Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)

1933-09-27 / 221. szám

Szerda, 1933, szeptember 27. n KntnUism »———iiimuiiiiii niiiiiinMiiniiiwi i1 «1 i'iTppifnr-" Ócskavasért mentek és — aranybányát szereztek Izgalmas jogi harc egy aranybányáért, négy aradi üzlet­ember között — Egy kitűnő bankett fatális hövetkezményei (Arad, szeptember 26.) Az arany rontó démona főhőse ennek az alábbi történetnek, amely tulajdonképpen egy kis Istenháta- megetti máramarosi falucskában játszódott le, de írásos dokumentumai egy aradi vizsgáló- biró, Seracu Adrian kezei között mentek át hivatalos utón. Pár évvel ezelőtt Sandtner Adolf aradi mérnök tudomást szerzett arról, hogy a máramarosmegyei Tótosbányán egy aranybánya potom pénzért eladó. Azonnal ie- utazott a helyszínre és megtekintette. Az aranybánya régi, elhanyagolt tárnahálózat­nak bizonyult, amelyben rozsda ette az ipart sincket, a felszerelést, de kétségbevonhatatlan jelek tanúsították, hogy még benne lappang » csábitó fém, az arany. Sandtner mérnök ng> érezte, hogy élete fordulópontját jelző üzlet­kötési lehetőségéhez jutott el és hogy brilliáns üzlet, vagyon, gazdaság vár ezentúl rá. Azon­nal megállapodást is köjött a hánya addigi tulajdonosával, oly értelemben, hogy hétszúz- öt ve neuer lejért egyszersmindenkorra örökáron kapja meg az „uj“ aranybányát. Pénze termé­szetesen nem volt momentán és igy a legköze­lebbi vonattal Aradra utazott vissza, hogy a kitűnő üzlethez egy szerény, de annál vagyo­nosabb „csendes társat“ keressen. Ezt a társai meg is találta Takács Sándor aradi kereskedő | személyében, akinek annyi pénz rendelkezé­sére állott, hogy az előzetes költségeket és az első részletesedékességet fedezni tudja. A két uj aranybánya-tulajdonos ezekután újra vo natra ült és kiszállott a saját bányájába. Útközben, mig az uj üzleti terrénum felé robogtak, Sandtner kifejtette társa előtt az uj üzleti koncepciót. Megfigyelte, hogy óriási mennyiségű vasfelszerelés rozs­dásodik a bányában, ötven vagont is kitesz a mennyisége: az a gondolata született tehát, hogy az amúgy is hasz­nálhatatlan felszerelést ócskavasként eladják / azt ugyanis, hogy a Sandtner—Takács érdekeltség potom hétszázötvenezer le­jért veszi meg az aranybányát... Ugyanazt, aminek a rozsdásodó ócska­vasáért a másik kettő hétszázezer lejt fizet.., Az ócskavas-bánya és az aranybánya kö­zött mutatkozó 50.000 lejes differencia pillana­tok alatt alaposan kijózanította az élelmes aradi ócskavaskereskedőket. A jólsikerült ban­kett után tehát másnap Schönheim és Augen­stern iölkeresték a legédesebb álmaiból ébre­dező Takácsot és kijelentették előtte, hogy minden rendben van, ők megveszik ugyan az ócskavasat, de azzal az icipici feltétellel, ha egyszersmind ők kelten, az eladók, rájuk Írat­ják az aranybánya tulajdonjogának egy ré­szét ... Most Takácson volt a sor, hogy gyor­san kiverje az álmot a szeméből, — dehát itt volt a nyakán a bánya fizetésének első termi­nusa: kénytelen-kelletlen megállapodást létesí­tett az élelmes ócskavasasokkal, amelyben ki­kötötték, hogy Sandtner mérnöknek megmarad a bánya felerésze, mig az ő részének egyhar- mndát közösen kapja a két kereskedő. Az uj szerződés elkészült és Schönheim és Augenstern nyomban a kezeikbe is vették az uj bánya ke­zelését — az ócskavas elszállíttatásának kézen­fekvő űrügye alatt. Eközben meggyógyult nehéz betegségéből Aradon Sandtner mérnök is, aki meglepetéssel vett tudomást a váratlan fordulatról. Megle­petése azonban csak akkor érte el a csúcspont­ját, amidőn kiutazván Tótosbányára, egy­szerűen be sem engedték a saját aranybányá­jába, hanem közölték vele, hogy majd kárta­lanítani fogják. Az ócskavas-üzletemberek, úgy látszik, nem vetették meg az aranyat sen,. Sandtner természetesen erélyesen lépett fea egykori üzletfeleivel szemben, akik azonban belül voltak már a Tótosbányán és nem hagy­ták kiverni magukat. Ezzel szemben följelentették a mérnököt, hogy kom­munista, majd egy óvatlan pillanatban Sandtner azon vette észre magát, hogy teszik át a határon, mint „nem kívána­tos elemet“. Persze visszajött és jussát követelte. Miután a szerződésekben a temesvári Lloyd-bíróságot kötötték ki, a per ott folyt le, amelynek ered­ményeképpen a Lloyd-biróság egymillió lej kártérítést ítélt meg az aradi fttérnök szániára. Mivel ezt az összeget nem leadta kézhez határ­időre, Sandtner mérnök bűnvádi feljelentést tett csalás címén a két aradi üzlettárs ellen és egyben bűnügyi zárlatot két a bányára. Köz­ben Takácsnak, Sandtner társának is meg­gyűlt a baja: rájött, hogy társai, akikkel együtt dolgozott a telepen, nem részesítik őt a> egyezségnek megfelelő módon a befolyó bevéte­lekből. A két kereskedő erőteljes tempóban sze­reltette le a gépeket, az iparvasutat, a csilléket és a befolyó összegeket vagy saját folyószám­lájukra könyveltették el, vagy pedig elszámo­lásba vették. Takács is megsokalta az ügyet éa maga is megtette a bűnvádi feljelentését az uj ócskavas-aranybánya tulajdonosok ellen. Egy­ben persze megkérte maga is a bűnügyi zárlat elrendelését a Tótosbányára. A komplikált ügyben a máramarosszigeti ügyészség rendelte el a vizsgálatot. Mivel azonban az ügy főszereplői mind aradiak vol­tak, egy szerencsés fordulattal áttette az egé­szet az aradi ügyészségre, amely ki is osztotta Seracu vizsgálóbíróhoz. A feljelentők most már fele-felerészét követelik az aranybányá­nak, amelyet felfedeztek és amelyet oly szimpla módon halásztak el az orruk elől az ócskavas- konkurrensek... Az ügyben az utolsó tanúkihallgatások után csupán annyi változás állott be, hogy a hatalmas iratcsomók most újra átván­dorolnak a máramarosszigeti ügyész­ségre, hogy ott a törvényszék letárgyalhassa még ez év őszén a történteket. A film aradi része iti véget ér és most négyen várják, hogy milyen lesz a „happy endje“? Szülök! Szeptemberben ne felejtsék: Gyermekük okosan, jól LEPAGE-nál vásár ól. Betétkönyvet, sors­jegyet, tanrendet ingyen kap LEPAGEmál. és igy máris jelentékeny összeg birtokába jm- hatnak. Ezen az alapon meg is vették most már közösen a bányát és elindultak vevőt keresni az ötven vagonnyi ócskavasra. A szerencse, az aranynak ez az ősi barátja továbbra is kezükre játszott, — legalább is úgy indult a dolog. Akkoriban éppen likvidált eg> régi aradi cég. a Schönheim és Augenstern. A eég érdeklődni kezdett az ócskavas-üzlet iránt. A két aradi kereskedő az egyik aradi kávéház márványasztalánál látatlanban meg­vette a Tótosbányán fekvő ötven vagon ócska­vasat kerek 700.000 lejért. Azért az összegért, amihez csak 50.000 lejt kell még tenni, hogy az aranybánya teljes összegében ki legyen fi­zetve ... Ötvenezer lejt egy valóságos aranybánya testvérek között is megér! — gondolták a sze­rencsés aranykutatók, akiket az sem aggasz­tott túlságosan, hogy az ócskavas vevői azt ki- j kötötték, hogy csupán azután perfektuálják az üzletet, miután az árut személyesen megtekin­tették. A Tótosbányára való utazás azonban egyelőre elhúzódott, mivel Sandtner, az üzlet megindítója, közben beteg lett. Annyira beteg, hogy már nagy lázzal feküdt akkor, amidőn az első fizetési terminus határnapja közeledni kezdett és elkerülhetetlenné vált, hogy az ócskavas-vevők kiszálljanak a helyszínre, hogy utána fizessenek. Az útra tehát Takács, a csen­des társ egyedül szánta el magát. Szabályosan meg is érkeztek hármasban a bányába, ahol a két ócskavas-vevő mindent alaposan megszem­lélt, a rozsdásodó árut megfelelőnek találta és minden — úgy látszott, — a legnagyobb rend­ben van. Dehát, — csak látszott, mert még nem értek a végére... Az aradi urak tiszteletére a régi bánya addigi igazgatója, Scheinen bányamérnök ter­mészetesen kellemes vacsorát adott. Vacsora közben az urak kitünően érezték magukat, beszédesekké váltak és igy történt, hogy a ven­déglátó házigazda valahogyan kikottyantotta Takácsék üzleti titkát az ócskavas-vevők előtt: Világsiker! p* Kötetenként, feliér papíron S-1@0 oldal, remek ţ vászon díszkőiéiben* S* S3 kötet van eddig és v 6# lej havi fizetés után megszerezhető !! Parrot: Ex-felség Móricz Zsigmond : Forr a bor Frs nz Werfel: Nápolyi testvérek Brcdy Lili: A Manci Vicky kaum; Helén doktorkisasszony Szituy, i Zoltán: Nincs íellámadás Földi M.ihá'y: Isten országa felé André Mauriois : Asszonyok útja Frank Ainau: Halálra Ítélve! Szomory Dezső : Gyuri Zi ahy Lajo : A lélek kialszik Sigrid Unsed: Pogány szerelem Parrott: Szabad a csók Móricz Zsigmond: Rokonok Vicki Eaum: Baleset Bródy Lili: A f lesége tartja el Martin Maurice: Szerelem, Örök titok Földi Mihály: A meztelen ember Jaqu s Dévai: A préda Erdős René : Ha'nali hegedüszó Mazo de la Rocbe: Jalna lakói Marcel P.: Akit az asszonyok szeretnek.! Bromfield: Huszonnégy óra bevágni s Ví tfzí '^8?' HR' TW linP tizeökót kötetre, szelvá- Ä JLá T« nyék ellenében, egy kötetet! A sorozat megy tovább. Havonta 1-1 kötet jelenik meg; remekművek, ugyanolyan egységes kiállí­tásban. A 24-ik kötet Fannie Hurst: A szony a vo­naton 1933 októberében. A kötetek egyenként is kaphatók, ha a pénzt és 10 lej portót beküldi. Ezt a szelvényt vágja 1:, töltse ki, küldje be Keleti Újság kiadóhivatala, Cluj Megrendelem a „Világsiker“ teljes soroza­tát, Icötetje 60 lej, 1-töl végig és az ezutá- niakat. — Kérem utánvéttel küldeni most számokat, a többit havi kötetenként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom