Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)

1933-08-04 / 176. szám

ţesţ*ia ffi swnsww Ko. 84.255—1827. Péntek, Cfaf.i(9T<i8<»4r. 1933 aaguastus 4. Ara 3 lei KéietiUjsxg ' ..........*"*^1 Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy ívre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. — Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVI. ÉVFOLYAM — 176. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj-Kolozs- vár, Strada Baron E. Fop (volt Brassal ncca) 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Brandsch és a szászok Lengyelország lejárta a határt a román ţyafsonaszâllBlmâ­n yoSc elölt A IranziCó-széüiimányoLal sem engedik ál lengyel ierttlelen — Királyí dekrélummal akarják megkosszakbitani az ostromálla­potot — Még nem írták alá a gabonakampány kölcsön érő! szóló szerződési A gyülekezési és egyesülési jognak va­gyunk a feltétlen hivei s ennek a szabadság- jognak a tiszteletéről, követeléséről semmilyen körülmények között le nem mondunk. Nem fo­gunk erről megfeledkezni akkor, amikor vala­milyen tömegszervezésnek vagyunk a szemlé­lői s különösen nem feledkezhetünk meg ak­kor, ha egy másik kisebbségi nép belső szerve­zeti problémái jelennek meg a szemeink előtt. Nagyszebenben gyűlésük volt a hitlerista nemzeti szocialistáknak s a bukaresti sajtó en­nek a gyűlésnek a külsőségeit úgy tünteti fel, mintha a román kormány szabadkezet bizto­sított vplna e német szervezkedés számára s a németbirodalmi követ is nyíltan részt vehet ilyen szervező gyűlésen. Ennek a részvételnek a jelentőségét nem nehéz felismerni, azonban a bukaresti sajtó információinak az alapossá­gával nem vagyunk tisztában- Ugylátszik, mintha ezek a bukaresti jelentések túloznák a nagyszebeni szervezkedésnek a kereteit is, belső tartalmát és jelentőségét. Nem fér azon­ban kétség ahhoz, hogy a szászok körében ag­resszíven jelentkezett a hitlerizmus és a nem­zeti szocialista irányzat. Van már szervezetük, van lapjuk és vannak gyűléseik. Hogyan akarja ez az irányzat a kisebbségi álláspontot képviselni, amikor a birodalmi rezsim pro­gramját emelik maguk elé, azt mi még nem tudjuk. Valamit .azonban látunk s ez az, hogy a németek régi szervezetének az ereje, a szá­szok közmondásossá vált hagyományos össze­tartó egysége két oldalról is támadásnak van kitéve­A belső gyöngítő jelenség a Brandsch Ru­dolf egyéni törtetéseivel jelentkezett. Az ön­álló, önérzetes kisebbségi álláspontot ő Igyeke­zett a maga módja szerint kirángatni a szász­német párt lába alól s a maga személyén ke­resztül az egyes kormányrezsimekhez kötözi ezt a népszervezetet. A szászok eddigi vezető politikusait lehetetlen helyzetbe sodorja, mert ő a hatalomba kapaszkodik, ezzel tartja fenn magát s a többi német vezetőférfiu befolyásá­nak, programjának az érvényesülése elé az utóbbi időben sikerrel tolta a homokzsák aka­dályokat. Brandsch sokkal több taktikával és raffinériával, mint nyilt küzdelemmel nyo­mult előtérbe s ránehezedett a német szervezet akcióképességére úgy, hogy e teher alatt na­gyon nehéz mozogni. í)e éppen mert a Brandsch megalkuvó és elhelyezkedés után szaladgáló politikája került előtérbe, a másik oldalon annál erősebb reakciót váltott ki s az elégedetlenség erősítette, növelte meg a nem­zeti szocialisták csoportját. — Brandsch nem a birodalmi németség megbizottja — hangoz­tatják élesen cáfoló hangon — hanem a román kormánynak a bizalmi embere. — Ez a meg­állapítás az oka annak, hogy a hagyományos és örökösen példának felhozott szász egység ma belső küzdelmek napjait éli. Ha a németek körében van a román kor­mánynak olyan kipróbált bizalmi embere, mint Brandsch, aki állandóan ott ül a minisz­terelnöki előszoba sarkában s örökös hajiongá- sával molesztálja a ki-bejáró minisztereket, államtitkárokat, akkor mi volna a magyará­zata a nemzeti szocialista szervezkedés állító­lagos felülről jövő támogatásának? Ha a bu­karesti sajtó értesüléseinek van alapja s a szer­vezkedésre Vaida biztosította a szabadkezet, akkor ennek van valami titkos hátmögötti célja. Talán Berlin felé a jó arc mutatása ex­port célokért? Talán a divide et imperat elvén a bomlasztás? Talán kelepcébe akarják terelni Brandschnak ezeket az ellenfeleit is? Nem tud­juk, csak azt látjuk, hogy az eddigi öntudatos, önérzetes vezetőszellemet két oldalról igyekez­nek elnyomni. Majd valahol egyszer a szász nép maga fogja megmutatni, hogy kit is­mer el. (Bukarest, augusztus 3.) A kormány szá­mára nehéz kérdéssé vált az ostromállapot s most azon az utón van, hogy a törvényhozás mellőzésével, rendeleti utón hosszabbítja meg a statáriumtörvény érvényét. Ez a lépés már letérést jelent a szigor» parlamentárizmus út­járól s úgy látszik, a kormány már ebben az irányban halad. Statárium — rendelettel. Holnap szűnik meg az ostromállapotról szóló törvény hatálya. Ma délutánig még nem lehet tudni, hogy a kormány mire határozta el magát, hogy az ostromállapotot hatálytala- nitja-e, vagy meghosszabbitja. Miután azon­ban a parlamentet nem hívták össze ülés­szakra, hogy az ostromállapotot törvényes utón meghosszabbítsák, lehetséges, hogy ki­rályi dekrétum utján fogják a meghosszabbí­tást kimondatni. Ma este minisztertanács dönt ebben az ügyben és ha a meghosszabbítás mel­lett foglalnak állást, úgy már holnap délelőtt megjelenik a ki­rályi dekrétum. Ma Vaida miniszterelnök Voicu Niteseu föld- mivelésügyi miniszter és Tilea alminiszter hosszas beszélgetést folytattak ebben az ügy­ben. Az ellenzéki lapok szerint az alkotmány nem engedi meg, hogy ilyen törvényt királyi dekrétummal hosszabbítsanak meg és már tá­madják is a kormányt erre az esetre. Kor­mánypárti részről azonban azt állítják, hogy az ellenzék ez álláspontja téves. A lengyelek lezárták a határt. A kormány és más hivatalos körök azt az értesülést kapták a csernovici kereskedelmi iparkamarától, hogy augusztus elsejétől meg­szűnt minden gabonaszállitás Bukarestből Len­gyelország felé, még a tranzit-szállitás is. A csernovici kamarának ez a távirata a kormánynál és gazdasági körökben nagy izgalmat keltett. Ennek oka az volt, hogy nem tudott a két or­szág vasutigazgatósága megegyezésre jutni a tarifákat illetőleg és ezért szüntették be a szál­lítást. Az ipar és kereskedelmi minisztérium, valamint a gabonaexportőrök szindikátusa ma délelőtt táviratilag interveniált Varsóban, hogy szüntessék be ezt a rendelkezést és to­vábbra is engedélyezzék a román áru bevi­telét. Madgearu a királynál Madgearu pénzügyminiszter ma kihallga­táson jelent meg az uralkodónál, akit ebédre is ott marasztotta- Ebéd után folytatták az audienciát, amelyen Madgearu részletes jelen­tést tett a kincstár helyzetéről és olyan pénz­ügyi intézkedésekről, amelyeket a költségve­tés egyensúlyozásának érdekében szükséges­nek tart. A 750 millió. A pénzügyminisztérium és a mezőgazda- sági hitelintézet között folyamatban lévő tár­gyalások holnapra, valósziniileg befejezést nyernek. Ez esetben alá is Írják az egyez­ményt, mely egyezmény _ birtokában folyósí­tani fogják a kormány számára a kért 750 millió lejt, illetőleg annak egyelőre a három­negyed részét. A kamatok körül felmerült ellentét azonban még nincsen véglegesen el­oszlatva. Cuzáék verekednek, mert nem hallgatnak rájuk. (Bukarest, augusztus 3.) A kormánypárti Dreptatea írja. hogy Cuzáék bukovinai fellog- várjukban ugylátszik teljesen elvesztették a talajt. Erre vall az a körülmény is, hogy több községben gyűlést hívtak össze, melyeken azonban vagy nem jelent meg a hallgatóság, vagy nem engedték, hogy agitáló beszédeket tartsanak. Legutóbb Storojinetbe hívtak össze gyűlést és ez alkalommal nagy tömeg gyűlt össze, azonban a szónokot annyira zavarták, hogy Robu cuzista képviselő elragadtatta magát és parázs verekedés támadt. A verekedésnek a rendőrség vetett véget. A Dreptatea megállapítja, hogy ugylátszik már megkezdődött a cuzizmus halála. Tömeges munkásleépités előtt. A kormányt újból nehéz feladat elé állítja a munkanélküliség problémája. Úgy az álla­mi, mint a magánvállalatok munkásainak helyzetét újabb leépítés veszélye fenyegeti. Ezért a kormány megbizásából a pénzügy-, belügy- és munkaügyi minisztériumok foglal­koznak az elbocsátandó munkások ügyeivel. A Tempo úgy tudja, hogy ezeket a munkanélküli munkásokat fel akar­ják használni árterületek feltöltésére. Iaşi-, Tecuci-, Vaslui- és Barladmegyék jönné­nek elsősorban tekintetbe ezeknél a munká­latoknál, melyek mintegy 500 millió lejbe ke­rülnének és amelyeknél számos munkás nyerne alkalmazást. Hir szerint a munkálatokat a kö­zeljövőben meg is kezdik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom