Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)

1933-09-03 / 201. szám

KUETSUjsm tinanai Sir e flRE©0eia^jf] poloska.», mert egész családja tumult és tucija, hogy rá is sor Icerul. a FLY'IOX IfocpYssn Iiercfállalc el ® parajdi Skü^felrf okosság Scélexer holdas erdőbirfokál ? Hárommillió lejt érő ingatlant batszázöfreneKer lejért »«fialt el, al»f»ól kuliurbázaü épífettelc, ansi még nem kész, feliát még a kultúrának sincs baszna belőle — Szélnek bocsátják a batjdan virágzó sóbánya munkásait, ébeznek a székelyek, csak a hatósági kiskirályok batalmaskodnak Vasárnap, 2933. szeptember S. I iim—iii ..i...........aaa«fejag»a»^..^^^ Benes lapja háborút jósol Németország ellen (Prága, szeptember 2.) Less íny professzor meggyilkolásának ügye szünetlenül foglalkoz­tatja a csehszlovák sajtót Meggyilkolásával kapcsolatban Prágában 5, Mareienbadban 3 embert tartóztattak 1». A Beneshez közelálló Lidove Novini feltűnést költő cikkben hangoz­tatja, hogy Franciaország, Csehszlovákia és egy sereg állam sorakozik fel Németország ellen és a helyzet megismétlődik, mint 1914- ben, amikor Európa „Feszítsd meg“ kiáltással végez Németországgal. A harcias hanga közle­ménynek nagy jelentőséget az a körülmény ad, hogy a Lidove Novini eddig nyugodt hangon tárgyalta a német eseményeket és kimondott hangoztatója volt a német-cseh megegyezésnek. Száz külföldi védő jelentkezik. (Berlin, szeptember 2.) A birodalmi gyűlés palotájának felgyujtásával vádolt külföldi kommunisták bünperéhen szeptember első felé­ben lesz a főtárgyalás. Eddig mintegy 100 kül­földi jogász jelentkezett a védői tiszt betölté­sére. A jelentkezők listájába uj nevet iktattak, Pauwls amsterdami ügyvédet, akit a fővádlott van der Lnbbe hollandiai alattvaló családja kért föl, elfogadta a védői tisztet. Hivatalos kommünikék szükségesnek látják annak az új­bóli hangoztatását, hogy a német törvények rendelkezései szerint külföldi alattvaló csak mint németországi védőügyvéd társa szerepel­het s igy is csak abban az esetben, ha a német nyelvnek teljesen birtokában van. ___ Epe- és májbetegségeknél, epekő és sárgaság ese­teiben a természetes .Ferenc József keserüviz a hasi szervek működését élénkebb tevékenységre serkenti. Lengyelország katonai szövetsé­get ajánlott fel Jugoszláviának Mi akadálya van Bulgária és Románia megbékiilésének ? (Belgrád, szeptember 2.) Francia részről újabb intervenciók történtek, hogy Bulgária és Jugoszlávia között megegyezés jöjjön létre Ma már nyílt titok, hogy Herriot közvetítő kí­sérlete Szófiában kudarcot vallott. Ennek el­lenére a francia kormány megkisérli, hogy is­mét közvetítsen. Francia részről valószínűbb­nek tartják Bulgária és Románia megegyezé­sét, noha itt is ütköző pont, hogy Bulgária fel­vetette. Dobrudzsa revíziójának ügyét. Az Em­beri Jogok Ligájának egyik vezetője cikket irt egyik szófiai lapban és hangoztatta a ha- tárreviziót. A francia politika nyilvánvalóan nem ért egyet az Emberi Jogok Ligájának ál­láspontjával, de kétségtelen, hogy valamelyes megoldást Bulgária és Románia között létre akar hozni. A Bohemia jelentése szerint a lengyel kor­mány Belgrádban katonai szövetséget aján­lott fel Jugoszláviának■ E szövetség felajánlás Franciaország közreműködésével történt, mert egyes verziók szerint számítanak, hogy Ro­mánia elhidegül a kisantanttól és agrár érde­kei Németország irányába sodorják. Ez eset­ben a kisantantnak gondoskodnia kell pót- államról és Lengyelország e célra nagyon is megfelelne. (Páris, szeptember 2.) Az inkognitóban Párisban tartózkodó Boris bolgár király teg­nap a párisi bolgár követ kíséretében látoga­tást tett Daladier miniszterelnöknél s vele egy órás megbeszélést folytatott. A követ ezután elkísérte a bolgár uralkodót a Quai de Or- sayra, ahol Paul Boncourral volt a királynak hosszabb eszmecseréje. Sz ebe síi Általánost Taka­rékpénztári betétek 400.000 lej összegig, egyben vagy kisebb téte­lekben is, megfelelő biztosíték mellett, kama­tozásra és reszletfizetésre kerestetnek. Ugyanott 1 Chrysler-Conpé-gépkocsi hathengeres, 4 ajtós, 5 személyes a legjobb állapotban, eladó. Készpénzért vagy fenti bankbetétért is. Ajánlat és kérdések kéretnek: W. M. Schwarz, vaskereskedéshez, Erzséb etváros. (Parajd, szeptember 2.) A sóvidéknek haj­dan gazdag kis városkája az utóbbi években rohamosan hanyatlik azon a lejtőn lefelé, amely a legsötétebb gazdasági katasztrófa felé vezet. A kis városkának a lakói nagyobbára székelyek, akik a múltban részben mint bánya­munkások, részben pedig mint fakitermelők és faszállitók biztosították az egzisztenciájukat. Jómód, gazdagság és vigság volt itt valamikor, de ma csak szomorúság, könny és munkátlan- ság sorvasztja a lelkeket mindefelé. Leáll a bánya. A hires parajdi sóbányában, ahol régente három-négyszáz bányász dolgozott, ma a munka áll, a gépek nem zakatolnak s mindössze húsz bányász dolgozik rendszeresen s most arról van szó, hogy azokat is el­bocsátják és az üzemet teljesen le­állítják. Elképzelhető, hogy a munka és kereset nél­kül maradt bányásztársadalom milyen nyomé- , ruságos helyzetbe került. Nyole-tiz tagból álló bányászcsaládok napszámra járnak, egyesek koldulnak, a legtöbben pedig éheznek. Kenyér helyett — strand. A _ bányaigazgatóság, hogy legalább át­menetileg munkát adjon a bányászoknak, el­határozta, hogy Parajdon egy modem strand­fürdőt fog berendezni. Nagyszabású tervet dol­gozott ki és azt felküldte a minisztériumba. Bukarestben azonban a memorandumról telje­sen megfeledkeztek. A bányaigazgatóság midőn látta, hogy sem engedélyt, sem államsegélyt nem kap e célra, házilag csinálta meg a sós- fiirdöt, amelyen a munkanélküli bányászok dolgoztak és ma Parajának egy gyönyörű strandja van, amelyet minden költség nélkül csi­náltak és három lej belépőjegy mellett, tehát pótóm pénzért mindenki stran­dolhat. Midőn a gyönyörű strand, amelynek a vize sós, elkészült és a bányaigazgatóság arról je­lentést tett a minisztériumnak, nem csapták el a fürdő élelmes igazgatóját, hanem dicsérő le­iratot kapott. Megdrágult a fa is. Az olcsó strandfürdőből azonban méf? min­dig nem lehet megélni. A parajdi székelyek valamikor erdőkitermeléssel és faszállitással foglalkoztak, de az utóbbi időkben egy protek­ciós cég, egy. nagy fakitermelő vállalat a föld­művelésügyi minisztériumtól megszerezte a ki­zárólagos fakitermelési jogot s azóta a széke­lyeknek a szájából vette ki a kenyeret. De nem­csak a megélhetési lehetőségtől fosztotta meg a parajdiakat, hanem nagyon megdrágította a fa árát is, mert azóta háromezer lejbe kerül egy vagon fa ára, inig az egyszerű székely emberek ezer­kétszáz lejért árusították és még ők is kereslek az üzleten. Nagy visszaélések történtek a parajdi köz­birtokosság berkeiben is. Egy öreg, tekintélyes székely emberrel beszélgettünk, aki elmondot­ta, hogy a parajdi közbirtokosságnak nem ke­vesebb, mint kétezer hold erdeje volt. Normális számitás szerint ez a rengeteg erdőbirtok kö­rülbelül hárommillió lej értéket reprezentált. Fürst Sándor, a birtokosság elnöke a hatalmas értékű erdőbirtokot mindösz- sze hatszázötvenezer lejért adta el. Utóbb kiderült, hogy az egész eladás csair fiktiv volt, mert a szerződésben Fürst, mint vásárló szerepelt, aki ezzel az összeggel kul­turház építéséhez fogott hozzá. Egy kissé azon­ban túlméretezte magát, mert a kulturház nem­csak egy kis vidéki városkát, hanem sokkal nagyobb lakossággal biró nagyváros igényeit is kielégítették volna. Az építkezés megkezdő­dött, de a pénz csakhamar elfogyott és ma ott áll a félig kész kulturház, aminek sem a pa- rajdiak, sem a kultúra semmiféle hasznát nem veszi. Áthelyezték a főszolgabirőságot. • Régebben Parajdon székelt a főszolgabiró- ság is, azonban nem jó szemmel nézte ezt a központ és a . főszolgabirőságot Erdőszent- györgyre helyezte át. A főszolgabiró régebben egy Dénes nevezetű magyar ember volt, akit megfosztottak az állásától és egy soviniszta ro­mánt neveztek ki, aki ahol csak teheti, a köz- igazgatás minden megnyilvánulásánál érez­teti, hogy a magyarokkal nem szimpatizál. így él a parajdi székelység, szegényen, munkalehetőségeitől megfosztva. Haldoklik a bánya, elúszott a közbirtokosság vagyona, meg szűnt az erdőkitermelés, a faszállitás, csak a hatósági kiskirályok dolgoznak. A rettenetes nyomorúság és elnyomottság siralomvölgyé­ben még sósabbak lettek a források, mert azt a parajdi székelyek könnyei is öntözik...

Next

/
Oldalképek
Tartalom