Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)
1933-09-06 / 203. szám
K ElETí'UjSJSG Î* n Szerda, 1933. szeptember 6. KÜLÖNVÉLEMÉNY Gyűlölettel a rádió ellen Kommunista forradalom győzött Kubában A rádió ismeretében és használatában általában elmaradott a mi közönségünknek nagy része s ez az oka annak, hogy a kolozsvári ie- adóállomásnak diadalmasan beharangozott tervében nem ismerték fel a kisebbségellenes tendenciát még azok sem, akiknek fel kellett volna ismerniük. Erről az elmaradottságból azonban nem tehet a közönség, mert jórészt rajta kívülálló okok zárják el előle az elektrotechnika e nagyszerű vivmányát, ami pedig ma hozzátartozik a kulturélethez s ami némi bekapcsolódást ad a világ szellemi életének nagy közösségébe. Nálunk a hivatalos álláspont sokáig üt dözte Erdélyben a rádiót, mint annak idején üldözték a dohányt. Nem olyan nagyon régen büntetés sújtotta azt, aki rá mert gyújtani a megvagdalt dohánylevélre, amit dugva csempésztek ide-oda. Bujkálva, titokban füstölt, vagy tubákolt az, aki megizlelte és élvezni akarta. A dohányzásnak üldözésében azonban ösztönszerii védekezés nyilatkozott meg, mert habár nem olyan erkölcstelen cselekedet a füstölés, mint amilyennek a tiltó rendelkezések mondották, azonban semmi baj nem származott volna belőle, ha a lakosság nem ismerkedik meg vele. Sőt: aki nem dohányzik, annak sokféle és sok haszna van belőle- Nem is szabad a technikai fejlődés vívmányaival ösz- szehasonlitani, azonban a régi világ konzerva tizmusa nézte olyan ellenszenvvel az újításokat, mint ahogyan nézik nálunk a találnia; nyokat, de főképpen az embereknek á külföldi kultúrához való orientálódását. Minden rendelkezés, amivel a rádió használatát szabályozták, korlátozás, nehézség, sőt tilalom volt. Amikor a világ a legnagyobb hódolattal üdvözölte a családi otthonokba beállítható felvevömasi- nácskát, akkor itt tilalom volt és sziguranca- bizonyitványolc kellettek annak a kimutatására, érdemes-e politikai szempontokból valaki arra, hogy rádiót hallgasson. Most mór ezen túl vagyunk ugyan, de csak azért, mert belátták, hogy nem lehet kizárni sem az országból, sem azokról a területekről, melyeken kisebbségi tömegek laknak. Tehát nem örömmel, de mégis be kellett hogy vonuljon a rádió a forgalomba. A megadóztatásnak a nehézségeiben mutatkozott meg azonban a gyűlölet és aztán azokban a vámtételekben, amelyek úgy megdrágítják, hogy szegény ember nem juthat hozzá. Ennek a magas vámnak nincsen pénzügyi magyarázata, mert ha olcsó volna a rádió, sok fogyna belőle- Ha alacsony volna a vám, sokkal többet hoznának be és nagyobb vonla e cimen a vámbevétel. De nincsen olyan belföldi ipar, amit a külföldi rádióéi k kekk el szemben a vámnál kellene védeni. Egyszerűen csak az ellenszenv dolgozik, hogy minél kevesebben juthassanak hozzá. Ellenszenv, aminek az az alapja, hogy nem szivesen látják a lakosságnak a külfölddel való érintkezését. Azt hiszik: nem jó, ha az emberek hallják és megtudják, hogyan élnek mások- S különösen a magyarországi kulturélettől szeretnék elszigetelni ezt a mi földünket. De már bele kellene nyugodniok, hogy nem lehet a levegőbe acélfalakat huzni fel a csillagokig és segíteniük kellene az ország lakosságát a rádió nagy előnyeinek a kihasználásához. Elvégre a gazdasági viszonyok hova-tovább olyanok lesznek, hogy a minél kulturáltabb elemnek, a minél tájékozottabbnak, a civilizáció ered, lényeit jobban ismerőnek van és lesz nagyobb esélye a termelési versenyben való érvényesülésre. Az a terv, amely leadóállomást akar Kolozsvárra és talán még más erdélyi városokba szintén azt a célt szolgálja, ami cl szeretne szigetelni ezeket a területeket a nagyvilág körüli légkörtől. Mert a helyi leadónak ez a hatása ott, ahol a rádiótechnika fejlettségeiül ennyire el vannak zárva a széles néprélegek. Az a cél, hogy ne tudjunk a világról mást és ne tudjunk többet, mint amit Kolozsvárról a hangszóró-tölcsérekbe kiabálnak, énekelnek és muzsikálnak. Esetleg amit Bukarestből a számunkra ideközvetitenek. Van azonban ebben az elképzelésben nagy kockázat és ezt kellene észrevenniök. Mire hatalmas befektetéssel felépülne ez a helyi rádió, akkorra a fejlődő rádiótecnika kitalálhatja a helyi adók elleni tökéletes védekezést a hallgatók számára. És akkor kárba veszett a nagy befektetés, ami bizony igen sokmilliót jelent. (—ágo—) A hadsereg élére egy Battista nevű őrmester került (HABANA, szeptember 5.) Kubában ismét váratlanul kitört a forradalom. A katonaság megrohanta a kaszárnyákat és lefegyverezte a tiszteket. A forradalom hirét a knbai távirati ügynökség hivatalos rádiójelentése is megerősíti. Newyorkban a forradalom természetével még nincsenek egészen tisztában. Általában kommunista jellegűnek tartják. A hadsereg élére egy Battista nevű őrmester került, a rendőrség élére Laurent nevű hadnagy. Egész országban a diktatúrát katonatanács vette át. Eddigi jelentések szerint a forradalom vér nélkül ment végbe és ellenállás nem történt. Ljabb hírek még hiányoznak. Despedes ellenforradalma ezek szerint rövid lélegzetű volt. Akik a kubai politikai viszonyokat ismerik, valószínűnek tartják, hogy Despedes többet nem tér vissza. Nem lehetetlen, hogy Machado ismét meg fogja kísérelni a kormány átvételét. Machado egyébként a kanadai Montreálba érkezett, ahol kijelentette, hogy kész Kubában a bíróság előtt is felelni kormányzati cselekményeiért. Nem valószínű azonban, hogy Machado, aki e nyilatkozatát tegnap tette meg, ma is hajlandó volna az uj forradalom után eleget tenni kijelentésének és megjelenni Battista rögtönitélő bírósága előtt. A szlovenszkói Osziányon u csendőrség be lelőtt az autonómiát követelő tót lakosságba Huszonötén megsebesültek, köztük egy volt miniszter (POZSONY, szeptember 5.) A tót-cseh nemzeti ellentétek újabb véres harcokban robbantak ki. Nagyugarcon és Oszlányban súlyos természetű összetűzések voltak a csendőrség és az autonómiát követelő nép között. Nagyugarcon a 'véres összetűzések során egy légionárius és egy földművelő súlyosan megsebesültek. Oszlényban, ahol a tömeg csendőri tilalom dacára is meg akarta tartani tiltakozó gyűlését a prágai uralom ellen, a csendőrség a tömeg közé lőtt. Huszonötön súlyosan megsebesültek, közöttük Piso volt miniszter is. Kiílpolifilícfti bonyodalom támadt Franciaersiág iaşii f&orcz^iljaraalt Kémetsímcj-eflenes miatt Sibi egyelem! tanár konzul szerint Németország világ- mészárlásra készül és az Anschluss esetén Bukovinára is rá akarja tenni a kezét 1 (Iasi, szeptember 5.) Moldova fővárosában szokatlan politikai esemény foglalkoztatja a közvéleményt, amely előreláthatólag diplomáciai konfliktusra vezet. Az történt ugyanis, hogy Sibi egyetemi tanár, Franciaország iasii konzulja külpolitikai kérdésekről nyilatkozott az egyik helybeli lap munkatársának, amelyben éles kritika tárgyává teszi Németország külpolitikai törekvéseit. Az eset már csak azért is figyelmet érdemel, mert a konzulok rendszerint kereskedelmi ügyekkel foglalkoznak és sohasem fordult elő, hogy politikai természetű nyilatkozatot tegyenek. Sibi konzul ezeket mondta:-— Németország teljesen elvesztette a fejét. Jellemző állításom komolyságára, hogy a harmadik birodalom az utóbbi néhány nap alatt nemcsak Franciaország, hanem az egész világ ellen foglalt állást. Méltó válaszképpen Dala- dier miniszter meglátogatta a francia-német határaién ti katonai erődítményeket. — Hitler számos zsidót űzött el Németországból és lehetetlenné tette a további megélhetésüket. E miatt majdnem az összes országok bojkott alá vették a birodalmat, melynek következményeképpen Németország exportja óriási zuhanást jelent. Most következik a legsúlyosabb kifejezés: — Neoné [országnak minden államban jól megszervezett kémhálózata működik. — Szerény leleményem szerint a német célokat nem lehet megvalósítani. Téved a birodalom kormánya, hogy ha azt hiszi, hogy az európai államok megijednének. Mindnyájan tudjuk, hogy Németország nem számíthat sem Oroszország, sem Olaszország támogatására, hiszen az utóbbi állást foglalt az Anschluss, ellen. A Berlinben készülő háború a világ legnagyobb mészárlása lesz. Nyilatkozatát ezzel a kitétellel fpjezi be:-— Jó lesz tudni a románoknak, hogy Ausztria bekeveredése esetén Németország rá akarja tenni kezét Bukovinára is. — Bármilyen kalandba bocsátkozna Németország, Franciaország teljes erejéből védeni fogja a jelenlegi helyzetet. Értesüléseink szerint a bukaresti német követség az esetről azonnal jelentést tett Neurath báró német külügyminiszternek. Németország korántsem fogja elhallgatni a iasii nyilatkozatot, hanem magyarázatot kér a francia külügyminisztériumtól. A diplomáciai konfliktus fejleményei elé jj/iidkivül nagy érdeklődés nyilvánul meg. Kisebbségi I sorsa felett ne búslakodjék, hanem tanulja meg az állam nyelvét. — A lOO újságcikk alapján románul c. szenzációs módszerii könyv a szájába rágja a különben is könnyű nyelvet. Ára 150 lej. Kapfiaitó a „MINERVA“ könyv- kereskedésben Cluj—Kolozsvár
