Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)

1933-09-12 / 208. szám

Kedd, 1988. szeptember IS­e KBim-ajsm Három székely vármegye munkakamarájának tisztviselői karában egyetlen magyar embernek sem jutott hely Csiszár Lajos építész memorendnmot nyújtott át Maros- vásárhelyen Ioanitescu munkaügyi miniszternek a kis­iparosok védelmére — Dr, Ferenczí képviselő intervenció­jára a miniszter személyesen vizsgáztatott le két beteg­segélyző tisztviselőt (Marosvásárhely, szept. 11.) Vasárnap délelőtt Ma­rosvásárhelyre érkezett D. R. Ioaniţescu munkaügyi miniszter. Dr. Pan tea Já­nos polgármester üdvözölte a minisztert és rámutatott azokra az elszomorító álla­potokra, melyek a mostani súlyos gazdasági krizis kö­vetkeztében előállottak a Marosvölgyében mindenütt. Ioanitescu miniszter válaszolt a polgár- mester üdvözlő szavaira, de a miniszteri vá­laszból igen kevés biztatást lehetett kiérezni. Üres az államkassza s azért nagy Ígéreteket nem tehet — mondotta a miniszter. Ezután a munkakamara díszközgyűlésén vett részt a miniszter a városház dísztermé­ben s ünnepélyesen beiktatta állásába a mun­kakamara újonnan megválasztott titkárát, dr. Pop Remus marosvásárhelyi ügyvédet. Dr. Pop 24 szavazattal lett munkakamarai titkár, mig a másik pályázó, dr- Nánásy János ügy­véd csak 18 szavazatot kapott. Ezzel a válasz­tással teljes lett a munkakamarában a tiszt­viselői létszám- És éppen ez a pont az, amit nem hagyhatunk szó nélkül. A magyarság szempontjából súlyos sérelemnek és méltány­talan eljárásnak tekintjük azt a körülményt, hogy a három székely vármegye: Maros-, Csik- és TJdvarhelymegyék részére ala- ■ kult munkakamarában, amely a leg- taktikázóbb számítás szerint is kilenc ven százalékban mégis csak magyar, " egyetlen magyar ember sem kapott tisztviselői állást. Pedig valami olyanféle megállapodásról lehe­tett hallani, hogy azzal a feltétellel választot­tak elnöknek románt, ha a titkár magyar em­ber lesz. íme itt az eredmény, a román meg­értésnek beszédes bizonyítéka: az elnöktől kezdve le az utolsó hivatalszolgáig mind ro­mán emberekből áll a munkakamara vezető­sége. A titkár beiktatása után Csiszár Lajos épí­tész egy nagyhorderejű memorandumot nyúj­tott át a miniszternek. A memorandum főbb pontjai ezek: a) Az ipari kontárok elszaporodásának meggátlása céljából munkakamarai kerületen­ként ipari rendőrségek szervezését kéri. b) A kisiparosok igazságos megadóztatá­sát és az adók méltányos leszállítását. c) Minden közüzemnek és városi műhely­nek azonnali bezárását, hogy a munkanélküli­ség ezáltal is csökkenthető legyen. Közüzemi kezelésben csak a villany, viz, csatornázás és a vasút maradjanak meg. d) A városokban a rezsi-munkák beszünte­tését kéri az iparosság és csak abban az eset­ben legyen megengedhető a rezsi-munka, ha a nyilvános pályázaton nem akadna iparos pályázó. e) A kisiparosok részére törlendő a kompli­kált könyvelés, mivel a kisiparosságnak erre sem ideje, sem képessége, sem szüksége nin­csen. A miniszter átvette a memorandumot és megígérte, hogy tanulmányozni fogja az ipa­rosság kérése teljesítésének lehetőségeit. A diszgyülésnek egyik legtanulsagoabb pontja az a panasz volt, amelyet dr. Ferenczi Zsigmond képviselő adott elő. — Itt a Székelyföldön egyebet sem hall a miniszter ur, csak panaszt — mondotta Feren- j.zi képviselő — és mégis kénytelen vagyok én is csak panasszal előállani. Itt van a hátam mögött két szegény elbocsátott magyar tiszt­( Lipcse, szept. 11.) Lipcsének legújabb érde­kessége egy nemrégiben megnyílt gyűjtemény, amely a maga nemében egyedülálló az egész világon: a fekete mágia és a bűvészet mú­zeuma. Kollmann professzor, egy ismert lip­csei orvos alapította, aki évtizedek óta tudo­mányos szempontból kutatja a „titkos“ művé­szeteket“. Lipcse az egyetlen város a világon, amelynek egyetemén a mágiáról kurzusokat és a büvészetről előadásokat tartanak. Ugyancsak Lipcsében él a mágia egyetlen doktora, aki a bűvészet körében folytatott tudományos kuta­tásaiért nyerte el a doktorátust. A lipcsei Grassi múzeumban helyezték el a mágia múzeumát. A közönség csak külön en­gedéllyel tekintheti meg a gyűjteményt. En­nek az intézkedésnek az az oka, hogy a gyűjte­mény egyes tárgyai leleplezik a bűvészmutat­ványokat és az intézet igazgatósága az artista egyesület kérésére tiltotta meg a muzeum nyíl vános látogatását, mert nem akarták, hogy egy csomó ember esetleg elveszítse kenyerét. A gyűjtemény egyik legérdekesebb darabja a XVIII, századból szármázó bűvész-asztal, amelyet egyik leghíresebb mágus, az olasz szár­mazású Mellini használt. A bűvész-asztal fedő­lapja csodálatosan szép fa- és fém-intarziával van díszítve. Kétszázötven különböző büvész- aparátust állítottak ki a múzeumban. A készü­lékek nagyrészét Kollrnann professzor maga Azösszes iskolák tankönyvei LEPAGE «£ Minden vevő ingyen sorsjegyet és további aján­dékokra jogosító betétkönyvet kap. Menjen és kérje! Minden Lepage-vevő jól jár! viselő- Egyik: Török Frigyes, 18 évig volt a betegsegélyzőnél tisztviselő, másik: Nagy Sán­dor, 16 évig ugyanott. Mindkettőjüket azért bocsátották el, mert nem tudnak románul- Itt vannak, beszéljen velük a miniszter ur és győ­ződjék meg arról, hogy ezek az emberek igenis tudnak románul. A váratlan módon jött panasz láthatólag zavarba hozta a minisztert, aki szinte kénysze­rítve érezte magát, hogy személyesen vizsgáz­tassa le a két magyar tisztviselőt. A diszgyü- lés szine előtt tényleg kérdezni kezdett a mi­niszter és a két magyar ember bátran, hango­san felelt minden kérdésre. A vizsga tehát jói sikerült. Mit tehetett volna mást a miniszter a személyes tapasztalat után, mint azt, amit tényleg tett. Nyomban utasította a betegse- gélyző igazgatóját, hogy addig is állítsa visz- sza a szolgálatba ezt a két embert, amíg meg­jön a minisztériumból az intézkedés. A kísére­tében levő vezérinspektornak pedig azt az uta­sítást adta, hogy hatályon kívül kell helyezni a leépítésüket, mivel maga a miniszter vizsgáz­tatta le őket. szerkesztette régi leírások nyomán. Itt látható a csodálatos képkeret, amely különböző szem­szögekből öt-hatféle képet mutat. Kiállították a levegőben eltűnő és a bűvész kezébe újból visszaröppenő játékkártyákat is. A bűvészek által használt óratrükkre is magyarázatot talál itt a látogató. Az órát a bűvész faládába helyezi és kendővel letakarja. A közönség hallja az óra ketyegését a kendő alatt, azután a bűvész intésére az óra eltűnik a láda belsejéből. Egy másik mozdulatra az óra ismét visszakerül és újból vidáman ketyeg a láda belsejében'. A trükk magyarázata az, hogy a bűvész az órát tulajdonképpen nem is helyezi be a ládába. A láda kettősfalú és el­més ketyegő szerkezet működik benne. Késziilékről-készülékre vándorolva, felleb- ben a titok a hires bűvészek mutatványairól. Kaszner, Okito, Hansen és a többi nagy bű­vészek majdnem minden mutatványát leleplezi a muzeum. Ötlet, ügyesség halmozódik egymás­ra egy-egy ilyen készülék megszerkesztésénél. Megláthatja a látogató, miképpen tűnik el a kanári a ketrecből, milyen módon tölt ugyan­abból az üvegből a bűvész tízféle italt, hogy csapolja meg az asztalt, hogyan csinál fűrész porból kalácsot, miképpen varázsol elő a cilin­derből galambokat. A trükkök magyarázata legtöbb esetben egészen egyszerű, és méltán el­csodálkozik a szemlélő, hogy mennyire tökélet­len általában u közönség megfigyelőképessége. A látogatókat rendszerint Kollmann pro­fesszor vezeti Lörül a rendkívül érdekes gyűj­teményben. A professzor ügyes bűvész, aki mi­előtt a vendéget bevezetné a múzeumba, káprá­zatos trükkökkel ejti bámulatba. Megtörténik, hogy a látogató szivarzsebébén kígyó kezd mo­zogni, órája, pénztárcája eltűnik, a sétabotját darabokra töri össze a bűvész, hogy aztán tel­jes egészében visszaadja. A professzor sokat íogíalkozik a spritiszta csalók leleplezésével. A csodálatos médiumoknak rettegett kritikusa. Nem kiméi időt és fáradságot, nagy tá.volsá- gokra elutazik, hogy leleplezzen egy ilyen csa­lót, aki visszaél a közönség hiszékenységével. A gyűjtemény megszemlélése után a láto­gatót kikiséri a folyosóra és nem felejti el meg­mutatni a muzeum bejárata fölött diszelgő fel­iratot. A fehér táblán ez olvasható: Minden csak illúzió! Ezrek tévedhetnek, milliók solhcig Ez a magyarázata annak, hogy ma már több mint 6 millió ember használ naponta Chlorodont fogkrémet és szép fehér fogakat szerzett. A Chlorodont ugyanegy fogalom a jó minőséggel és méltányos árral. Látogatás a fekete mágia csodás múzeumában

Next

/
Oldalképek
Tartalom