Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)
1933-09-19 / 214. szám
Kápvl selöház PES T V Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő, r— Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVI. ÉVFOLYAN - 214. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj-Kolozs- vár, Strada Baron L. Fop (volt Brassai ucca) 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Chij, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. A berni kisebbségi kongresszus Még nem nyertünk teljesen áttekinthető képet az európai kisebbségek konferenciájáról, amelyet ebben az évben — nem tudni mi okból — Genf helyett Bernben tartottak meg. Ez a konferencia nemcsak a hely, de a belső atmoszféra tekintetében is elüt az eddigiektől. A zsidó kisebbségek, amelyek jelentékeny szerepet töltöttek be minden eddigi konferencián, sőt magának ennek az intézménynek létrejöttében is közreműködtek, ezúttal rendkívül kényes helyzetbe kerültek, amikor a német kisebbségek előtt kénytelenek szószólóivá válni a németországi zsidóságnak. Bármennyire kényes probléma is ez a kisebbségi kongresszusnak, mégis csak epizódja, amely miatt a kongresszusi nagy célkitűzéseknek nem szabad hajótörést szenvedniük. Egyelőre a kisebbségek nem sokat értek el a mult esztendő óta és az egyes országok helyzetjelentéseiből meg-i állapítható, hogy sorsuk csak rosszabbodott. A sovén nemzeti irányzat egész Európában megerősödött, a kisebbségek elleni harc egyre türelmetlenebb, a Népszövetség akcióképessége egyre lanyhább, uj kisebbségek termelődtek ki és a régi kisebbségeknek egyházi, iskolai és más természetű sérelmei csak megteté- ződlek- A kisebbségi jogrendezés problémája megoldatlan ezúttal is. Sok minden részletkérdés, amelyeket egyes országoknak meg kell oldani, háttérbe szorította a kisebbségi ügyek megoldását. Es ha Ammende főtitkár a múlt esztendőben vigasztalatlan képet rajzolt meg arról, amit körútja alkalmával egyes országokban látott és tapasztalt, úgy ez a kép ma még sivárabb színekben tiikrözteti vissza a többségi államok lerongyolódása mellett a kisebbségeknek úgyszólván mértani haladvány formájában visszatükröződő lerongyolódását. A népkisebbségi kongresszus vezetősége ezúttal is egy sereg nagyszerű európai elmét állított csatasorba, hogy a jog tiszta eszméje- • nek formába öntésével a világ elé tárja a fejlődésnek azt az eszméjét, amelynek megvalósítása nem csupán a kisebbségek érdeke, hanem egész Európának érdeke. Európa jövője függ a kisebbségi kérdés megoldásától — hangoztatták komoly, higgadt, iskolázott kisebbségi politikusok és valóban ez a kijelentés, amely évről-évre felhangzik, mind vésztjóslóbb formák között találja meg a maga igazolását. Ha Európa sorsának intézői a kezdet kezdetén felismerték volna, hogy mennyire fontos megadni a kisebbségeknek azt az életlehetőséget, amelyet a XX. század nemzetközi jogszelleme előír, úgy bizonyára a győztes és legyőzött államok között a feszültségek is csőkkel lek volna. A nézeteltérések akkor, ha a kisebbségek uj országterületeiken is megtalálták volna boldogulásukat, megenyhültek volna és Európa e megenyhült légkörében a gazdasági problémák sem éleződtek volna ki oly tragikus következményekkel. Európa ha a kisebbségi kérdés rendeződött volna, sokkal könnyebben keresztülvihette volna reorganizációs programját, mint ma az ellentétek élére állitott- ságának korszakában. Lesújtó, vigasztalatlan a kisebbségeknek a sorsa, egyedül egy a vigasztaló momentum: a kisebbségi kongresszus és még azok a nagy nehézségek sem voltak alkalmasak ennek az acél egységnek a felboritására, amelyekkel e kongresszus ez évben akaratlanul is találkozott A kisebbségi öntudat ereje úgyszólván egyetlen nemzettest képviselőivé olvasztotta a kisebbségi kongerencia résztvevőit és ha ideig- óráig egyes kisebbségek vissza is vonulnak, a célnak belső átélése, a feladatnak nagyvonalúsága, a sorsközösségnek el nem kerülhető- sége ismét egy táborba fogja vezetni valamennyiünket. Titulescut Hemes nagy fontosságúlevele várta m szinajai állomáson A Mirályi kihallgatás előtt a transzfer-ügyről tanácskozott a pénzügyminiszterrel — A Uirály rádió-beszéde — A szabadhat találkozó (Bukarest, szeptember 18.) A politika belső körei nagy várakozással néztek Titulescu hazaérkezése elé. Úgy az általános külpolitikai kérdésekben, mint a külföldi hitelezők hajthatatlannak látszó magatartása ügyében várják a külügyminiszter újabb akcióját. A kisantant legújabb tervei most vannak kialakulóban. A szabadkai találkozó után jelentős eseménynek látszik az a vaskos levél, amit Benes küldött a külügyminiszternek Prágából s amivel a cseh diplomáciai képviselet várta a sinaiai pályaudvaron Titulescut. Ebben a nagy levélben Benes a kisantant uj lépéseinek és távolabbi terveinek az irányát írja le, az ö elképzelései szerint. Hogy mi van ebben a levélben, természetesen diplomáciai titok. Ebéden a királynál. Titulescu külügyminiszter hétfőn délelőtt érkezett Sinaiába. A pályaudvaron Ciolac Antics jugoszláv és Seba csehszlovák követek, Madgearu és Ghelmegeanu miniszterek, Pniu Dumitreseu, a király magántitkára és több barátja várták a külügyminisztert, aki néhány percig elbeszélgetett a várakozókkal, majd a Tabacovici-villában szállt meg- Titulescu ma délben a király vendége volt ebédre. A külföldi hitelezőkről. A külügyminiszter lakásán fogadta Mad- gearut és Ghelmegeanut, akik főleg a párisi tárgyalásokról informálták. A pénzügyminiszterhez közelálló körök szerint a transzfermoratóriummal kapcsolatos kérdésekben teljes az összhang Titulescu és Madgearu között. Valószínűnek tartják, hogy a hitelezők végre is engedni fognak, mert ez előnyesebb lenn« részükre, mint olyan helyzet előidézése, amely a transzfermoratórium további változatlan fenntartására kényszerítené a kormányt. Benestől emlékirat érkezett. Antics és Seba követek Benes csehszlovák külügyminiszternek egy emlékiratát nyújtották át Titulescunak. Benes ebben behatóan foglalkozik mindama kérdésekkel, amelyeket a szeptember 27-i sinaiai kisantant konferencián tárgyalni óhajt és ismerteti álláspontját azokra a problémákra nézve is, amelyeket a külügyminiszter ankarai látogatása fog előreláthatólag érinteni. Titulescu október 10-e táján utazik a török fővárosba. Összeül a minisztertanács. A külügyminiszter ma délután telefonbeszélgetést folytatott Genffel, majd a bukaresti francia követséggel. Madgearu és Ghelmegeanu hétfőn délután vissza is utaztak Bukarestbe. Valószinü, hogy kedden Titulescu is a fővárosba jön. Szó van arról, hogy Vaida miniszterelnök is megszakítja kúráját és Calimanestiből szintén Bukarestbe érkezik, ahol minisztertanácsot tartanának. Vaida visz- szatérését valószínűvé teszi az is, hogy a külföldről most hazaérkezett Mironescu belügyminiszter nem utazott hozzá Calimanestibe, ahogyan tervezte volt. Itt említjük meg, hogy Popovici Mihály igazságügyminiszter nem érkezett még haza külföldi útjáról, mert megbetegedett és néhány nappal elhalasztotta hazajövetetlét. Károly Uirály rádióbeszédet intézett népéhez Vasárnap este Károly király beszédet mondott a rádióba. A beszédet nagy érdeklődés várta úgy a belföldön, mint külföldön. A sinaiai Peies-kastélyba mikrofont szereltek fel és az előtt beszélt az uralkodó, kinek szavait telefonkábel vitte a bukaresti Stúdióba, ahonnan a rádióleadó antennáján továbbították. Az uralkodó a nemzeti egység szükségességéről beszélt. Elmondotta, hogy a nemzeti fejlődés utján vannak olyan pontok is, amelyeken nehézségek torlódnak fel. Ilyen ponton van ma a román nemzet, amely Európa szélén sok vihart és harcot látott, de szembe kell nézni ezekkel a nehézségekkel, a költői szavakat idézi: ,,a viz lefolyik, de a kövek megmaradnak“. — A román nemzet múltjára való hivatkozással biztosan hiszem — mondotta a királyi beszéd— hogy szilárdan kerülünk ki a jelenlegi válságos helyzetből isA válsággal szemben általános összefogásra hívta fel az uralkodó a nemzetet, hangoztatva annak a szükségét, hogy a személyi ellenteteket a küzdelemből mindenki kapcsolja kiA liberálisok harcias fenyegetése. Politikai körökben élénken kommentálják a liberális párt határozatát, amely fenyegető hangon jelenti be, hogy kíméletlen lesz a kormánnyal szemben és kormánybuktató akciójában semmi sem fogja megállítani. Kormánypárti körökben azt mondják, hogy nem veszik komolyan ezeket a harcias kijelentéseket és az ellenzéki pártok szokásos taktikájától sem ijednek meg. Maniu Brassóba járt. Nagy feltűnést keltett, hogy Maniu Gyula, akiről a lapok azt irták, hogy Aradra megy, tegnap váratlanul Brassóban bukkant fel. A volt miniszterelnököt az újságírók ismerték fel a Korona-kávéház egyik szögletében, ahol feltűnés nélkül meghúzódva teázott. Brassói utjának céljáról és tanácskozásairól minden felvilágosítást megtagadott. Maniu Gyula este 8.40 perckor utazott el a brassói pályaudvarról. Maniu brassói utazása alkalmával egyik újságírónak kijelentette, hogy Badacsonyba utazik, ahol szőlőjével kell foglalkoznia, mert ennek most van az ideje. Az ország gondját mások kezelik. — És minden jól megy — fejezte be nyilatkozatát.
