotta ezt az ártatlan lelket — Ne ijedjen meg, Vilmácska, — sietett jóvátenni magamegfeledkezését, — egyszer majd megérti a szív háborgásait. Vilma bezárta lelkét, mint az érzékeny virág a kelyhét. összeszoritotta száját és mélyen himzóse fölé hajolt. Kis, finom ujjai megvonag- lottak, amint a tüt belefüzte a vászonba. Miklós felállott, hogy elmenjen. Mikor kezét nyújtotta bncsuzóra, észrevette, hogy a leány meginog. — Az istenért, mi baj, Vilmácska? A leány erőt vett magán: — Semmi, semmi... — De igen. Rosszul van. Szólok az atyjának! — Ne! — sikoltott fel a leány. — Nem engedem. Majd elmúlik. (Folytatjuk.) SUOBKlOMssfftlY^Smi (*) Aca de Barbu énekel, Dezső Rózsi zongorázik szerdán este az ujságiróklubban, A kolozsvári ujságiróklub gyönyörű barokkterme szerdán este fél tiz órakor a legnaga- sabb színvonalú művészi eseménynek lesz színhelye. Az ujságiróklub programjául tűzte ki, hogy a klub tagjainak családtagjai és hozzátartozói részére a szezon folyamán minden héten egy este koncertekkel fogja szórakoztatni tagjait. Ennek a nívós, kulturális programnak lesz a premierje szerdán este fél 10 órakor. A! tervbe vett gazdag koncertsorozat legelső estélyén, szerdán sikerült a klubvezetőségnek a nagykulturáju és külföldi nagy sikerekben gazdag művészi pályáju Aca de Barbut megnyerni. Aca de Barca ritkán lép koncertpódiumra. A nagy művésznőn kívül uj névvel kedveskedik a klub az estély élvezőinek. Külföldön már nemes csengése van Dezső Rózsika nevének, aki a budapesti művészképző legnagyobb remény- ségii Dohnányi-növendéke volt s aki már nyilvános koncerteken külföldi hangversenytermekben fémjelezte előkelő kvalitásait. A klub vezetősége ezúton hívja meg összes tagjait és azok hozzátartozóit a szerdai estélyre. A klub igazolt tagjai, természetesen vendégeket is vihetnek magukal, de a vendégek kizárólag csak a klub tagjai személyes kíséretében és ajánlására léphetnek be a klubba. (*) Az első Habsburg. Krúdy Gyulának, a Mohácsi vész korából irt érdekfeszitö és eleven regénye, az ö egyéni irásmüvészetének mély és érett alkotása. Franklin kiadás, szép kiállítás, ára 72 lej Lep ágénál Kolozsvárt, vagy minden könyvkereskedésben. (*) Jaques Dévai: A préda. Egy francia lány története, akit Közép-Amerika exotikus világába sodor a végzet s aki hiába vágyik vissza hazájába, a bűn, a pénz, a szerelem, a politika láthatatlan karjai nem engedik. Egész vászonkötésben SO lej, minden könyvkereskedésben, vagy ahol nincs Lepagenál Kolozsvár.-------------------------------—----- -------Szentek Az ér minden napjára. — Szerkeszti s Schütz Antal, négy kötetben Eddig megjelent az I. és II. kötet. Kötetenként fűzve ... ÖO-— lej rélvászonkötésben... 120*— lej egészvászonkötésben._ 185*— lej diszvászonllötésben ... 180-— lej A legcsodálatosabb olvasmány az emberszeretet legtökéletesebb kivirágzásai, az igazságosság megvesztegethetetlen harcosai, az emberi kultúrák csodás alapitó szervezői és heroikus munkásai ők. Útmutató fároszai a inai önzéstől tévelygő, bukdácsoló emberiségnek. "Életük a legérdekesebb és legcsodálatosabb olvasmánya a ma embereinek. Kapható a pénz előzetes beküldésével vagy utánvéttel a Minerva könyvkereskedésben, Cluj-Kvár bír. Reg. Maria (v. DeákF. u.) 1.
