Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-04 / 176. szám
41 KELETíÜJSm Péntek, 1933. augusztus 4. A németség dezorganizáltságának szomorú tOnete volt a szász nemzeti szocialisták nagyszebeni gyűlése Nagyszebenből akarják eldönteni, hogy Hitler, vagy DollSuss politikája-e a helyes ? — A román sajtó élesen kommentálja, hogy a bukaresti német követ is megjelent a szebeni gyűlésen (Nagyszeben, augusztus 3.) A nagyszebeni németség hatalmas gyűlést tartott, amelyen legalább 1400 ember résztvett a szász társadalom minden köréből. Feltűnést keltett, hogy a gyűlésen Schullenberg bukaresti német követ is megjelent. A gyűlést a nagyszebeni Selbsthilfe hivta össze és Theil megnyitó beszédében konstatálta, hogy a megjelentek nagy száma is mutatja, mennyire hatalmas erővel íéndelkezik a nemzeti szocialista mozgalom a német kisebbség körében. Üdvözölte Fritz Fabriţiust, mint aki elsőnek ismerte fel a nemzeti szocializmus eszméjét. Támadás Brandsch ellen. Theil beszéde után Fritz Jickeli tartott egyórás beszédet, beszámolva németországi utazásáról. Beszédében hangoztatta, hogy távolléte alatt folytonos támadások érték őt is, meg a Selbsthilfet is és igaztalanul gyanusi- tották. Nehéz szivvel határozta el magát, hogy e támadások visszaverésénél Brandsch ellen ellentámadásba menjen át. Jickeli kijelentette, hogy nem igazak azok a vádak, mintha ő az impériumváltozáskor gyáván viselkedett volna. Tény az, hogy az ő korosztályának behívására román részről nem került sor és Bécsbe azért ment, mert annak idején a Consiliul Dirigent kereskedelmi feladattal bízta meg. Amikor a bolsevizmus kitört Magyarországon, Bécsben maradt, hogy onnan negyvenmillió értékű pénzt és árut hazahozhasson. Ami őt illeti, a világháborúban 45 hónapig volt, egy csomó ütközetben vett részt és kitüntetéseket kapott. Brandsch ellenben csak a kádernél volt, nem pedig a harctéren és mint az Agricola egyik tagja, üzleteket csinált. Brandsch őt be akarta perelni, ő azonban viszontperrel élt és felszólítja a Volksrath elnökét, hogy Brandsch elleni panaszait vigye népi döntőbíróság elé. Ha ez' nem történik meg, az Selbsthilfe majd egész más módszerekkel fog élni. Ami pedig a Bürgerabendet illeti, nincsen ellenvetésünk vele szemben — mondotta Jickeli —, csak egyben nem értünk egyet, t. i. a szabadkőművesség, még helyesebben Brandsch személye ügyében. Ha arról van szó, hogy egy parasztpártot kell létesíteni, nincs az ellen, de ezt a pártot parasztok vezessék és ne jegyzők és lelkészek, aminthogy a Bürgerabendet se vezessék „irodalmi“ emberek. Nem akarunk olyan pártot, mint amilyen a -centrum volt Németországban. Lelkészeink maradjanak hátul, amikor a pártok harcban állanak egymással. Meg kell kérnünk Glondys püspököt, hogy tiltsa meg a papoknak a politikai napi harcba való beavatkozást. A szónok azután németországi utazásáról beszélt cs elmondotta, hogy ő és néhány társa a jelenlegi német kormány bizalmi embere a népiség kérdéseiben. Ha az Arader Zeitung azt állítja — folytatta Jickeli —, hogy Brand- schot tekintik Németországban a romániai németség megbízottjául, úgy azt kell válaszolnunk, hogyha most Brandschot Németországba küldték, gzórt történt, mert ő a román kormány bizalmi embere. Hitler mellett, DollSuss ellen A szónok beszédének második részében hangoztatta, hogy a Romániában élő németek elérkezettnek látják az időt, hogy uj politikai útra lépjenek és hogy minden szásznak a nemzeti szocialista pártban van a helye, majd rámutatott, hogy a keleti országokban csak Hitler politikai elgondolásai szerint lehetséges a német nemzeti szellem megőrzése- A szónok azután Franciaországot birálta, amely szerinte egyedüli oka annak, hogy ezideig nem jöhetett létre a szorosabb kereskedelmi kapcsolat Románia és Németország között. Pedig a gazdasági közeledés mindkét ország érdeke, mert Németország is jobban járna, ha argentínai buza helyett a közeli Romániában szerezhetné be búzaszükségletét. Hevesen támadta a szónok Doilfuss osztrák kancellárt, mint a nemzeti szocializmus ellenfelét és megjósolta dr. Jickeli, hogy Dolli „«KOKGICA“-ja Szabó András igazgató-tanár kitűnő fordításában megjelent. — Kapható a mXEIuVA fiit. könyvesboltjában Cluj—Kolozsvár, str. Regina Maria 1 sz. — Ára 63.— Lei. fuss nem tarthatja sokáig magát a nemzeti szocialista áramlattal szembenBeszédet azzal fejezte _bc, hogy minden romániai németnek erkölcsi kötelessége beiratkozni a nemzeti szocialista pártba. Jickeli dr. nagy tapssal fogadott beszéde után dr. Preiss lépett a szószékre- Kijelentette, hogy a romániai nemzeti szocialisták tiszteletben tartják az ország törvényeit, azonban a németek belső szervezkedését uj alapokra kívánják fektetni. Ezután a szónok a romániai német nemzeti szocialista pártot megalakultunk jelentette ki. A hallgatóság a közgyűlés végeztével felállva énekelte el a nemzeti szocialista himnuszt. Román sajtóvélemények. Román politikai körökben élénken kommentálják az uj német politikai párt megalakulásának körülményeit. Egyes többségi sajtó- orgánumok a nagyszebeni hatóságokat is támadják, amiért engedélyt adtak az alakuló közgyűlés megtartására. Kifogásolják azt is, hogy a belpolitikai jellegű gyűlésen Németország hivatalos romániai képviselője, von Schuhlenberg is megjelent, ezen feiúl Hitler személyes hivei is részt vettek a megalakuláson. A Dimineaţa, a nagyszebeni közgyűlésről irt beszámolójához hozzáfűzi, hogy feltűnést kelt bukaresti politikai körökben is von Schullenberg bukaresti német követ megjeleHajnal a sétatéren Akkor érkeztem a sétatérre éppen, amikor a nap első csókját a korcsolya-pavillonra lehelte s a csupa-ablak épület megnézte aranyköntösét a vízben. A tó mozdulatlan volt, mint általában az egész természet, melyet csak most kezdtek költögetni a napsugarak. Behatolnak a viola-ágyakba, szekfütövek közé s nyomukban ömlik az illat. Meglátogatják a fákon a fészkeket s reggeli imájukba kezdenek a madarak. Csupa csicsergés, trillázás... A hattyúk is felébredtek már. Az egyik most mosakodik a sziget mellett s körülötte apró kárikákat vet a viz. A másik már előre úszott, fejét ledugja néha s csak egy fehér foltot látok; mint egy darab hab. A szigeten a fák között világos csikók futnak s belevesznek a másik szigetbe, amit lent a viz mutat. Mert lent is van egy sziget, lent is vannak szomorufüzek s virágjukat sirató gesztenyék... A csolnakok állanak hosszú sorban egymás mellett. Milyen jó volna most evezni, elsőnek mozgatni meg a vizet. De nincs kitől csol- nakot kivenni, nincs itt a közelben senki, senki. Csak én. És olyan jó ezt néha érezni, ha már nagyon meguntuk a lármát, a tömegeket. Mintha enyém lenne az egész sétatér, minden szál virág... Itt nincs miitől félni, nem jár most erre senki. Meg aztán ha járna is valaki, az szintén a hajnalt nézi és aki a hajnalt nézi, attól nem kell félni... A szökőkút gyöngyszemekből szőtt ezüst fátylat borit a nimfákra. Lennebb a faunák birodalmában egy sor méteres karcsú kék virág. Aztán köröskörül a gruppokban mindenütt rózsa, rózsa, rózsa. Piros, fehér, rózsaszín és sárga, gyönyörű pasztell színek. A sétánymenti padok még harmatosak s a fűszálakon könnyek csillognak. Mert mondják az apró levelek, hogy minden éjjel errejár az éjszaka bánatos tündérleánya. Hosszú fekete uszályát szétteregeti a padokra, a fűre, mindenhová jut belőle. Mondják, hogy szerelmes a hajnalba, egész éjjel remegve várja, de az nem jöhet el soha. Amikor pedig derengéskor díszes fogatán megérkezik, a tündérlánynak már csak könnyeit találja. Sokat pletykáltak még a kicsi levelek, de a többit már nem mesélem el, miért megígértem, hogy nem szólok senkinek. Szép, selymes szitakötő repül el mellettem, utána még egy. Kergetőznek. Utánuk nézek. Szétválasztja őket egy madár, aztán már nem folytatják együtt az utat, az egyik nyugatra, a másik kelet felé száll... Tenniszezök jönnek. Fiatal leányok, fiatal emberek. Fient az égen csúnya, szürke felhő terjeszkedik s egy foszlányát a nap elé teregeti függöny gyanánt. A sétatérre árnyék borul, a hangulat egyszerre megváltozik. Kár, hogy csak pillanatokig tart mvpden, ami szép... Hazaindulok. Olyan megkapó volt tisztán, ragyogón a hajnal, a sétatér, igy akarom megtartani az emlékezetemben. Ahogy elhaladok a státuspaloták mellett, minden ablakon leengedett redöt látok. S örülök, nagyon örülök annak, hogy én most nem alszom: hogy meg- láthattam a szépségeket hajnalban, hajnali szemmel... B. E. • Román, angol, francia, német, magyar, olasz, csehszlovák, szerb, horvát fordítások, (levelek, tudományos, műszaki stb. munkák), gépbediktláás, másolás, sokszorosítás dr. Man- del Fordító Irodában. Cluj-Kolozsvár, Strada Memorandului 24. ass. a so 1 OlGsifi lett az i iíoíb Bej-Dta Cíuj—Gherla L. Kvár—Szamosujvár Cluj—Kolozsvárról indul reggel........... 6 órakor „ „ „ délelőtt .. .. 11*30-kor „ „ „ délután .. .. 14 órakor „ „ „ délután .. .. 18 órakor Dej —Désről indul reggel.....................6*30-kor „ „ délután .....................14 órakor Uj üzembiztos autóbuszok. — Számozott helyeket telefonon is előjegyzésbe vesz az Autóbusz jegyiroda. — Telefon: 1—55. sz. iTJLtpl. *» «*- Aylrlfin§"•
