Keleti Ujság, 1933. szeptember (16. évfolyam, 199-224. szám)

1933-09-02 / 200. szám

Ké ? v i 3 e 1 öhá z BUDAPEST V. e ETIUJSKG Előfizetési árak belföldön: Egéé* évre 800, félévre 400, negyedévre 20«, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre SO, félévre 26, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengd. — Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP. XVI. ÉVFOLYAM — 290. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Chij-Kolozs- vár, Strada Baron L. Fop (volt Brassal ncca) 6. «rám. Telefon: 508. — Levélcím: dnj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Hamis vádak \ Krackenkreufas a Hakenkrenlz ellen »i AitsíSria uj szimbólumot választ, bogy eredményesebbel büzdbessen fi borogkereszt szuggesztiv katása ellen (Becs, szeptember 1.) Osztrák' politikai kö­rökben megállapítják, hogy Höffer tiroli vezér megszöktetése enybitőleg hatott a kormány helyzetére, mert megmutatta a lakosság előtt is, hogy a horogkeresztesek milyen terrorcse­lekményekre képesek. Dollíuss nagy beszédet mondott, amelyben a hazafias front megerősí­tésének szükségességét hangoztatta. Bejelen­tette, hogy a horogkeresztes jelvénnyel szemben Ausztria is felállítja a maga jelvényét, a Kruckenkreutzot, azt az egymást keresztező kétkeresztet, amely a közvélemény előtt a kétgnrasos pénzdarabo­kon ismeretes. Dollfuss egyébként Bécsnek tö­■ II'm »ifTfiyiin'iiwţt'rfvvff^inHt nm H gQ Hitler kiáltványát olvasták fel a gigantikus méretű nürnbergi párt* kongresszus előtt (Lezajlott a pártkongresszus legfontosabb napja — Göbring a tábornoki cimen kívül nagy földbirtokot is kapott Előttünk nem olyan uj dolog az, hogy ha­misan vádolnak, mint Maniu Gyula előtt. Ml tökéletesen megértjük emberi lelkének a leg­nagyobb felháborodását, annál is inkább, mert olyan eszközöket fordítottak ellene, amilyeneket nekünk magyaroknak olyan sűrűn kellett itt elszenvednünk. Az emberiesség és emberbaráti tisztesség részvéte illeti meg azokat, akik ár­tatlanul esnek borzalmas ármány, meghurco- lás áldozataivá. Az a szenvedés azonban, amit nekünk juttatnak a megdöbbentően ördögi hamis vádakkal, sokkal nehezebben viselhető el, mint amiben Maniu Gyulának van része. Két okból. Először: mert Maniu Gyula nem olyan kitagadott a hatalomból és a védekezés jogaiból, mint amilyenek mf vagyunk, véd­telenül és jogtalanul kiszolgáltatottak. Másod­kor: a mi szenvedéseinkben nem nyújt mi­felénk részvétet sein a Maniuék feltámadó igazságérzete. Egy jegyzőkönyv, hadbirósági akta áll a román közvélemény előtt, az Universul cimü gyülöletorgánumban közölt fénykópmásolat- ban, amely a Skoda-botrány mögötti rejtelmes manipulációkba keveri bele a Maniu nevét s a hatalom polcáról visszalépett pártvezér leg- meghittebb családi, baráti környezetét. Ért­hető a megbotránkozás és a felháborodás, and Maniuból kitör. De ugyanebben a lapban hány hasonló hamis vád, megbotránkoztató, vérlá- zitó igaztalan gyanúsítás jelenik meg rólunk, magyarokról. Majd minden nap és mmdig az­zal a céllal, hogy a mi becsületes emberi éle­tünk ellen a román közvélemény gyülölctindu- latát uszítsa. Emlékezetes például az a foto­gráfia-hamisítás, amellyel bitófákon lógó akasztott embereket mutatott fel ez a lap a nagy nyilvánosságnak, azzal az odairt hazug­sággal: ime igy gyilkolták a magyarok a ro­mán papokat és tanítókat. A nyilvánvaló ha­misítás embertelen hazugságát jól látta Mu- niu Gyula is, mint ahogyan tisztában volt vele minden erdélyi román politikus. A bitófák vad képeivel izgatták fel a román tömeghangula­tot az erdélyi béke ellen. S nem akadt egyetlen egy erdélyi román politikus, aki a mestersége­sen felfütött rémhangulatba belekiáltotta volna, hogy ez már még sem tisztesség. De mennyi ilyen és ehhez hasonló igaztalan meg- hurcolásban volt része egész múltúnknak, ami­ből ennek dacára sem vagyunk hajlandók egy jottányit is megtagadni s egész jelenünknek, embereinknek, intézményeinknek, iskoláink­nak, egyházainknak, papjainknak és hivőknek egyaránt. Mennyire bevett szokássá vált, hogy gyűlölettel támadnak rá ártatlan magyarokra, akik kínokat, gyötrelmeket, vagyonuk pusztu­lását kell hogy elszenvedjék s a végén ellenük emelnek vádakat. Érthetetlen és képtelen vá­dakat. Papokat visznek a csendőrök az ország­úton, Torda, Sinfalva. Gsak a legutóbbi béke­hónapokról beszéljünk. S mind krisztusi tűrés felemelkedettségével viseljük. De a legbántóbb az, hogy nem nyilatkozik meg ilyenkor az igazságérzet felháborodása soha olyan embe­rek részéről, akik egyetlen szóval segíthetné­nek. Tessék megnézni, kik állanak ma is vád alatt? Régi törvény, hogy aki lelépett az igazság kövéről és az igaztalanság korbácsát vette ke­zébe, nemcsak annak árt, akire sújt, hanem az emberi rendnek. Ma ide sújt, holnap amoda is- Ha elnézik neki az elsőt, meglesz a bátor­sága a másodikra, a továbbiak öröksorozatára is. Végét csak ott és csak úgy lehet szakítani, ha nem örülünk egymás ártatlan {negliurcolá- sain, hanem mindenkire egyaránt az igazság uralma érvényesül és kiirtják a hamis vád sza­badalmait. (Berlin, szeptember 1.) A német belpolitika! élet teljesen a nürnbergi nagy napok tömeg­hangulatának hatása alatt áll. Nürnbergben szeptember 3-ig bezárólag a horogkeresztesek óriási méretű felvonulást tartanak. Három­százötvenezer horogkexesztes vonul föl és az érdeklődők száma ezen felül még többszázezer. A kongresszus és ezzel kapcsolatos csapatfel­vonulások izgalma ma érte el tetőpontját, amikor Hitler megjelent és beszédet mondott. Hitler beszéde egy harmincezer főt szám­láló gyűlésen hangzott el. A gyűlést megelő­zően Dietrich sajtófőnök informálta a bel- és külföldi sajtó munkatársait. Hangoztatta, hogy Hitlerben a Niebelungok elmozdithatatlan hősiessége testesedik meg. Akarata törhetetlen és ez tette lehetővé győzelmét. Személyiségének tartalma mindig misztérium marad. Felkért a sajtó munkásait, hogy ne tekintsék a föl­vonuló hadseregben a katonai értelemben vett hadsereget, hanem azt a politikai hadsereget, amely megmentette Európát a bolsevizmustól. Hitler emelvénye a Kulturvereinhaus nagy­termében van felállítva. Az emelvénytől balra és jobbra Röhn borogkeresztes parancsnok és Hess, a Führer helyettesének emelvényei fog­lalnak helyet. A szónoki emelvényen Papén áll, amikor belép Hitler. Trombitajelre horog- keresztes kölönitmény Hitler elé megy és meg­hajtja a lobogót. Abban a pillanatban száz- ötventagu zenekar részletet játszik a Nürnbergi mesterdalnokokból. Az üdvözlő beszédet Rudolf Hess mon­dotta, megnyitva a győzelem kongresszusát. Első szava a halottaknak szólott, akik a nem­zeti szocialista eszméért haltak meg. A beszéd e mondatait a hallgatóság felállással fogadta, ezután üdvözölte az olasz fasiszta párt kikül­dötteit Marticotit és Bottait, hangoztatva azok­nak a szálaknak jelentőségét, amelyek a két népet összekötik. Németországnak és Olasz­országnak — mondotta — küzdeniök kell együtt mindaddig, amig olyan államokkal állanak szemben, ahol nem a józan értelem kormányoz. Hess szavaira Martoeoti főtitkár válaszolt. Ezután programszerűen felolvasta Adóit Wagner a Führer proklamációját. Hitler prok­lamáció ja abból indult ki, hogy egyedül a szellemmel lehetetlen lett volna felvenni a ter­ror elleni harcot. A jövő feladata lesz, hogy az értelem és érzelem egységes világát megteremt­sék. A proklamáció összehasonlítja a fasiz­must és nemzeti szocializmus eszmeáramlatait és megállapítja, hogy a rend és fegyelem szem­szögéből nézve, a nemzeti szocializmus felül­múlhatatlan. A proklamáció sejtetni engedi, hogy a nemzeti szocialista pártnak nagy­szabású tervei vannak a munkanélküliség meg­szüntetésére. A proklamáció utolsó szavai sze­rint a német vezetésnek nem 6zabad puszta közigazgatási gépezetté megmerevednie, annak mindig élő valaminek kell lennie. Délután öt órára újabb nagygyűlést állapí­tottak meg, amelyen Hitler Adolf személyesen felszólalt. Holnap a Hitler-if juság tartja nagy­szabású demonstrációját a Zeppelin téren. Ez alkalommal is Hitler beszélni fog. A pártkon­gresszust szombat este óriási méretű tűzijáték fejezi be. Vasárnap délelőtt lesz a rohamoszta- gosok és acélsisakosok együttes felvonulása. Az egész kongresszust különben filmre is fel­veszik és annak minden egyes szakaszát a rá­dión közvetítik­Berlini jelentés szerint Hindenb.urg Göring porosz miniszterelnöknek, akit gyalogsági tá­bornoki ranggal tüntetett ki, tízezer négyszög­méternyi földet is adományozott- Ez az ado­mányozás kárpótlás akar lenni Göringnek 1923-ban a nemzeti szociálizmusért szenvedett sebeiért. rök felszabadítás alkalmából rendezendő újabb ünnepélyén fel fog szólalni. Franciaország nemzetközi rendőrséget akar. (Genf, szeptember 1.) A német-osztrák hely­zet kétségtelenül befolyásolni fogja a leszere­lési tanácskozásokat. Hírek vannak arról, hogy Franciaország még az eddiginél is intranzi- gensebben fog ragaszkodni biztonsági követe­léseihez és felveti azt az óhajt, hogy a Népszö­vetség nemzetközi rendőrséget szervezzen. Párisi hirek szerint a francia fővárosban lehetségesnek tartják, hogy a Népszövetség előtt szóba fog kerülni a német-osztrák viszály ügye. ■ ■ ■ _______

Next

/
Oldalképek
Tartalom