Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-06 / 178. szám
4 KUtTlUjSSG mammmmm mmmmtm Vasárnap, 1938. augusztus 6. Erdélyi magyar írók könyvei Masaryk elnöknek, a „csehek Apponyijának" könyvtárában Prágai színfoltok — A Gólem-legenda uj változata (Prága, augusztus 5.) Egy cseh politikus mondta nekem, amikor a 84 éves Masaryk elnökről érdeklődtem, hogy Masaryk a csehek Apponyija. És csakugyan meggyőződtem ennek a hasonlatnak a helytállásáról. Apponyi Albert óriási tekintélye, pártokfölöttisége olyan helyet biztosított a nagy magyar állam- férfiúnak hazájában, amely sohasem volt ki- téye kormányváltozásoknak, választási eshetőségeknek. Körülbelül ez a szerepe Masaryk professzornak, a köztársaság elnökének Csehországban. És magyar szemmel nézve a dolgokat, azt is örömmel állapíthattam meg, hogy Masaryk elnök mindig felül tud emelkedni a kicsinyes nemzetiségi elfogultságon és annak is sok nyomát találtam, hogy Masaryk érdeklődéssel kiséri a csehszlovákiai magyarság életét s nála az, hogy magyarul tud, nem jelenti azt, hogy egyszer-egyszer néhány obiigát magyar szót ejt ki országjáró kőrútján, vagy audienciáin, hanem érdeklődéssel fordul a magyar kultúra felé. Masaryk magyar könyvtára Azt is megtudtam, hogy a köztársaság elnökének gyönyörű magyar könyvtára van, ismeri a magyar szellem legszebb értékeit és állandó figyelemmel kiséri az uj és részekre szaggatott magyar irodalom jelenségeit. A hir hallatán fellelkesülve elindultam, hogy meggyőződjem annak valódiságáról. Rövidesen bemutatták nekem a külügyminisztérium magyar sajtóosztályának egyik főtisztviselőjét. ö beszélte el, hogy Masaryk elnök jól ismeri Ady, Szabó Dezső, Móricz Zsigmond, Er- rélyi József, Juhász Gyula, Kosztolányi, Kassák munkáit, a fiatalabbak közül pedig főleg József Attila verseit. Erdélyi viszonylatban sem tájékozatlan. Makkal Sándornak három könyvét olvasta, a „Magunk revízióját“, a „Magyar fa sorsát“ és az „ördögszekeret“. Olvasott még Nyirőtől, Tamásitól, Ligeti Ernőtől is. Szenvedélyes újságolvasó, naponta közel száz lapot tekint át. Tudja, hogy a napisajtó folyóiratok és könyvek a legalkalmasabbak arra, hogy következtetni lehessen egy nép felfogására. Környezete az első időben azt a rendszert vezette be, hogy kivonatolták az egyes közleményeket, de ez korántsem elégitette ki az elnök érdeklődését. Most minden lapot olvasó szobájában helyeznek el. Különösen nagy súlyt helyez a pesti sajtó áttekintésére. Abel Löw főrabbi lelket lehelt az agyagemberbe. Ki ne hallotta volna Staraneváról, Európa legrégibb zsinagógájáról, ahol Löw főrabbi, Rudolf császár hires alkimista tanácsadója lelket lehelt a Gólembe, az agyagemberbe? Kulturhistóriai szempontból majdnem olyan nevezetes, mint a királysírok temploma, a Szent Vitus dóm, ahol többek között Báthory Zsigmond, Erdély fejedelmének hamvai pihennek. Első pillanatra is meglep az építkezés formája. Zsidó imaház gótikus alapvonásokkal. De aztán jön az imaház őre, tanár ember, fekete búisony sapkát tesz a fejemre és elindulunk a lépcsőkön. Az első pillanatban a kripták hátborzongató levegője csap meg. Vezetőm kíváncsian figyeli a hatást, közben magyaráz — A kilencedik században vetették meg a a templom alapját. Azokban az időkben a zsidó imaházak magassága nem üthette meg a keresztény épületek színvonalát. így szinte katakomba jelleggel birt. Ebben a templomban nő nem imádkozhatott soha — jegyzi meg a tanár.— Az udvarról néztek be ünnepnapokon a réseken keresztül és ez most is igy van. A mennyezet nyolc négyszögletes pilléren nyugszik és a baloldalon lőrésszerű vágások vannak. A zsinagóga eredetileg román stílusban épült s amikor a XIII. században megengedték a továbbépitést, arra kötelezték a hitközség tagjait, hogy gótikus stílusban folytassák. Ez a körülmény végtelen csapást jelen tett és úgy segítettek magukon, hogy megtörték az oszlopiveket. A pergamenes thórát évszázados függöny takarja, amelyet évente negyvennyolcszor cserélnek meg. A függöny homlokzata a jeruzsá- lemi hasonmása. — Ez itten — jegyzi meg a tanár — Löw főrabbi, a gőtém ember alkotójának sírhelye. Löw főrabbi itt rebegte el csodatevő imáit s gyakran innen hívták a várba, az alkimizmus- ról jól ismert Rudolf uralkodóhoz, akit meghitt tanácsadójának tekintett. A Gólem titka napvilágra kerül Klein Viktor, az ismert gólem-kutató a napokban rendkívül érdekes, 1684-ben keltezett kabalista könyvnek jött nyomára, amely élénk fényt vet a középkor erős fantáziájára. Ebben a könyvben megtalálta a gólem-ember receptjét, melynek kivonatát itt ismertetjük. Mindenek előtt bizonyós zsidó imákat kell elmondani, majd böjt következzék. Agyagból emberfejet kell formálni, mely akkor éled életre, ha az alkotó a Sehern Hemfaresch varázsigéket mormolja. Ebben a szent pillanatban a mozdulatlan arc megélénkül, a szemek kinyílnak és a fülek parancsokra várnak. A Gólem ember hallatlan erő felett rendelkezik s bármit elvégez. Homlokán „Emesz“ felirás olvasható. Ha az e betűt letörlik, marad a „mész“, ami elmúlást, hullát jelent s a Golem ember abban a pillanatban visszaszáll a holtak birodalmába... A zsinagóga gyertyatartóit a világ legkülönbözőbb országainak zsidói adományozták. Az egyik pillérhez hatalmas bordó szinü zászló simul. Ez a prágai zsidók hadijelvénye. A svédek ellen oly hősiesen küzdöttek, hogy zászlóval ajándékozták meg őket, amire ma is büszkék. Közvetlenül a templom közelében húzódik meg az ezeréves temető és a zsidó városháza, mert pár száz évvel ezelőtt külön városi életet éltek. Az ősrégi templomnak tornya is van, amelyen régi, héber feliratú óra jelzi — fordítva — az emberi múlandóságot. Demeter Béla Ünnepi este lesz Pataky Kálmán koncertje augusztus 12.-én Alig terjedt el a hire az Erdélyből külföldre arrivált, szédítő pályafutásu tenor hang- fenomén: Pataky Kálmán augusztus 12-i ma- gyarszinházbeli hangversenyének: a levelek egész özöne érkezik vidékről is a rendezőséghez jegyelővételekre nézve. Kolozsvár és vidékének, sőt a szomszédos vármegyék székvárosai minden rendű és rangú társadalma ünnepként készül az augusztus 12-i Pataky-koncertre. Mindenki tudja, aki csak újságot olvas, hogy a külföldi világvárosok legelőkelőbb operáinak is mindig kiemelkedő eseménye Pataky Kálmán fellépése. Kolozsvár közönsége ezt a kivételes és ritka alkalmat, hogy a nagy énekes hangjában és művészetében gyönyörködjék, kétségtelenül meg fogja ragadni és előre láthatóan zsúfolt ház fogja ünnepelni a világhírű tenoristát. ... „Carusso óta nem hallottunk ilyen meleg szépségű, forrón érzéki tüneményesen fénylő hangszinü, zengő tenort“... Írja az egyik nagy olasz lap zenekritikusa. Pataky neve aranycsengésüvé vált már Amerikában is, hiszen a lezajlott szezonnak végén tengerentúli turnék busás honoráriumaival hívták meg a nagy művészt Amerikába. Pataky Kálmán müsorszámai között lndig Alfréd, Kolozsvár szülötte, a külföld kritikusai által az első vonalba helyezett hegedűművész fog két nagyhatású hegedűszólóval szerepelni. Ez a rovat nem halt meg, csak aludt. Aludt, mint az erdélyi képzőművészet, amely már évek óta alig hallat magáról. Evenként néhány kiállítás figyelmezteti a közönséget, hogy Erdélyben még ma Is (nagy csoda) élnek képzőművészek, i estük, szobrászok és iparművészek. Élnek? Nem nagyon lehet életnek nevezni. Tengődnek, nyomorognak, éheznek, de — dolgoznak... Csendben, elvonulva, mert mindenki megfeledkezett róluk. Erdélyi Irodalomról és színházról sok szó esik; pedig a képzőművészek is megérdemlik a közérdeklődést. Nincs más célunk ennek a rovatnak a feltámasztásával, mint a hanyatló közérdeklődést felkelteni. Megpróbáljuk, hátha sikerül... w Guncser Nándor, a kiváló karikaturista, midőn s rovat számára „anyag“-ot kértünk tőle, megigazította recés monokliját és cinikus arcot vágott. — Mielőtt rovattöltelékkel szolgálnék, megengedi, hogy egy kijelentést kockáztassak meg? — Tessék. — A „Műhelytitkok“ rovatát fel lehet támasztani, de az erdélyi képzőművészeket — már nem.... * Gldőfalvyné, Pataky Etelka egyik legtermékenyebb és tehetségesebb festőmüvésznőnk Dobokán él és dolgozik. A napokban dobokai tuszkulánumában meglátogatta Pataky Kálmán, a világhírű tenorlsta. A viszontlátás örömében a két művész unokatestvér egymás nyakába borult és bennsőséges érzéssel gratuláltak egymásnak. A világhírű énekes el volt ragadtatva Pataky Etelka színes, eleven és mozgalmas képeitől. — Mit gondolsz, melyik a legszebb és legsikerültebb alkotásom? — kérdezte szerénykedve a művésznő. Pataky hosszas szemlélődés után egy hatalmas tablóra mutatott, amely gyönyörű dobokai tájat ábrázol, — Ezt szeretem a legjobban.-- En nem, — mondotta határozottan Gldőfalvyné. — Lássuk akkor a legnyönyörübb alkotásodat, —, jegyezte meg mosolyogva a tenorlsta. Es ekkor a művésznő a műterembe lépő kislányára mutatott: — Ez a legsikerültebb alkotásom. Olyan, mintha élne... De ekkor már a férj, Gldőfalvy földbirtokos ölelt« át a feleségét és a kislányát. Valóban gyönyörű kép volt. * Hónapokig Kolozsváron élt Nagy Oszkár, a tehetséges, de kissé elhanyagolt külsejű nagybányai művész. Hosszak a viszonyok, nem vásárol senki képet, tehát gyiijtőlvekkel járt és kisorsolta a képeit. Nehéz és sanyarú müvészkenyér. Most amint értesültünk, Tordára utazott és be akarja járni az összes erdélyi városokat. Elutazása alkalmából az ujságiróasztalnál valaki komolykodva jegyezte meg, hogy távozásával Kolozsvár művészi életében nagy űrt hagyott hátra. Egy rosszmájú kolléga ezt a megjegyzést nem bírta el szó nélkül: . — Nem annyira nagy űrt, mint inkább — nagy gy U j tői vet... • Szolnál Sándor és Serváclusz Jenő, ez a két tehetséges művész a közelmúltban Kolozsváron művészképző tanfolyamot nyitott. Erre szükség is volt, mert a képzőművészeti Iskolát Temesvárra helyezték át és Így érthető, hogy a tanfolyam Iránt mindenfelé nagy érdeklődés nyilvánul meg. A növendékek közül- messze kimagaslik Kovács Jenő. Egy zseniális falusi kölyök. Arokaljáról került meglehetősen kalandos módon Kolozsvárra. Csak elemi iskolát végzett, mert az apja szegény falusi kovácsmester. Igazi őstehetség, amit még a környéki református papok is felismertek. Osz- szegyüjtötték Kovács Jenő számára az útiköltséget és azóta ő a Szolnai-iskola büszkesége. A mesternél lakik s máris olyan rohamosan fejlődik, hogy öreg képzőművészek nagy jövőt jósolnak neki. Mikola Andrásnak, a nagynevű festőnek és a nagybányai müvészkolőnla elnökének Kolozsvár városa megvásárolta egy gyönyörű képét. Gratulálunk a városi tanácsnak. * Most festik a kolozsvári görögkeleti lcatedrális belsejét. Két kiváló román piktor, Demian Tassy és Bogdán Stefan végzik a művészi munkálatokat. Akik látták, azt mondják, hogy a falfestmények gyönyörűek. A freskófestészet igazi remekel. Demian karton nélkül dolgozik, ami alatt azt kell érteni, hogy a képeket előbb nem festi meg vászonra, Illetve kartonra, hanem egyenesen a katedrálls falára. — Nem félsz, hogy elrajzolod a figurákat? — kérdezte aggodalmaskodva egyik kollégája. Demian egykedvűen felelte: — Nem baj az, minél elrajzoltabb, annál blzáhcibb- ~ —‘ i
