Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)

1933-09-24 / 219. szám

Ké p V í s e 2 Ch á z BUDAPEST V Vasárnap ^J'^mb’ríí Ara lel ORSZÁGOS MAGYARPÄRTI LAP XYI. ÉVFOLYAM — 219. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Clnj-Koloas- vár, Strada Baron L. Pop (volt Brassal ucca) 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. mim. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Előfizetési tuak belföldön: Egész évre 800, » 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő, — Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. m Az angol-francia uj leszerelési tervet Németország^ csak úgy fogadja el, ha határvidékeit © is védelmi övvel láthatja el A hetvenéves Herczeg A legnagyobb magyar érdemkereszt tulaj­donosává nevezte ki Magyarország kormány­zója Herczeg Ferencet, aki írói alkotó erejé­nek teljességében, férfiúi energiáinak tökéle­tes birtokában érte meg hetvenedik születése napját. Nemrég, amikor egy ujságiró meglá­togatta, Herczeg Ferenc azt a kijelentést tette, hogy amit valamikor életútja céljául tűzött ki, azt immár mind elérte. A magyar iróvilág mindenki által elismert látható feje, a magyar irótársaságok többszörösen elnökké választot­ták, másodelnöke a Magyar Tudományos Akadémíáüak s ami talán mindennél fonto­sabb számára és hatalmas magyar olvasó tá­borának, Írói zsenijének bőségszarujáról vál­tozatlanul ontja most is a publicisztika vaslo- gikáju, remek Írásműveit, a regényíró fantá­ziája ma is aZzal az elevenséggel és csodálatos gazdasággal működik, mint hosszú életutján, ami alatt egy könyvtárra való regénnyel, no­vellával, színművel gazdagította irodalmun­kat. Az, hogy Herczeg Ferenc a kegyelmes cimet is megkapta, már nem tudja maga­sabbra emelni az egyetemes magyarság szemé­ben. A legnagyobb cim, amit ő maga érde­melt ki félszázados pályafutása alatt, az aranycsengést kapott Herczeg Ferenc név. 0 szolgálta meg. hogy méltó helyet kapott abban a fényes glédában, amelyben a Jókai Mórok és a Mikszáth Kálmánok találtak örökéletet. A Herczeg Ferenc Írói arcképe mélyen belevésődött minden magyar olvasó szivébe. A Gyurkovics-lányok aranyos, megvesztegető humorától az Ocskay brigadéros izig-vérig magyar alakjáig, a Bizánc klasszikus levegő­jéhez hosszú utat futott meg Herczeg Ferenc, de egyben mit sem változott. Féltékeny őre volt a magyar nemzeti szellemnek, a magyar nyelv tisztaságának és hű fia. maradt annak a népnek, amelynek boldog sorsából épp úgy részt kért, mint végzetéből. A Bánságban született Herczeg Ferenc, a Jugoszláviához csatolt Versecen. Anyanyelve német volt és első nagysikerű regényénél, a Fenn és lennél tíiég meglátszik, hogy küzdel­met kellett folytania a magyar nyelv szellemé­vel. De ez a szellem akkor már ott égett a lel­kében és perzselő tüze elválaszthatatlanul for­rasztotta össze a tragikussorsu magyarsággal. A nyelvnek, amelynek sajátos szépségeit fok- ról-fokra tette magáévá, ma egyik legnagyobb művésze s a magyar irodalomnak legzengőbb szavú poétája. Petőfi után Herczeg Ferenc bizonyította be a legpregnánsabbul, hogy nem névvegyelemzéssel lehet és szabad a nemzeti hovatartozás kérdését eldönteni, más fokméiő itt szóba sem jöhet, mint a nemzeti érzés- Mert lehet-e jobb, igazibb, nemesebb magyar, mint Herczeg Ferenc? A hetvenéves évforduló ünnepségeiből az erdélyi magyarság is kiveszi a részét. Nemcsak azért, mert a bánsági születésű Herczeg Fe­renccel a szükebb patria szálai kötik össze, hanem azért is, mert Herczeg Ferenc szerető és féltő figyelemmel fordult felénk mindig, a megpróbáltatások nehéz óráiban is. Nem tu­dunk szegénységünkben és megalázottságunk- ban nagyobb elégtételt és jutalmat nyújtani a magyar irás fejedelmének, mint ezzel a val­lomással: nehéz időkben a Herczeg Ferenc Írásai sokszor nyújtottak vigasztalást nekünk. Fogadja tehát tőlünk a hálás szeretet őszinte szavait és jókívánságait most, hogy hetvene­dik évéhez jutott el. Az egész erdélyi magyar­ság neécben izenjük ezt Herczeg Ferencnek. (London, szeptember 23.) Az angol lapok részleteket közölnek arról az elvi jelentőségű megegyezésről, amelyet Párisban a francia és az angol kormányférfiak kötöttek. A részlet­kérdésekben még fennállanak ellentétek, de remény, van arra, hogy ezek is kiküszöbölhe­tők lesznek. A megállapodás részleteiről a kö­vetkezőket adták közre: A leszerelési meg­egyezés értelmében francia-angol tervezet ke­rül a leszerelési konferencia elé, mely kétszer négyéves időszakot állapit meg a fegyverkezé­sek nemzetközi ellenőrzése, illletve a leszere­lés céljaira. Az első négy év folyamán a már felfegyver- zett hatalmak egyelőre nem csökken­tik a fegyverkezésük piai állapotát. Ha az első négy év után a nemzetközi ellen­őrző bizottság megfelelő jelentést terjeszt elő, következik a tényleges leszerelés a hadianyag mennyiségének és a fegyveres erő létszámá­nak tényleges csökkentésével. Az angol kormány férfiak nem adták hoz­zájárulásukat ahhoz, hogy Franciaország a fegyverkezési ellenőrzés tartama alatt beér­kező esetleges kedvezőtlen jelentések alapján újra megszállhassa a Eajna-vidéket. (Bukarest, szeptember 23.) A szinajai ünne­pélyek királyi vendégei már megérkeztek Ro­mániába s itt vannak a kisantant külügymi­niszterei is. A kormány azonban nem tudta el­hárítani azt a belpolitikái zavart, amit a Mihalache külön pénzügyi programja idézett elő. Titulescu és Mihalaclie 8 órás tárgyalása. Politikai körökben élénk megbeszélés tár­gyát képezi Mihalache tegnapi nyolcórás ta­nácskozása Titulescuval. Az Adeverul szerint Mihalache kijelentette, hogy ő és hivei nem já­rulnak hozzá a genfi egyezményhez, illetve ennek alapján a külföldi ellenőrző szakértők kinevezéséhez, mert ennek a konvencióknak el­fogadása és a szakértők kinevezése r-estabili- zációs programjuknak megakadályozását jelen­tené. Ami programjának többi pontját illeti, Mihalache nem akar a kormánynak nehézsége­ket okozni, de a stabilizáció kérdésében hirdetett állás­pontjához ragaszkodott. Titulescu kifejtette Mihalache előtt, hogy a genfi konvenció visszautasítása most igen kellemetlen helyzetbe hozná Romániát. Most j amikor a külföldi hitelezőkkel folynak a tűi ! Párisban tegnap Poester német nagykövet látogatást tett Lord Tirell párisi angol nagy­követnél és mint az E c h o' de Paris jelenti, ismertette az angol nagykövet előtt a német ellen javaslatokat. Ezek a következők: 1. Né­metország hajlandó hozzájárulni a fegyverke­zések nemzetközi ellenőrzéséhez, hajlandó a francia koncepció szerinti próbaidőt is elfo­gadni, amennyiben engedélyezik számára, hogy ugyanolyan védelmi övvel láthassa el keleti határát, mint amilyen a francia és a belga keleti határvidékén épült fel. Németország ezt a határövet nehéz tüzérség­gel is védeni * óhajtja. 2. Tiltsák el a bomba­vető repülőgépeket, de engedjék meg Német­országnak is vadászrepülőrajok használatát. 3. A nemzetközi ellenőrzésben minden állam­nak az egyenjogúság alapján kell résztve-nnie. Az Echo de Paris sok kivetnivalót ta­lál a német ellenjavaslatokban. Legfőbb kifo­gása az, hogy megsemmisülhetnek a Franciaország és szövetségesei között kötött katonai szerződések és a keleti, középeurópai és balkáni szövetsé­gek egymásközötti megállapodásai. - • gyalások, egy ilyen gesztus a hitelezők mal­mára hajtaná a vizet és megnehezítené a meg­egyezést a hitelezőkkel és Romániával szemben Genfben is ked­vezőtlenné tenné az atmoszférát. Ugylátszik, hogy a külügyminiszternek nem sikerült Milialáchet teljesen meggyőznie és a tárgyalásokat folytatni fogják. Megérkeztek a királyi vendégek. Sándor jugoszláv király és Marioara ki­rályné ma délben az országba érkeztek. Zsom­bolyán Mirto közlekedési miniszter fogadta a királyi vendégeket, akik a fellobogózott temes­vári pályaudvaron át Aradra utaztak, onnan pedig- Erdélyén keresztül Szinajába. Ugyancsak Zsombolyán át érkezett Volpi gróf, volt olasz pénzügyminiszter is, leányá­val, Raspoli hercegnővel. Az olasz vendégek meglátogatták Temesvár városát, ott is ebédel­tek, majd délután szintén Szinajába utaztak. Hohenzollern Frigyes herceg ma reggel megérkezett Szinajába. A pályaudvaron Ká­roly király fogadta nagybátyját. Vaida miniszterelnök ma délelőtt Calima- nestiből fiával, Auréllal autón Szinajába uta­zott, ahova délután 5 órakor érkezett meg. A nap folyamán Titulescu és Mironescu is oda­érkeztek. Megérkeztek a királyi vendégek Titulescu sem tudta meggyőzni Mibalachei *— IVyoIc órás rábeszélés után sem hajlandó a resiabilizációs fervet elejteni

Next

/
Oldalképek
Tartalom