Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-31 / 198. szám
Képviselőház BUDAPEST V, Eiófuetésí árak beiíöldea: Egész évre 800, félévre 400, Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Onj-Koloasmegyedévrc 2M, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP vár, Strada Baron L. Pop (volt Brossal noca) 5. szám. *v*e 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 VTT tSttwvt xr * xt mo orr t \r Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postaflék 101. szám. pengő. Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. Ä.V1. hVftlLiAM 198. öAAM. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Buza- és Duna-probléma Osztrák horogkeresztesek betörteU az innsfwucHi fogházba és kiszabadították X_ _J Leütötték az őrt és a foglyot autón elrabolták — Starhemberg herceg repülőgépen MussoUnihez utazott (Innsbruck, augusztus 30.) Hivatalosan jelentik, hogy szerda éjszaka egy órakor ismeretlen egyének megálltak a tartományi fogház épülete előtt és az őrtől azzal az indokkal kértek bebocsátást, hogy foglyot hoznak. Az őr vonakodott eleget tenni kérésüknek, mire az idegenek leütötték és behatoltak Hofer Ferenc fogoly cellájába, ki a tiroli nemzeti szocialisták vezére volt és julius 12. óta van etertózta+ásban. Az ismeretlenek autójukba vették Ho- fert és elrobogtak vele. A Brennerstrassén a rendőrség fel akarta az autót tartóztatni, ez azonban nem állt meg, hanem még gyorsabb tempóra fogta az iramot, mire a rendőrök az autó után lőttek, mely az olasz határ felé vette útját. Amerre elhaladt, nyomában vércseppek maradtak az országúton, amiből arra következtetnek, hogy a rendőr-lövésektől a menekülők valamelyike megsebesült. Az osztrák határt Olaszország felé innsbrucki telefonértesítésre azonnal lezárták. cs megindították a legesélyesebb nyomozást az ismeretlen egyének kilétének felderítése céljából. Hetven nemzeti szocialistát az éjszaka letartóztatásba is vettek. Ugyancsak Innsbruckból jelentik, hogy a tiroli határon folytatják az osztrák gamizonok megerősítését. Hir szerint nemcsak az állami haderőt, hanem a Heimwehr segédrendőrséget is megerősitik. Némzeti szocialisták ellenőrzik az osztrák hatóságok telefonbeszélgetését (BÉCS, augusztus 30.) A Reichspost szenzációs hirt közöl. Azt Írja, hogy egyes nemzeti szocialista egyének ellenőrzik az osztrák hatóságok összes bel- és külföldi telefonbeszélgetéseit és azt azonnal közük a nemzeti szocialista szervezetek németországi, valamint osztrák központjával. A lap jelentése szerint ezek a megbízottak még a biztonsági igazgató beszélgetéseit is ellenőrzik, amiből pedig sok kellemetlenség fog előreláthatólag származni. Ausztria nem kap állandó hadsereget. (Paris, augusztus 30.) A lapok élesen kritizálják Vaugoin osztrák hadügyminiszter azon kijelentését, hogy a tartalék haderő létesítése bevezető lépése az általános védkötelezettség eljövetelének. Hangoztatják, hogy a hatalmak a békeszerződések ily messzemenő megszegésébe semmiesetre sem fognak beleegyezni. Paul Boncourt külügyminiszter ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy tudomása szerint még nem történt formális intézkedés a haderők emelésére, csupán arról lehet szó, hogy a* osztrák hadsereg tényleges létszáma és a Nép- szövetség által megengedett létszám közti különbséget kivételesen engedélyezik. Arról szó sem lehet, hogy állandó hadsereg mellett hat hónaponként újabb sorozás legyen. Bombamerénylet Fey biztonsági miniszter ellen. (Becs, augusztus 30.) A lapok fenntartással közük a hirt, hogy dr. Fey biztonsági miniszter ellen bombamerényletet kíséreltek meg a klagenfurti Moser-szálloda előterében. A bomba egy bérkocsit állitólag elpusztított. Stahremberg herceg Olaszországba repült. (Becs, augusztus 30.) Stahremberg herceg ma reggel Olaszországba repült, hogy részt- vegyen a beimwerhifjuság olaszországi bucsu- ünnepségein. Hir szerint a herceg Mussolinivá is találkozni és tanácskozni fog. Ha csodás erővel megáldott szellem az égboltozaton ragyogó csillagok távolságából nézné, hogy a földön mi történik, minden bizonnyal azt állapítaná meg, hogy az emberiség elveszítette eszét, megbolondult. Közgazdászok, politikusok nem lévén mellette, nem tudnák számára magyarázatát adni a világon folyó, diszharmonikus, gazdasági eseményeknek. így a maga egyéni szemlélete rendjén a szellem mit állapitana meg? Megállapítaná, hogy a „bölcs embernek“ vannak már repülőgépei, vannak buvárhajói. Ostromolja a sztratoszférát és a világtér szent birodalmát. Van rádiója, amelynek segítségével csodákat képes művelni. Ma már drót nélkül óriási energiákat, milliónyi lóerőket tud egyik helyről a másikra parancsolni, megvetette lábát a föld-bolygó sarkain és a iegálno- kabb baktériumokkal való harcban is az ember győzedelmeskedett. Látná a szellem azt, hogy a termelés racionalizálásának rendjén az ember szinte bü vészien magas fokra jutott. Különösen megakadna az agrár termelés szemléleténél- Uj növényeket állított elő az ember, kényszeri tette a meleg égöv növényeit, hogy a tundrák élettájának ridegségét megszokják és terméssel lássák el azt, aki vetést varázsolt oda. ahol eddig vad állatok kaparták ki a hó és jég alól a sovány mohákat és zuzmókat, hogy életüket tengessék. Mindenütt a szellemi és testi munka eredményeinek csodálatos kulminációjában gyönyörködhetnék, — sok örömet azonban ez nem okozna a világtér-szellemének, mert mit látna másfelől? Látná, hogy az árpát, kukoricát elégetik, látná, hogy a búzát sertésekkel etetik fel. Emberi táplálkozásra alkalmas állatok százezreit irtják ki, gyártanak trágyaszert és állati tápszert húsúkból. Látná azt, hogy most Londonban elhatározták: kevesebb búzát fognak ezután termelni az agrárállamok. Ha közgazdászok és politikusok tudnák ehhez a képhez a kisérő melódiát a világ-szellem fülébe dúdolni, a szellem még talán el is hinné, hogy az emberiség eljutott boldogságának kulminációjára. De nem állanak a szellem mellett a föld mai gazdasági életének vezérei, hogy fátylat terítsenek ki szemei elé és kelle mes kisérő muzsikát szolgáltassanak a gazdasági lehetetlenségek orditó khaoszához. így látja a szellem, hogy az emberiség milliói munkanélküliek és éheznek. Éhínségek pusztítanak óriási birodalmak népei között és az elveszetteknek koporsóra sem jut, hanem az anyaföld, amelyik a megsemmisitett gabonákat termi, öleli át elcsigázott testüket. Hát nem esztelenség, ami folyik? Hogy hol van ebből a zür-zavarból a kivezető ut? — egyetemesen kereste a nem régen lezajlott londoni világgazdasági konferencia, de minden eredmény nélkül. A világ válságának agrárproblémái pedig most újabb vita tárgyát képezték a londoni búza-konferencián. A tárgyalások reánknézve azzal az óriási jelentőségű eredménnyel végződtek, hogy a dunai államok külön utakon való haladást határoztak el. Ha ez az ut nem is kanyarodik el hirtelen görbével a nagy búzatermelő államok útjaitól és bár azok számításait alig keresztezi kis méreteinél fogva, reánknézve nagy belső jelentősége van. Újabb bizonyság amellett, hogy a dunai államok gazdasági együttműködésének kérdése szükségszerű kényszerrel áll fenn és ezelőtt a tény előtt, a nemzetközi szokásokkal ellentétben, az erősebbek is hallgatólagosan meghajoltak. A búza problémáján át tehát ismételten eljutottunk oda, hogy a dunai államok gazdasági együttműködésének dolga aktuálissá vált. Sőt ugylátszik, most már bizonyos kérdések realizálására is sor fog kerülni, mert a helyzet szigorú parancsszava nem tűr ellenkezést. Bármilyen szomorúan is kell megítélnünk a jelenlegi gazdasági helyzetet, örülnünk kell, hogy kisebb méretű közös akció akar végre segíteni a bajokonígy, kisebb egységben, könnyebben sor kerülhet nemcsak a termelés, de a fogyasztás szabályozására is. Mert a gazdasági élet megbomlott harmóniáját nem lehet csak egyolda lulag a termelésen át szabályozni, hanem be kell ebbe kapcsolni a fogyasztást is. A buza problémája nyomán tehát újabb és újabb kérdések alapjait vetette meg a londoni búza-konferencia. Amint az rendesen szokott történni, a közvetlen eredmények a ténykom- plexum szürkeségébe . vannak elrejtőzve, a származékos hatások azonban robbanásszerü- íeg törnek elő a mélyből. Ezek hirdetik, hogy vannak gazdasági egymásrautaltságok, amelyeket az egész emberiség érdekében és javáért kellőképpen értékelni és hasznositani kell. Dr. Sz. F.
