Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)

1933-08-01 / 173. szám

'Kedd, 1933. augusztus 1. KutnUjsm fi A UániUulaí Hőséit miatt Kolozsvár vasárnap Árnyékban 33, napsütésben 45 C Sok volt a hőség Népvándorlás Kolozsvár kirándulóhelyeire — Még János vitéz is — leégett. .. (Kolozsvár, julius 31.) Midőn e sorokat Ír­juk, a néhánynapos kánikulai hőségben pilla­natnyi szünet állott be. Hétfőn a déli órákban a szürke felhők mögül már előkacsintgat a nap s valószínű, hogy rövid időn belül a ká­nikula hőhulláma ismét ránk fekszik s a tik­kasztó hőség elviselhetetlenné teszi az életet. Vasárnap árnyékban 33 C. fokot számoltak, de az izzó napsütésben 45 fokos hőség lehe­tett, amint azt egy kolozsvári ismert meteorológus jelentette szerkesztősé­günknek. Tény az, hogy Kolozsvár fölött vasárnap sütött a legizzóbban a nap. A városi lakosság azonban kifogott a kánikulán, menekült a kő­falak közül s ha vasárnap népszámlálást tar­tottak volna, bizonyára a lakosság egyötödét sem találták volna otthon. Népvándorlás indul meg. Már szombaton este teljes felszerelésben turisták indultak el a közeli és távoli kirán­duló helyekre, és ez a turista-népvándorlás szombat este 7 órától egész vasárnap reggelig tartott. Vasárnap reggel 6 órától kezdve egé­szen 9 óráig pedig a veekendezők hagyták el a várost és gyalog, kocsin, autón és autóbuszo­kon menekültek a kiránduló helyekre, fürdő­helyekre, a közeli erdőkbe, csakhogy a nagy kánikulai hőség ne találja a városban, ahol a meleg nemcsak egészségtelen, hanem elvisel­hetetlen is volt. Megélénkült a gyönyörű Majláth-kut vi­déke, színes embercsoportok lepték el az Árpád csúcsot, Kis-Magurát, Mikes-tetőt, a Bükk ár­nyas lankáit, a Leányvár festői környékét, a Szentiványi és Szentjános-kut melletti terüle­teket, a Lombi tetőt, a Bácsi-torok vidékét, a festői Géczi-várar, a Tordai-hasadékot, a révi cseppkőbarlangokat és vízesést, a Vlegyászát s még a Király-hágón túl, a Bihari Havasokba is nagyon sokan rándultak ki. Zsúfolásig megtelt a városi strand, a Sza- mosfalvi iszapfürdő és a Szamos-partja öt-hat kilométer távolságban. Turista kirándulásokat rendeztek az Aurora Sportklub, az EKE, a Haggibbor, a Magánalkalmazottak federáció- ja, a Tenniszklub és legalább 50—60 alkalmi turista-társaság, amely az utolsó időkben egye­sek részére szépen jövedelmező üzletággá vált. Kiürültek a lakások. Ugyanakkor Kolozsváron kiürültek a la­kások, a klubok, a kávéházak s akiket a sors, vagy a lustaság Kolozsvár falaihoz kötött, iz­zadó homlokkal, révedező tekintettel védekez­................... Eredeti harisnya legjobb a világon ! ■ tek a hőguta elől, amely mindenkit kerülge­tett. Csak a késő délutáni órákban színesedtek meg a város külső perifériáin lévő nyári kis vendéglők és mulató helyek. A mozik hiába hirdették hangos reklámmal a vasárnap dél­utáni filmszenzációjukat, az irtózatos hőség miatt nem volt senki kiváncsi a flmszenzá- cókra s a legtöbb mozi, látva a hiábavaló eről­ködést, egyszerűen beszüntette az elő­adásokat. Még János vitéz is... A vasárnapi programon egyetlen érdekes szenzáció szerepelt, a marosvásárhelyi gyerme­kek János vitéz előadása. Amint értesülünk, Marosvásárhelyen három zsúfolt ház nézte vé­gig az előadást s mindenki azt hihette, hogy Kolozsváron is hatalmas közönség fog tap­solni a müvészgyerekeknek. Az előadást meg­néztük és a legnagyobb elismeréssel és elra­gadtatással emlékezhetünk meg arról- Kacsó Pongrácz örök-szép dallamai megfrissülve, szí­nesen és Ízesen hatottak a gyerekszereplők aj­kain. Csodálatos rendezői munka és fáradság, nagyszerű eredménye volt ez az előadás, amely mindvégig lekötötte úgy a délelőtti, mint a délutáni hallgatóság érdeklődését. A gyerek- , színészek egytől-egyig nagyszerűen tudták a szerepüket, a kis Bagó pedig művészi kvalitá­saival. gyönyörű hangjával és originális te­hetségével valósággal frappirozott mindenkit. Teljes egészében végigjátszották az egész dara­bot, leénekelték az egész partitúrát, gyönyö­rűen festettek a kis színészek magyar visele­tűkben s a csekély-számú hallgatóság végigtap­solta a pompás gyerekprodukciót. Egyetlen ellenségük volt a kánikulai hőség, ami miatt kénytelenek voltak csak erkölcsi sikerrel be­érni, viszont anyagilag a nagy hőség miatt — leégtek. Kár, mert valóban megérdemelték volna, hogy Kolozsváron is zsúfolt házak előtt mutassák meg, hogy milyen tehetségesek, mi­lyen szépen énekelnek és beszélnek magyarul. Fölébredt a kontinentális öntudat a délamerikai államokban Az ABC államok vámunióra lépnek egymással — Négy tropikus állam külön kulturális blokkba tömörül — Egy cél felé haladnak Délamerikában a bal- és jobboldali irányzatok (Neicyork, julius 31.) Jelentéktelen ese­ménynek látszik a mi szempontunkból, hogy Argentina és Chile kereskedelmi szerződést kötöttek egymással. Szinte csodálkozunk azon, hogy hát eddig nem volt kereskedelmi szerző­dés közöttük? És ha volt, vagy nem volt — fontos az? Másként fest azonban a dolog, ha arra gondolunk, hogy ez az argentínai-chilei kereskedelmi szerződés az első nagy horderejű egyezmény két délumcrikai állam között, amely hivatva van beindító ja lenni a délame­rikai államok gazdasági uniójának. Argentina és Chile közötti kereskedelmi szerződés ugyan­is vámuniót tételez fel és a vámunióhoz rövid időn belül csatlakozni fog Brazilia is, úgyhogy az ABC-unió nemcsupán mint latin faji érzel- ; men működő szellemi antant, de mint gazda­ságilag is megalapozott egység jelentkezik majd a világgazdaság életében. Az ABC-unió közeli létrejötte figyelmez­teti a világot arra, hogy a délamerikai álla­mok is elérik, vagy tán el is érték azt a politi­kai érettséget, amely annak idején az észak­amerikai államokat egységbe hozta és amely most szorosabb gazdasági egységbe hozta terü­leti elszigeteltségük ellenére is Angliát és a dominionokat. Azt olvastuk ugyanis, _ hogy Anglia és a dominionok között az eddigi egy­séges termelő terület helyébe, amelyet kifelé a kölcsönös védővámok, befelé pedig a vámba tárok lerontása határozott meg, most egy kő zös valuta megteremtésével pénzügyileg is ki­fejlesztett unió lépett. A délamerikai államok kijegecesedési fo­lyamatának egyik oka a fölébredő nemzeti ön­tudat, másrészt pedig az általános gazdasági válságban való egyensulyozódásnak szükséges­sége. Harmadik okként emlithetnők, hogy a délamerikai államok az imperialista törekvésű Észak-Amerika ellen akarnak védekezni, de miután ez az önvédelem már régibb keletű, pillanatnyilag ható okként nem is emlegetjük. Dél-Amerika hovatovább megtalálja annak az összemüködésnek formuláját, amelynek hiánya miatt évtizedekig ki volt szolgáltatva az észak­amerikai bankok és nagyipar expanzív törek­véseinek. Az egység megteremtésére irányuló törekvések különbözei utakon haladtak. Egy időben baloldali radikális irányzat sodorta a délamerikai államok közvéleményét és létre­jött az úgynevezett Apra (Alianza proletaria revolutinaria americana), amely össze akarta fogni a délamerikai államok mindinkább pro- letarizolódó rétegeit, anélkül azonban, hogy ez a mozgalom internationalis, vagy pláne kom­munista színezésű lett volna. Újabb időkben a szociális gondolat mellett, követve egy uj tör­ténelmi erővonal irányát, az akkori naciona­lizmus is érezhetővé vált, különöse,n Dél-Ame- rikában és Kubában. Jelentős mozgalmak e tekintetben Ecuadorban és Columbiában az Alianza Unionista, amely egy egységes dél­amerikai öntudat mellett a külön délamerikai államok nemzeti öntudatát is kihangoztatja. Az Alianza Unionista, amelyet Osorio szo­ciológus és újságíró hozott létre és amelynek legfőbb szellemi hordozója, az ifjúság, négy államnak, Eguadornak, Columbiának, Vene­zuelának és Panamának, az úgynevezett „tro­pikus “ államoknak összefogására irányul. Ez a négy állam már létrehozta a maga külön kulturális szervezetét, egyetemet is létrehozott, amelyen a kötelező idegen nyelv nem a fran- cia, hanem a német. A berlini lapok a létreho­zott egyetem németnyelvű oktatásra irányuló elhatározásából azt a tényt olvassák ki, hogy a délamerikai államok csodálattal nézik a né­met nemzeti szocializmus szellemi hatalmát és méltányolandónak tartják. Valójában az az ok játszott közre, hogy az uj délamerikai álla« mok ellenszenvvel viseltetnek úgy az angol nyelvvel, mint a francia nyelvvel szemben, mert úgy érzik, hogy Anglia, az Unió és Franciaország imperialista szándékaikkal meg­bénítják a délamerikai államok gazdasági éle­tének szabad érvényesülését. KÉMÉNY ZSIGMOND: ZORD IDŐK PROPAGANDÁBAN! Az erdélyi regények legnagyobbja már évek óta nem volt kapható a könyvpiacon. Most a magyar könyv­nap alkalmából a Franklin Társulat páratlanul olcsó kiadásban mindenki számára hozzáférhetővé tette ezt a hatalmas müvet. Kifogástalan kiál­lításban 448 oldalon ára 60*— lej. Kapható a Keleti Újság kiadóhivata­lában Cluj-Kvár, strada Baron L,. Pop (v. Brassai u.) 5. VidékiekraekZO lej be­küldése ellenében azonnal szállítjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom