Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)

1933-09-03 / 201. szám

Vasárnap, 1933, szeptember 3. KuitiUjs&g 11 Olaszország tőrcsapata szerezte az első győzelmet a torinói diák világbajnokságokon (Torino, szeptember 2.) A diák világbaj­nokságok tegnap kezdetüket vették. Az első nap két labdarugó mérkőzés folyt le s befeje­ződött a tőrcsapatbajnokság. Eredmények: Olaszország—Lettország 7:1. Németország—Magyarország 4:2. A tőrcsapatbajnokságot az olasz csapat nyerte. 2. Franciaország. 3. Magyarország. G induló. A NEMZETI BAJNOKSÁG szabályai sze­rint a résztvevő egyesületek a bajnokság kez­detéig kifogásokat emelhetnek egyes bírók el­len s kérhetik, hogy azoktól tekintsenek el, mérkőzéseik biródelegálásainál. Az idén szo­katlanul nagyszámú bíró ellen emeltek szót az egyesületek. A Nemzeti Bajnokság őszi szezonjának első mér­kőzését vasárnap játsszák Bukarestben a Soimi és az Unirea Tricolor csapatai. A mérkőzést Klein, brailai bíró vezeti. A Brasovia és a ploestii Tricolor igen erős csapat­tal indul neki az uj nemzeti bajnoki szezonnak. A Tricolor fuzionált ploestii riválisával, a Prahovával, a Brasovia pedig, mint már megirtuk, az IAR-ral, úgy­hogy mindkettő lényegesen megerősödött. A Venus tegnap Bukarestben 6:2, (3:1) arányban győzött a brailai Dacia Unirea ellen. A brailaiak Brassóban is játszanak két mérkő­zési. Vasárnap megkezdődnek Kolozsváron az alkerületi bajnoki mérkőzések. Az első mérkő­zésen a Haggibbor és a Fellegvár küzdenek meg egymással. SZEPTEMBER 22.. 23. ÉS 24-ÉN PARIS­BAN Franciaország—USA professzionista ten- niszmérkőzés lesz. Amerika részéről Tilden és Barnes játszanak. A francia csapat meglepe­tése pedig az lesz, hogy Martin Plaa mellett Cochet lesz a második ember. Cochet áttérése a professzionizmusra befejezett ténynek te­kinthető. Kehriing a lidoi nemzetközi tennlszversenyen meg- lepetésszerü vereséget szenvedett a közepes képességű olasz Ostianitól 6:3, 6:4 arányban. Malecek cseh—Jones USA 6:3, 7:9, 6:3. Mangold USA—Gentien francia 6.2, 6:1. AMERIKA FÉRFIPÁROS TENNISZBAJ- NOKSAGÁT a Lőtt—Stoeffen-pár nyerte, amely a döntőben 11:13, 9:7, 9:7, 6:3 arányban győzött a Shields—Parker kettős ellen. A brassói országos tenniszversenyre a KAC két já­tékosát, Benedeket és Pusztait küldte le. A lipcsei német-dán Davis Cup selejtező mérkőzés első napja után a németek 2:0 arány­ban vezetnek. Hoff, a volt norvég rndugró világrekorder, akit évekkel ezelőtt professzionistának nyil­vánítottak, visszanyerte amatőrségót s legutóbb indult a norvég bajnokságokon, ahol 380 cm-es eredménnyel győzött a rúdugrásban. A román atlétikai szövetség felvételi kéré­sével is foglalkozni fog a nemzetközi atlétikai szövetség szeptember végén Berlinben megtar­tandó ülésén. Az ülésen különben rendkívül fontos ügyek kerülnek még sorra. így az Európa bajnokságok megrendezésének kérdése, amelyet a jövő évben valószínűleg Olaszország rendez meg először. A NASZ uj rendszert akar kidolgozni az olimpiai pontszámításra, vala­mint a dekatlon eredmények számítására. Igen jelentős Svájc javaslata, amelyben a svájciak azt indítványozzák, hogy egységesítsék az országok közötti viadalok programját és pont­számítását. VASABNAPI KEZDETTEL MÉGIS MEGTART­JÁK AZ ORSZÁGOS USZOBAJNOKSAGOKAT. Az uszószövetség táviratban közölte az érdekelt egyesüle­tekkel, hogy a péntekről elhalasztott uszóbajnokságo- kat, vasárnap, hétfőn és kedden tartják meg a fővá­rosban. A budapesti MTK vizipóló csapata francia- országi túrája során Toulouseban 16:0 arány­ban győzött a városi válogatott ellen. Nagybányán klubközi uszóversenyt rendeztek a zi­lahi úszó egylet és a nagybányai Phönix között. A ver­senyen a ZUE 34:13 pontaránnyal győzött a Phönix ellen. Vizipólóban a zilahiak 8:2, (4:1) arányban ver­ték nagybányai ellenfelüket. m ÉLŐSZÓJS7COL djd Jrja: Tlagy Tiborján. //. 71 Őeszéb és a „fújtató" A helyes, egészséges beszédnek legbizto­sabb ismertető jele, hogy minél tovább tart, annál könnyebb, annál szabadabban szárnyal. Ha időelőtt bekövetkezik a fáradtság, hamar kiszárad a torok, vagy megerőltető izommtinka kiséri a beszédet: ne áltassuk magunkat a te­rem, vagy a tömeg nagyságával, ne okoljuk az időjárást, vagy az időmennyiséget, amelyet végig kellett beszélnünk, de vegyük inkább tu­domásul, hogy helytelen a beszédünk. A beszéd .sok tényező, sok szerv összemiikö- déséből alakul ki és ha Írásom természete nem is engedi meg, hogy ezek mindegyikére kitérjek, a cél érdekében egyet-kettőt ismertet­nem kell. Az emberi beszédszervet már a világ min­den hangszeréhez hasonlították. Én is ehhez a segédeszközhöz fordulok és az orgonát szeret­ném emlékezetükbe idézni, még pedig annak is csak egy technikai berendezését: a fujtatót. Nem tudom, jártak-e már kis falusi templom­ban és voltak-e már tanúi olyan humoros eset­nek, amikor a fujtatót kezelő gyermek elanda- íodva a kántor gyönyörű játékán, megfeledke­zik a kötelességéiből és az orgona keserves nyö­géssel vágja ketté az áhitatos kompozíciót. A tüdő, ez, a rugalmas hólyagocskákból fel­épített lombosfa-íormáju szerv, első sorban azért hasonlít az orgona fujtatójához, mert en­nél is baj, ha beszédközben tudomást szerzünk a működéséről. Épp úgy, ahogy az orgona fut­tatója önmagától nem képes elvégezni nélkülöz­hetetlen munkáját, a tüdő is olyan passzív szer­ve az embernek, amelyet csak bizonyos — mondhatnám: külső — izommunka segítségével lehet működésbe hozni. Rossz mesterember, akinek fogalma sincs a szerszámról, amellyel dolgozik és ezért még az unalmassá,g ódiumát is vállalva el kell mon­danom a tüdőről ennyit: a belélegzés úgy törté­nik, hogy a tüdőhólyagocskái kitágulnak és megtelnek levegővel. De ez a kitágulás csak ak­kor következik be, ha a tüdő közelében lévő va­lamelyik testrészt nyugalmi helyzetéből kimoz­dítjuk, pl. felemeljük a vállat vagy a bordákat, vagy pedig lesüllyesztjük, a mellüreget a has­üregtől elválasztó, rekeszizmot. Ennek a három izommunkának az alapján háromféle lélegzést különböztetünk meg: váll-, bordaközi- és rekesz vagy hasilélegzést. Csak az a kérdés, hogy me­lyik a jó?! Beszéd szempontjából akkor jó a tüdő mű­ködése, ha legrövidebb idő alatt, legkihébb fá­radtsággal, a legnagyobb mennyiségű levegőt tudja felvenni. Akár — német tudósok példá­ját követve — lemérjük a váll vagy a bordák emeléséhez szükséges erőt, akár összehasonlít­juk a három lélegzés maximális teljesítményét és az arra fordított időmennyiséget, azt talál­juk. hogy minden szempontból legcélraveze­tőbb a rekeszizom-lélegzés. Ezt tanitja a leg- bölcsebb mester, a Természet is, mert csonka kúp alakra formálta a mellkast és ezzel lefelé, a hasüreg felé, adta meg a tüdő legnagyobb ki­terjedési lehetőségét. A rekeszizom-lélegzésnek nemcsak gyakor­lati értéke, de esztétikai előnye is van, még pe­dig az, Rogy nem látható és nem hallható. A ziháló mellkas, a kapkodott levegő ugyanis — gesztus: lelki állapotnak (izgalom, féllelem), vagy helyzeti körülménynek (futás, sietség) kifejezése és amennyiben az előadás nem ki- , vánja az ilyen természetű megnyilatkozásokat, nemcsak felesleges, értelmetlen és zavaró, de az előadó testi vagy lelki gyengeségét, technikai készületlenségét is jelenti. A helyes lélegzés végrehajtásának módját nyugodtan rábízhatnám olvasóimra, ha nem olyan arányban távolodnánk el legbiztosabb útmutatónktól, ösztönünktől, mint amilyen arányban civilizációnk fejlődik. Jó magam — például — nemcsak katonáéknál, de már az is­kolai tornaórákon is örökösen ezt a vezényszót hallottam: „Mellet ki, hasat be!“ Mellet ki! — semmi kifogásom ellene, de miért a „hasat be?“ Egyetlen görög szobornak sem láttam behúzva! Pedig mindegyikből olyan mélységes magabí­zás árad, ami — legalább a nyilvános beszéd­nél — elengedhetetlen. De „terheltségünk“ ellenére is gyerekjáték a helyes belélegzés megtanulása, ha megfigyel­jük, hogyan veszünk lélegzetet elalvás előtt: a hasfal ritmikusan emelkedik és sülyed — ez a rekeszizom-lélegzés. Erre az alapra kell minden helyes lélegzésnek épülnie. Alap — mondom —- mert ez még nem minden. Ha nem akarunk úgy járni, .mint a i-osszul fújtatott orgona, ak­kor levegőt kell tartalékolnunk, hogy hosszabb lélegzetű mondanivalóink részére is elegendő „kitartás“ álljon rendelkezésünkre. Erre a tar­talékolásra már nem elegendő a rekeszizom-lé­legzés. Tehát minden nyilvános beszéd megkez- dése kifelétolva a hasfalat megkezdjük a belé­legzést, de nem elégszünk meg ennyivel, hanem utána felemijük a mellkast is. A vádiakat soha és semmiféle körülmények között sem szabad emelni. Az igy felgyülenüett levegőt, azután, minden egyes alkalommal pótoljuk, akár van reá szükségünk, akár nincs! Az alkalmat erre a beszéd folyamán elő álló érzelmi, vagy ér­telmi szünetek adják meg, amit Írásban az in- lerpunktiókkal (Írásjelekkel) szoktunk feltün­tetni. De tudni kell, hogy az irás és az élő szó interpunktiója. nem mindig fedi egymást, ami más szavakkal azt jelenti, hogy az élő beszéd­ben nem mindig ott és nem mindig olyan ér­tékű szünetet tartunk, mint ahogy azt az írás­ban esetleg jelezzük. A nyilvánosság előtt el­mondott beszéd csak akkor bir ható erővel, ha azt, az értelmen felül álló, érzelem is füti, le­gyen az az érzelem akár tudományos meggyő­ződésből fakadó hit, vagy művészi átélésből eredő meghatottság, illetőleg: művészi cél. A hit vagy az érzelem lendülete indulati egység­be markolja a szavakat és ennek megfelelően tagolja a beszédet. A művészi cél érdekében pedig más ritmusban tagolunk például egy anekdotát, mint egy elbeszélést. De akármilyen szempontból vagy céllal mondunk is el szöveget, a helyes, az egészséges beszéd az, amikor a rekeszizom-lélegzés automa­tikusan, reflexszerben bekapcsolódik abban a pillanatban, amint a legparányibb szünetet is tartjuk. Ezt pedig csak gyakorlattal lehet el­érni és pedig úgy, hogy minden nap 5—10 per­cig hangosan olvasunk. Az olvasás megkezdése előtt két-három mély, „kombinált“ lélegzetet veszünk és azután lelkiismeretesen ügyeljünk arra, hogy minden egyes Írásjelnél a hasfal könnyed előretolása segítségével lélegzetet ve­gyünk. Minden egyes bekezdés előtt, vagy vers­szakasz végén ismételjük meg a kombinált lé­legzést. A gyakorlat, az olvasást eleinte las­san, később mindig gyorsabban kell végrehaj­tani, mindaddig, amíg ösztönszerüvé nem válik. Mondanom sem kell, hogy a belélegzés le­hetőleg az orron keresztül történjék és ameny- nyiben ez bármi nehézségbe ütköznék is, azon­nal orvoshoz kell menni. Megéri a fáradtságot, mert nagyon sok tudós az asthma egyik elő­idézőjének az állandó szájlélegzést tartja. Külö­nösen azoknak ajánlom ezt, akiket az élethiva­tásuk hideg, vagy poros helyen kényszerit be­szédre. Kétségtelen tény, hogy az orr megtisz­títja és felmelegiti a levegőt. Ez a felmelege­dés annál nagyobb, minél hidegebb a külső le­vegő. Be kell vallanom, hogy magam sem tu­dom ezt a nagyon ajánlatos lélegzést minden esetben végrehajtani, de tudom azt is, hogy sportszerű lelkiismeretsséggel véghez vitt gya­korlatok ezt a kivételt csak az egészen sebes beszédekre korlátozzák. Kedves Olvasóim! íme az alap, amelyre a helyes, az egészséges beszédnek épülnie kell. A kenyerét beszéddel kereső embrre áll a német közmondás: Melledben hordod sorsod csillagát!

Next

/
Oldalképek
Tartalom