Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)
1933-09-08 / 205. szám
KElcnUjSXG Pétitek, 1933. szeptember 8. 3 Sir Edward Grey meghalt (London, szeptember 7.) Ma reggel hat órakor 70 órás eszméletlen haláltusa után meghalt az angol politikai életnek egyik legismertebb egyénisége, lord Grey, Anglia volt külügyminisztere. Lord Grey 12 napja viaskodott a halállal és az agg politikust e szörnyű haláltusa kórágyán úgyszólván felisinorhetetlennó tette. Sir Eduard Grey nevét Európa-srerte ismertéit. Végzetes események fűződnek az ő nevéhez. 1914 augusztus 3-án ö tartotta az angol alsóházban azt a beszédet, amelynek hatása alatt Anglia és Németország kozott kitört a háború. Lord Grey rendkívül ügyes diplomata volt, nem az ékesszólásnak a nagymestere, hanem a csöndes, hallgatag politikának kulissza-mögötti Irányítója. 1916-ban Ismételten külügyminiszterré nevezték ki s ekkor kapta a viseount rangot is. A háború befejeztével nyugalomba vonult, súlyos szembajával kapcsolatosan több Ízben jelentették, hogy vakság fenyegeti. Ez a hallgatag férfiú, aki egy időben úgyszólván az egész világ sorsát intézte, 1862-ben született Nord- hunberlandban, iskoláit Oxfordban végezte, l’olitikai pályafutása Rosebery idejében kezdődött, 23 éves korában, amikor liberáiispárti programmal miniszterré választották. Már fiatal éveiben felvette azt a hallgatag modort, amely miatt későbben állandóan „sfinx“- kent kezelték. Aki nem ismerte öt közelről, nyugodtan feltételezhette, hogy Grey semmit sem gyűlöl úgy, mint a politikát. Mihelyt egy Ids szabadideje volt, azonnal vidékre ment, elzárkózott az emberektől és főként pisztráng-halászattal foglalkozott. Ez utóbbi annyira szenvedélyévé vált, hogy külön könyvet Is irt a pisztráng-halászatról, amelyben a halnak mesterséges léggyel való fogását Ismertette és e mü később a halászati tudomány egyik klasszikus könyvévé vált. A háborús irodalom még ma sem tisztázta eléggé, hogy Grey akarta-e a világháborút, vagy nem akarta. Tény az, hogy amikor 1914 augusztus első napjaiban Franciaország londoni követe, Combon felkereste hivatalában és figyelmeztette, hogy minden napért késedelem, Grey maga elé nézett és vonakodott a háború mellett dönteni. Cambon ekkor dühösen csapkodta az asztalt, valósággal birkózott a hallgatag Greyvel, a végén is az angol politikus engedett és másnap aa alsóházban elmondotta végzetes beszédét. Churchill ünneplésére egy alkalommal diszebédet adtak, amelyen sir Eduard Grey mondotta a beszédet. Ez az alkalom még a háború kitörése előtt történt. Grcy akkor kijelentette: el fog jönni az Idő, amikor öreg barátainkkal együtt a könyvtárban fogunk dolgozni, olvasgatni, odakünn virágba borul a kert és nem Is fogunk gondolni arra, hogy pamflettek, folyóiratok, kék-könyvek, parlamenti jelentések tornyosultak fel a ml életünkben tonnaszámra. Oh. hogy várom én ezt az időt! Hogy szeretnék már ebből a papirosokból örömtilzet gyújtani... Grey szavaiból felcsillan ar a titokzatos öröm, hogy ö valóban gyűlöli a történelem sorsdöntő pillanatait: angol polgár, aki angol polgár módjára akar élni. Talán a béke ártatlan örömeinek ez a belső tudata és átértékelése adta később szájába ama sejtelemszerü providenciáid szavakat, melyeket ha mások is átéreztek volna, talán elmaradt volna a világháború. A nagy csindaratták, zászlölenge- lések, háborús örömujjongások közepette egyedül lord Grey jegyezte meg: akárki Is nyert meg a világháborút, Európára és az egész világra hosszú évtizedeknek olyan gazdasági nyomorúsága fog majd rászakadni, amelyről mi nem Is álmodhatunk. Greytöl ered ama cinikusnak látszó mondás is, amelyet a világháború Idején hangoztatott: a világháborút az fogja megnyerni, akinek az utuolsó aranydarab van a zsebében. A világháborúban nyilvánvalóan azok a hatalmak győztek, amelyeknek gazdasági felkészültsége erősebb volt. Greyt Igazolta a történelem. Iîe ebből a maga számára nem akart profitálni. Vissza- vonuulva minden politikai munkásságtól legfeljebb emlékiratait irta meg, bizonyára politikai elvbarátainak unszolására. Közel húsz év óta nem hallatta a szavát. Ez egymagában véve is érdekes tünet egy olyan politikusnál, akinek lett volna még mondanivalója a világ számára. Sir Eduard Grey gyermektelenül halt meg, az ősi és a háborúban szerzett uj elmert most megfordíthatják mögötte. VERCWLIUS: „GEORGICA“ •ja Szabó András igazgató-tanár kitünó fordításában megjelent. — Kapható a MIKEEVA Rt. könyvesboltjában Cluj—Kolozsvár, str. Regina Maria 1 sz. — Ara 60.— Lei. Gyakorlatozás közben lezuhant a szamosfalri repülőtéren egy katonai repülőgép \ gépben ü3ő két tiszt oly súlyosan zúzta magát össze, hogy felépülésükhöz semmi remény sincs (Apahicla, szeptember 7. Kiküldött munkatársunktól.) Csütörtökön az apahidai állomás közelében 800 méter magasságból lezuhant egy brassói gyártmányú Potes 126-os kétfedelű, két személyes katonai repülőgép és a benne ülő Teodorescu Ilié és Bârsan Mircea hadnagyok olyan súlyos belső és külső sérüléseket szenvedtek, hogy az orvosok életbenmar adásukhoz semmi reményt sem fűznek. Pénteken reggel 9 órakor az egyik hangárból kivontatták a gépet és a napi program szerint Teodorescu Ilié hadnagy vezetésével felderítő próbautra kellett volna indulni. A gép másik helyét Bârsan Mircea hadnagy foglalta el, aki a megfigyelő szerepét töltötte be. Fél tiz órakor szabályszerűen megindult a propeller és néhány perc múlva a repülőgép eltűnt a magasságban. Minden repülőállomáson egy ideig figyelik az induló gépeket, Szamosfalván is igy történt, de amikor a megfigyelők látták, hogy minden zavar nélkül szállnak tova, meg voltak győződve afelől, hogy a két hadnagy az előirt pontossággal végzi el feladatát. Háromnegyed 11-kor megszólal az apahidai csendőrség telefonja. Az őrmester izgatott hangon jelenti: — A parancsnok urat kérem. És jelenti, hogy közvetlenül az állomás mellett a vasúti műhely környékén lezuhant az egyik gyakorlatozó repülőgép. Néhány pillanat alatt már készen állt a mentőexpedició és a repülőezred két hatalmas teherautója gyors tempóban rohant a szerencsétlenség színhelyére. Időközben Kolozsvárról útnak indult a vármegyei csendőrzászlóalj parancsnoka az egyik hadbíró-ügyész kíséretében. A küfaszfrófa színfielyén Az állomástól mintegy húsz méternyi távolságra megrendítő látvány tárul szemeink elé. A vasúti munkások éppen akkor igyekeztek kiszabadítani az eszméletlen állapotban lévő két pilótát. Mialatt gyorssegéllyel igyekeztek a szerencsétlenül járt hadnagyok helyzetén enyhiteni, az állomásfőnök azonnal egy személykocsit kapesoiatatott egy mozdonyhoz és a két összeroncsolt embert behozták a kolozsvári állomásra, ahol mentőautó várta őket és beszállították a klinika sebészeti osztályára. Az orvosi vizsgálat hamar megállapította hogy Bârsan nagyon súlyos belső sérüléseket szenvedett, ezenkívül mindkét lába eltörött és koponyája is meg van lélekve. Teodorescu Iliét szintén veszélyes sérülésekkel húzták ki a géproncsok alól, lábai el varinak törve, jobb karján súlyos ütések nyomai láthatók, mellkasát érintette egy vasdarab, nem is szólva koponyájáról, mely több helyen súlyos zuzódásokat szenvedett. Mialatt a két szerencsétlenül járt katonatisztet az orvosok vizsgálták, a katonai hatóságok igyekezek megállapítani, hogy a szerencsétlenség' milyen körülményeknek tulajdonítható. A Potes-gép közel negyven percig keringett a levegőben. A motor kitünően működött, egyszeres:!k nyolcszáz méternyi magasságban Apahida fölött a gép elvesztette egyensúlyát és szédítő tempóban zuhanni kezdett. A két pilóta azt remélve, hogy néhány pillanat alatt sikerül visszanyerni az egyensúlyt és az időközben leállóit motort is üzembe helyezik, megtették az utolsó erőfeszítéseket, de teljesen eredménytelenül, mert szinte pillanatok alatt az állomás tetőzetét súrolták, majd óriási robajjal lezuhant a gép. A két hadnagynak még annyi ideje sem volt, hogy a hátukra felszerelt ejtőernyővel kiugorjanak a gépből. A zuhanásnak közel száz vasúti munkás volt a tanúja, akik nyomban a szerencsétlenség színhelyére siettek és első dolguk volt a két embert kihúzni a gépronesok alól. A repiilőszerencséflenség, bár nem lehet | ritka jelenségnek tekinteni, óriási megdöbbenést keltett. Értesüléseink szerint a felsőbb katonai hatóságok a lehető legalaposabb vizsgálattal akarják megállapítani a katasztrófa tulajdonképpeni okát. A gép roncsokat a vizsgálat befejezéséig az apahidai állomás mellett hagyják és megnézik a gép minden egyes alkatrészét. A Keleti Újság munkatársa délután öt órakor ellátogatott a klinikára. Bârsan hadnagy már agonizált. Néhány injekció után magához tért és első dolga volt papot kérni. « Az orvosok a belső vérzés miatt mondtak le minden reményről. Teodorescu bajtársának sérüléseihez viszonyítva valamivel enyhébben úszta meg a ««erencSétlenséget, de ez korám- sem jelenti azt, mintha életbenmaradása befejezett tény volna. MEGJELENT A Református Vilăffszemle Il-ik évfolyamának 4L. száma a következő tartalommal jelent meg: A la] zetéf égés: 140* Egye ára i Patay Károly barsi esperes életrajza. Bars. Léva vára. A barsi egyházmegye története. A bajkai egyház urvacsorai kelyhe 1696-ból. Dr. Demény Gyula a barsi egyházmegye gondnoka. A 70 lelket számláló horhii gyülekezet 1931. évben épült temploma. A kolozsvári református gyülekezet története. Világszemlélet és Gazgasági hegemónia. "IUII—III ...mii HM.......................................... Kapható a Minrvae könyv- és papirkeres- kedésben Cluj-Kvár, Reg. Maria (Deák F. u.) 1.
