Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)
1933-09-03 / 201. szám
MP KElETíUjSKG Vasárnap, 1933. szeptember 3. Pakots József a tvagiJkus UötnilményeU között elhunyt magyar ivó megírta a Misztótfalusi Kiss Miklós életregényét A Keleti Újság a budapesti kiadást megelőzve9 a jövő héten kezdi meg a feltűnést keltő uj regény közlését Az erdélyi történeti múltnak egyik leg- romantikusabb, Jókai tollára méltó figurája volt Misztótfalusi Kiss Miklós, a hires magyar betűmetsző és könyvnyomtató. Alakja a magyar ság történelmében úgyszólván egyenértékű Körösi Csorna Sándorral, Apácai Csery Jánossal, akik originali fásukkal, akaraterejükkel, jószándékaikkal, tehetségeikkel hervadhatatlan nevet vivtak ki maguknak. Misztótfalusi Kiss Miklós az erdélyi történelem egyik legmozgalmasabb századában élt, a XVII. században, abban a korszakban, amikor Paris Pápai, Szenczi Molnár Albert, Felvinczy György, az első magyar szinházalapitók éltek. Erdély XVII. százada élénken emlékeztet Erdély mai helyzetére. Erdély függetlensége megszűnik, Apafi Mihály halálával Erdély imperiumváltozáson esik keresztül. De már annak előtte Erdély gazdaságilag, politikailag összeroppant és a magyarság világosságát Erdély akkori szellemiségei tartották ébren, akik nem egyszer szembekerülve a közvéleménnyel, eszmékért harcoltak és bár eszméik diadalmaskodtak, ők maguk elvérzettek. Erdély XVII. százada tele van nagy emberek tragikus öszeroppanásával. E század regényes sorsai között Misztót- faiusi Kiss Miklós sorsa talán a legmegrázóbb. Mindenütt a világon érvényesülni tudott. Oroszországban éppen úgy ismerték a nevét, mint a Pápa udvarában, nagy volt mint bibliaforditó, nagy mint betűöntő, nagy volt mint müvéss és tudós. Csak idehaza nem. Ha a kulturtörtónelem hálásan jegyzi fel egy Elzevirnek, egy Firmin Didóinak a nevét, épp úgy fel kell jegyezze, — és külföldön fel is jegyzi — Kiss Miklós nevét is, aki Hollandia ban a hires Blaeu műhelyében szerezte meg tudását és túlszárnyalta mesterét is. Kiss Miklós életében nagy gazdagodás volt az a néhány esztendő, amelyet Amsterdamban töltött el. Asszonyt is onnan hozott Kolozs várra, ahol megkísérelte a nyugati kultúra fel készültségét Erdély talaján is virágba szökkenteni. Bethlen Miklós, az akkori kancellár az: irta neki: „Csak lopd el Hollandiának mesterségeit és csináljunk Erdélyből kis-Hollandiát, mig mind nékem, mind néked egy-egy tonna aranyunk lészen.“ Szép tervek, de nem váltak valóra. Kiss Miklós szárnyalását megfékezték a törpék, csalódottan és szegényen, erejét veszitetten hullott le a kietlen erdélyi ugarra. Súrlódása volt mindenkivel és tulérzékeny lelke alig viselte el „az eklézsia követést“ és azt a tényt, hogy vissza kellett vonni „Mentségét“ és ennek összes példányait meg kellett semmisítenie. Rá kellett tennie a magyar máglyára, amelyen már annyi sok korát megelőző értékes eszme is hamvába holt. Misztótfalusi Kiss Miklós életregényét egy Erdélyből elszármazó törzsökös székely, aki politikusnak, Írónak egyaránt kiváló volt, Pakots József irta meg regényben. A nemrégiben tragikus körülmények között elhunyt magyar iró, aki egy kicsit Misztótfalusi Kiss Miklós életében saját életének példázódását látta, „ , „t t. . 'i. minőségileg utánozhatatlant teljes garanciát nyújt. nem elégedett meg az öszegyüjtött történeti anyaggal, ő maga is könyvtárakban, levéltárakban kutatott és müve históriai szempontból is úttörő munka. De nem erről van szó. Pakots József regényéről. Valóban regény ez, a szónak legiróibb értelmében: Minden lapja feszültség felé sodor, minden lapja egy-egy szines szuggesztiv erővel megelevenített részlete az erdélyi múltnak, az erdélyi fejedelmi udvar, a polgári műhelyek, tudós kamrája, a szerzetes cellája életének, ujraköltése a század vallási, társadalmi, eszmei harcainak. Csató Kálmán nagysikerű regénye után a Keleti Újság újabb regényképpen keresve sem kaphatott különbet, mint Pakots Józsefnek ezt Az erdélyi 'könyvpiac nagyon természetesen, az őszi szezon beálltával megélénkült. Szántó György nagyszabású Stradivári regénye után, amely nemcsak értékben, de terjedelemben is „nagy“, közel hatszáz oldal — Makkai Sándornak Harc a szobor ellen cimil könyve jelent meg a mai napon. Makkal e könyvében újabb tanulmányai jelentek meg és a bevezető tanulmány egy remekbe készüli Széchenyi tanulmányát tartalmazza. Makkal írásai mindig meglepetésszerűen hatnak és valószínű, hogy az ő eszméinek originálitása a hozzászólások egész fergetegét fogja megindítani. A Szépmives Céh legközelebb megjelenő könyvkötetei a következők: Tamási Áron uj regénye, amely folytatása Ábel a rengetegben cimü regénynek; Dsida Jenő uj verses kötete■ A nagytehetségü fiatal költőnek első bemutatkozása ez a Szépmives Céh olvasói előtt, noha a történeti hűség kedvéért meg kell említenünk, hogy Dsida Jenő már évekkel ezelőtt debütált egy finom verseskötettel; K 6 s Károly „Az országépitő“ cimü regénye, amelynek hőse Szent István, az első magyar király. Az Erdélyi Szépmives Céh aktiv starthoz állásával egyidejűleg más könyvkiadó vállalatok megindításáról is tudunk. Hat erdélyi iró: Berde Mária, Olosz Lajos, Szombati Szabó István, Molter Károly, Bárd Oszkár, Tabéry Géza külön könyvkiadóvállalatot létesítettek, amely három kötetet hoz ki egyelőre, Berde Máriának egy újabb regényét, Tabéry Gézának egy újabb regényét, mai lírai költők antológiáját. Ez a vállalat tervbevette egy egészen uj, még szóhoz nem jutott fiatal iró kissé merész tárgyú regényének kiadását is. Egy harmadik könyvkiadóvállalat Szat- máron alakult tneg, kiadója ezúttal egy aktiv könyvkereskedő, Singer Nándor, aki megkísérli a lehetetlent: harmadik könyvkiadóvállalatot is létesíteni Erdélyben és vállalkozni, hogy ő is hónapról-hónapra kiadja egy-egy erdélyi szerző munkáját. Singer Nándor kiadványainak első kötete különben megjelent: K ö- V es s István A vörös fogaskerék cimü könyve, amely Lenin országában átélt ötszáz nap kis tényeit mutatja be, egy ottan élt idegen mérnök tragédiáját, amelynek mozaik-köveit a kollektiv nagy tragédia apró momentumai szövik keresztül. A kötethez Pap Aurel festőművész rajzolt ízléses címlapot. Bár ilyen mozgás mutatkozna Erdély magyar i ü dományosságának életében is! Az Erdélyi Muzeum Egyesület háromnapos vándorrjyütése mutat rá, hogy tudósainknak a regényét, amely úgyszólván post humus munkának számíthat és amely megelőzi a budapesti könyvkiadást is. E regényt Pakots József a lillafüredi iróhét alkalmával adta át nekünk: Vigyétek, boldogan adom. Nem törődöm azzal, hogy ez a könyv nálatok hamarább lát napvilágot, mint minálunk. Rég elszakadva Erdélytől, ma is Erdélyinek érzem magamat és hogy őszülő fővel is az vagyok, ennek bizonysága legyen a Magyar máglya. Pakots József már nem érhette meg könyvének erdélyi sikerét. Csak fájdalmas előérzés- sel érezte meg, hogy nagy kötelességteljesité- séről volt szó. E kötelességteljesitésnek jegyében adjuk át mi is e könyvet olvasóinknak, annak az emelkedett érzésnek a tudatában, hogy a mi irodalmunk mindig fensőbbrendü valami és annak túl a szórakoztatáson, túl a szép, zavartalan élvezetén, túl azon a grande- reportageon, amelyet ez a könyv nyújt századáról, olyan erkölcsi katarzist is kell kelteni a lelkekben, mint amilyent annak idején az antik drámák keltettek a hallgatóságban. Pakots József Magyar máglya cimü eredeti regényének közlését a jövő hét első napjaiban kezdjük meg. A regény cimbetüt Guncser Nándor zajzólja és érdekesége, hogy lapunknak ez a kedvelt rajzolómüvésze a cirmbetük megrajzolásánál Misztótfalusi Kiss Miklós stilizált tizenhetedik századbeli általa kitalált és általa megöntött betűit használja fel. érdeklődése mennyire sokoldalú, léniáik menynyire mélyen járók és sok tekintetben menynyire időszerűek. Fájdalom, ebben az évben mind gyérebben jelennek meg az erdélyi tudományos füzetek is, nem is szólva nagyobb méretű könyvek kiadásáról. Tudomásunk szerint dr. B iró Vencel pályadij-nyertes történelmi könyve az, amely teljesen elkészült, sajtó alá került és amely valóban hézagpótló lesz irodalmunkban. Az ifjú generáció tudományos munkásságából ki kell emeljük Demeter Béla Dunakonfederáció könyvét, amely a napokban jelenik meg. Hallunk egyes készülő könyvekről is. Verseskötetekről főként. Verseskönyvet akar megjelentetni Flórián Tibor, akit az uj fiatalok irodalmi társasága titkárának választott meg és G y allay Pap Sándor, aki Felsikoltok! címmel jelenteti meg könyvét. Pesti kiadónál fognak megjelenni Károly Sándor, M a r- kovics Rodion uj regényei és szeptember 1-én a Pantheon kiadásában megjelent Ligeti Ernő Idegen csillag cimü regényének második kiadása is. Az erdélyi irodalmi életnek eseményeihez tartozik, hogy Bar talis János, a népszerű erdélyi költő elhagyja Erdélyt. Hogy mennyi időre távozik, azt nem tudni, egyelőre úgy áll a helyzet, hogy Bartalis hosszú ideig külföldön fog élni és kikapcsolódik, legalább testi jelenlétével, az erdélyi irodalomból- Áprüy Lajos távozása után most Bartalis János távozása, — ez kissé lehangoló és nem enyhíti az a körülmény sem, hogy az erdélyi magyar Ura továbbra is oly gazdagon virágzik, mint eddig. Iligray szenzációs könyve Marxizmus csődje 12© lejért ismét kapható a Minervánál Cluj—Kvár, strada Reg. Maria (Deák F. u.) 1. sz.
