Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-11 / 182. szám
visel őház ^BUDAPEST V, 'tmfsrtämR Bwm?ra Kö. 24.255—1927. Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, Negyedévre 200, egy bóra 70 lej. Magyarországon: Egy ívre 00, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő, r— Egyes szám ára Blagyarországon 20 fillér. Péntek gy^S^gálSStíS: Ára 3 lel iiUjsug ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVI. ÉVFOLYAM — 182. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj-Kolozs* vár, Strada Baron L. Pop (volt Brassat ncea) 5. szám. Telefon: 608. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. A kubai csetepaté A SHoda-botrăny élét Maniu ellen akarták szegezni Megdöbbentő vallomások hangzottak el a Seletzky- por főtárgyalúsán — Ha Maniuék beszélni fognak, még európai botrány lesz ebből a pörből Van_ valami szimbolikus abban, hogy rendszerint akkor tör ki egyes államok között a nem várt, meglepetésszerii és végzetes bonyodalom, amikor ezek az államok abban a kellemes illúzióban élnek, hogy ők tulajdonképpen jó szomszédságot és tartós békét keresnek egymás között. Ha az ember arra gondol, hogy éppen e hónap derekára hivták össze a pánamerikai kongresszust, amely hivatva van a déli és az északi kontinens között a nyomorúságos gazdasági viszonyokra való tekintettel együttműködést, összefogást megteremteni, az európai ember hajlandó ujjal mutatni az óceánon tuli világrész irányába: lám, azok okos emberek, nem marakodnak, meglevő kapcsolataikat is szorosabbra vonják, mert tudják, hogy igy könnyebben megbirkózhatnak a lét nagy nehézségeivel. Sovány vigasz a kardcsörtető európai társadalmi rétegek számára, hogy az amerikai készülő békekongresszus mögött is ott lappan- sanak a legsúlyosabb ellentétek, a legizzóbb háborús konfliktusok. Mert Kuba esete az. Hull külügyi államtitkár egyik oldalon kenetes szavakkal hirdeti a délamerikai, középamesi- kai és északamerikai államok szerves egymásrautaltságát, a másik oldalon pedig egy egész kis államocskának a maga mamuth haderejével a háborút üzeni meg. Már most melyik Hullnak higyjen az ember1? Annak a Hullnak-e, aki szelíd és ájtatos, vagy a másiknak, aki leveti zsakettjét, keménygallérját és beleöltözik az uniformisba? Kuba meglehetősen messze van tőlünk. A receptet pedig, ahogyan az egyes államok k ü- 1 ö n érdekeik szerint állítják fel a tényeket, ismerjük. Az egyik állam rádióállomása a másik államot okolja és viszont. De ha kissé figyelemmel kisérjük az amerikai államok fejlődését, egymáshoz való viszonyát, megvizsgáljuk azt a történeti erővonalat, amelynek irányába a délamerikai államok és a középamerikai államok külpolitikája halad és ha tekintetbe vesszük azt is, hogy az unió egy egész kontinens, Kuba pedig egy kis sziget, úgy öszötnö- sen is a gyöngébb félnek vagyunk hajlandók igazat adni. Kuba, valamint a többi középamerikai és délamerikai államok hosszú idő óta az Unió járószallagján kiizködnek- Eszak- amerika gazdaságilag gúzsba kötötte Amerika többi államait és bankjai, nagyvállalatai, révén vazallusává tette őket. Kubáról is tudjuk, hogy függvénye az északamerikai politikának és minden az történik a havannai parlamentbe, amit a washingtoni parlamentben akarnak A Machado, a köztársasági elnök, fejébe vette, hogy függetleníti Kubát, önálló országgá avatja, részére is kiterjeszti a Monroe-féle klasszikus önrendelkezési elvet, amelyre az északamerikaiak annyira büszkék. Hírek vannak forgalomban, hogy Machado ellen elindított forradalmat Északamerika rendezte meg, Északamerika pénzeli. Százszázalékosan nem biztos ez a feltevés. De ha Észak- amerikának külpolitikai finesseit magunk elé idézzük, úgy emlékeznünk kell arra, hogy Északamerika uniója más amerikai országokkal szemben igen sok esetben pontosan azokkal a módszerekkel élt, amellyel most Kuba gyanúsítja meg. Megállapíthatjuk, hogy a kubai forradalomból most már óriási méretű külpolitikai bonyodalom lett, amelybe beleszólanak Anglia és Spanyolország és holnap beleszólanak még többen is. Az a tanulság tehát, hogy amikor amerikai, sőt pánamerikai békekongresz- szusokról beszélnek, egy kicsit mögéje kell nézni, nem rejtőzik-e a szólamok mögött az amerikai, sőt a pánamerikai háborúságnak a fantomja? (Bukarest, augusztus 10.) Ma délelőtt a hadbíróság folyosóján, ahol a Seletzky-ügyet tárgyalják, feltünéstkeltő incidens játszódott le, Lazar Ilie máramarosszigeti képviselő és Marulis adóellenőr között, akit tudvalevőleg Seletzky és a védelem tanúi közül többen azzal gyanúsítanak, hogy mog akarta zsarolni a Skoda cég vezetőjét. Laznr is ilyértelmíi tanúvallomást tett és emiatt Marulis megtámadta a folyosón. Már dulakodásra került volna a sor, a tettlegességet a körülöttük lévő hatósági egyének megakadályozták. Lazar az incidensről jelentést tett a hadbíróság elnökének. Az ezredes hadbíró vallomása. A Seletzky-per mai ^íargy Másán elsőnek Bereanu adóellenőrt hallgatták ki, aki a házkutatás részleteiről nyújtott felvilágosítást, Pella ezredes katonai ügyész a következő tanú, aki a védelem kérdéseire előadja, hogy egy Kapaport Silviu nevű ügyvéd hét évvel Kapaport ezután megismétli azt a vádat, hogy Seletzky magasabb árakat számított, mint kellett volna. Seletzky kijelenti, hogy Rapaporttal csak 1932-ben ismerkedett meg. Kapaportnak arra a célzására, hogy bizonyos politikai személyiség közvetítési dijat kapott volna, a vádlott azt kérdezi a tanútól, mit tud erről, mondja meg, ki volna az a politikai személyiség. Elnök megtiltja, hogy a tanú erre válaszoljon. Ez nem politikai per — mondja az elnök. A védelem Rapaport szerepét igyekszik úgy beállítani, mint aki Stefanescu Amza tábornok embere és aki egy elhunyt barátjára, Falinira hivatkozik, akit nem lehet tanúnak beidézni. Rapaport ugyanis azt is előadja, hogy Falini halála előtt magához kérette és azt mondotta neki, hogy tudomása szerint Seletzky egymillió 200 ezer lejt adott egy vezető politikusnak, amit Popescu ezredessel osztott meg az illető. Ezután Niculescu rendőrbiztost hallgatják ki, majd Bruteanu ezredest, aki az ügynek előadója volt a hadbiróságon. Uica tábornokról és Maniu nevéről. Luluca Protopopcscu, Seletzky elődje a következő tanú, aki előadja, hogy jó barátja Seletzkynek és keresztapja a vádlott leányainak. Uica tábornok hadtestparancsnoknál kihallgatáson volt és engedélyt kért, hogy meglátogathassa Seletzkyt. Két óra hosszai volt a tábornoknál — mondja a tanú —, aki arra akarta sznggerálni, vegye rá Seletzkyt, vallja azt, hogy egy politikusnak adott pénzt, akkor az ügye kedvező fordulatot fog nyerni. Volt-e Seletzky Maniu lakásán? Kadu Rosetti védő: Maniu? Elnök kéri, hogy ne eriatsék a politikát, ezelőtt azt mondta neki: ha híressé akarja tenni a nevét, foglalkozzék a Skoda cég ügyével. Rapapjortnak azt válaszolta, tegyen feljelentést ha tud valamit, de ne mondjon általánosságokat. Ezután Rapaport ügyvéd tanúkihallgatása következik. Előadja, hogy egy alkalommal, mint egy bríinni gyár ügyvédje, megjelent a csehszlovák követségen, ahol egy bizottság előtt kijelentette, hogy a Skoda-cégnek adott árak 25 százalékkal magasabbak, mint kellene. Ez a kijelentése a hadügyminiszter tudomására jutott, aki bizonyítékokat kért tőle. A védelem megkérdezi Rapaporttól, milyeu minőségben jutott a cseh követségre. A követség bukaresti jogtanácsosa voltam — felelte a tanú. ez nem politikai per, itt csak pecsétek feltörése és katonai akták eltulajdonítása a vád. Védő: Tegnap, amikor a sifrek megfejtéséről volt szó, akkor nem tartottak attól, hogy politika kerül ki belőle? Pedig itt van a helyzet kulcsa. Protopopcscu ezután elmondja, hogy Uica engedélyével két óra hosszat volt Seletzkynél. Drámai találkozásuk során Seletzky megeskü- rött gyermekei életére, hogy ha valamelyik politikust be akarná keverni ebbe az ügybe, akkor rágalmazó lenne. Hadgi Stoica őrnagyot, az ügynek volt vizsgálóbii'óját hallgatták ki ezután, akitől a védő megkérdezi, miért tett fel olyan kérdést Seletzkynek, hogy volt-e összeköttetésben egyik vezető politikai személyiséggel? Miért kérdezte Seletzkytől, hogy ismeri-e Boila Romulust? Honnan vette ehhez a kérdéshez az alapot? A tanú kijelenti, hogy egy vizsgálati eljárásnál minden irányban felvilágosítást kell kapnia a vizsgálóbírónak. Védő: Miért kérdezte Ön Seletzkytől, volt-e Maniunak a lakásán? A tanú megismétli válaszát, majd előadja, hogy a katonai akták ügyében nem állapított meg terhelőt Seletzkyre nézve. A tárgyalást néhány kisebb jelentőségű tanúvallomás után péntekre halasztották. Európai botrány is lehet. A Lupta foglalkozik a Séletzky-ügy érdekes tanúvallomásaival és megállapítja, hogy ß közvéleményt meglepetéssel és megdöbbenéssel nézi, hogy bizonyos körök milyen irányba akarták terelni ezt az ügyet és mindenki által tisztelt politikai személyiségeket szerettek volna kompromittálni- A lap a£t hiszi, hogyha ezek a politikai személyiségek beszeli fognak, akkor európai botrány is lehet még a Seletzky-íigyből. Vtíel egy vezető politikus ellen
