Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)

1933-08-27 / 195. szám

4

Knmiimre

Vasárnap, 1933. augusztus 27.

Automobilosok!

Ha az Önök motorja beszélni tudna, valószínű leg uj

CHAMPION

gyertyákat kéme, mert ezek minden szempontból összehasonlíthatatlanul a legjobbak.

Vezérképviselet Románia részére: P©8"| & L6WI Bucureşti, ill, Calea Victoriei No. 103.

iGDH

FOlera- BUCUREŞTI:

Braşov—Brassó:

Cernăuţi:

Constanta:

Craiova:

Beátok: Auto-Car, S. A.

Carl Kugler & Co. I. Teindel

Automotorul

Auto-Stop Jean Burkovsky

Sebar, S. A.

laşi: Autótechnika, Fraţii Schor. Timişoara—Temesvár; Bruder Garaj, Ed. Prohaska & Fii

Egressy Gábor unokája Petőfi Eteikéj

leánya

hunyt el a napokban Kolozsvárt

(Kolozsvár, aug. 26.) A napokban meghalt Kolozsvár egyik széles körben ismert, érdekes asszonya: Kóntzey Imrénó. Az elhunyt nagyasszony (s ez a név is joggal illeti) valóban megérdemli, hogy háromne- gyedszáadot átölelő életének szines képeiből visszaidézzünk.

Nincsen olyan régi kolozsvári ember, aki ne ismerné Köntzey Imréné nevét. Férje a háború előtti években nagy szerepet vitt a várospolitikában s a kilencszázas évektől kezdve egész haláláig egyik tekintélyes tagja volt úgy a íügetlcnségi és negyvennyolcas pártnak, mint a törvényhatósági bizottságnak. Köntzey maga Is elég egyéniség volt, de felesége, értékekben és életszinekben jóval felül múlja s annak lokális kolo- rltjával szemben sokkal szélesebbkörü és érdekességü művészettörténeti emlékek őrzője és hordozója volt. Köntzeyné ugyanis, akinek első férje dr. Incze József kolozsvári ügyvéd és országos képviselő veit, Magyar- ország egyik leghíresebb festőjének, Telcpy Károlynak a leánya. Telepy úgyis mint művész s úgyis mint szervező erő egyik kimagasló egyénisége a magyar müve- szettörténelemnek, korának legnagyszerűbb tájképíes- tője, aki annyi tájat és vidéket pingált vászonra, hogy joggal mondhatták róla: megfestette Magyarország egész földrajzát. De minden kiváló és nagyjelentőségű művészi értéke mellett Telepynek egy még ezeket is felülmúló s mindenkitől megkülönböztető jótulajdonsága: ő volt az ura Magyarország egyik legszebb, leggyönyörűbb, legbájosabb asszonyának. Hogy milyen szép és milyen bájos lehetett ez az asszony, orra nézve talán elegendő, ha egy olyan esztétára hivatkozunk, mint Petőfi Sándor, akit egyik legszebb verse megírására ihletett Telcpyné szépsége, azé a Telepynéé akit mellesleg Egressy Etelkának hívtak s mint ilyent megint az egész ország ismert. Etelka ugyanis Egressy Gábornak s Szentpétery Zsuzsikának, a nagy magyar színjátszóknak volt a leánya s igy unokahuga Egressy Béninek, a Szózat zeneköltőjének. Egressy Etelka szépsége Petőfi verse révén tehát bekerült az irodalomtörténetbe, az ,.Egressy Etelke“ cimü verse pedig meg fogja őrizni elmulhatatlanui, örökre.

Nem hiszem, hogy volna valaki, aki olvasta Petőfit s ne emlékeznék erre a versre, de hogy a valóságban is magunk elé tudjuk képzelni Etelke csodás ragyogását, ideikfcatom a vers néhány markánsabb szakaszát:

EGERESSY ETELKE

Ez a te lyányod, Gábor ? Én nem hihetem. Barátom, ember lánya ilyen nem lehet,

Csupán a képzelet s az is ritkán teremt Ily kedves kis leányt, ily tündér gyermeket.

Shakspeare, kit úgy szeretsz, Shakspeare képzelete Teremté e leányt egy boldog percében.

S megtestesité a múzsa, ki téged úgy Szeret, s ajándékul hagyd olt kebleden.

Oly szellemi e lyány, oly tisztán szellemi,

Eszembe is jut róla a mesés világ ;

Ily lényekkel lehettek az Olymp körül Megnépesitve a források és a fák

S ha ő r,:ám tekint. . . barátom, mondd neki, Mondd meg leányodnak', ne nézzen én reáml Ki gondolná, milyen fájó emlékezet Kél bennem e szelíd szemeknek sugarán.

Boldog vagy, férfiú, és boldog vagy te, nő,

Kik azt mondjátok e lyánkának: gyermekem, Hanem ti nálatok még boldogabb lesz az,

Ki ekkép fogja majd szólítani: kedvesem!

Ezt az irodalom és müvészettörtónelmi szépséget és nevet viselő Egressy Etelka volt az édesanyja a ml Köntzey Imrénénknek s ezeket a tradíciókat csalt fokozta Telepy Károly a maga hírnevével és művészetével.

Annak, aki egy ilyen müvészfamilia sorsában osztozik, természetes, hogy az ő élete sem lehet egyszerű, mindenapi. A Köntzey Imréné, vagy előbbi házassága jegyében: dr. Incze Józsefné, született Telepy Gabriella élete sem szürke hétköznapi élet tehát. Éppen nem. Telepy Károly, aki mint mondám, maga is egyike kora legismertebb embereinek, fia a nagynevű Telepy Györgynek, a Nemzeti Színház tagjának, képei pedig már a királyi udvarba is eljutottak. Künn laktak Me- gyeren. Megyer nincs olyan messze Pesttől, hogy Munkácsy Mihály, Spányi Béla, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Faál László ne volnának áiandó vendégei a háznak, ahoi minden más nagy művész megfordult s Liszt Ferenc is gyakori vendég, ha Magyarországon van. Ebben a müvész-zajgásban nem csoda, ha Gabriellát 1b hevíti a vágy, szépen zongorázik. Liszt Ferencnek volt a tani vány a, de aztán jön egy fiatal erdélyi képviseld, baróti Incze József ur, s lehozza Erdélybe — Kolozsvárra.

Kolozsvárt uj korszaka kezdődik életének. Az országos, sőt világhírű barátok után szürke polgári miliő. De Telepy Gabi nem azért Telepy Gabi, hogy ebben a polgári miliőben e’hervadjon. Nem. Előkelő társasági

(Kolozsvár, augusztus 26.) Herriot volt

francia miniszterelnök balkáni útja egyre jobban foglalkoztatja a román politikai élet tényezőit. Megirta a Keleti Újság, hogy a volt francia miniszterelnök Szófiában olyan nyilatkozatokat tett, amelyeket sérelmeseknek tartanak Bukarestben s a román kormány azonnal értesítést küldött a Lidon üdülő TitIliescu külügyminiszternek.

Az Universul legutóbbi száma „A bolgárok, Herriot és Guernot látogatása után“ cemen rendkívüli figyelemreméltó cikkben foglalkozik az egyik legaktuálisabb külpolitikai eseménnyel. Ezeket Írja:

— A napokban Herriot volt francia miniszterelnök Guernot, az Emberi Jogok Liga jának párisi főtitkára és nyolcvan francia egyetemi és főiskolai hallgató Bulgáriában jártak. A szófiai hivatalos sajtó politikai jelentőséget tulajdonit a látogatásnak. A lapok nem késtek hangsúlyozni a francia-bolgár baráti kapcsolatokat, teljesen mellőzve a háborús eseményeket, újból előhozakodva a békeszerződéseknek Bulgáriára nézve hátrányos oldalaival. A szófiai lapok véleménye szerint

életet élnek. S az igazi boldogság is beköszönt hozzájuk, amikor két leánygyermek mosolya kacag rájuk s e gyerekek nagyanyjuk híres szépségét is öröklik. Ezután már a lányok életében szövődik tovább a családi hagyomány. Blanka szintén művész-férjet választ magának, Bodor Aladárhoz megy férjhez, akinek akkor már jócsengésü neve van, több verse és cikke jelent már meg helyi és pesti lapokban. De romantikusabb és érdekesebb a Gaby férjhezmenetele. Házassága érdekes vonásaira még sokan emlékeznek: e szerelem a török-magyar legendák históriáé történeteit idézte vissza. Ezer kilenc,száztíz körül egy török futballcsapat jött Kolozsvárra. Köztük volt a csinos s talán mindenkinél derekabb Ahmed Djelal Sefket bey is. A futbak- pálya izgalmai közt indult el szerelmük, amit Incze Gaby és a bey tovább szőve, házasságuk révén aztán két országban csillogtatták fel a családi hagyományok régi emlékeit.

De hasonlóan érdekes e házasság további folytatása, a család legfrissebb hajtása. Mostanában gyakran olvashatnak Erdélyben verseket, amik alá valami különös, exotikus, törökös név van aláírva. Az emberek eleinte azt hitték, hogy álnév. De most már tudják, hogy ez a törökös név igazi neve a poétának, aki valóban török, de a szive és a verse magyar, mert e török nevű magyar költő a Iegmagyarabb Egressy Gábornak az ükunokája s a legszebb magyar nők egyikének, Egressy Ételkének dédunokája.

Ilyen nagymultu emlékeket őrzött szivében ős családjában a napokban elhunyt Köntzey Imréné, aki betegeskedése miatt már régebben visszavonult a zajos élettől, mig a napokban aztán 73 éves korában elment ö is egykori osodásszépségü édesanyja mellé az örök szépségek és örök boldogság honába.

a Balkán békéjét csakis a revízió biztosíthatja. A nemzetközi, liumánista és hivatásos pacifista Henry Guernotot elvitték Várnából Klimentovoba, a romáji-bolgár határhoz, ahol a Dobrudzsa nevű irredenta egyesület vezetői kalazuzolták. A látogatás után Guernot a következőket jelentette ki az újságíróknak:

— Dobrudzsa őslakossága szabadon kellene hogy megválassza hovatartozását és e lakosság határozhatja meg, hogy melyik államnak a keretein belül akar tovább élni.

A továbbiak során pedig ezeket mondta»

— A békeszerződések revíziója magától fog jönni a háborús veszély elkerülésével és a Nép- szövetség „blocussal“ léphet fel azon államokkal szemben, amelyek elnyomják a kisebbségeket.

Az Universul mindezekhez a következő kommentárt fűzi:

— A bolgárok természetesen nem hivtúk meg Herriotot és Guernotot Vidin környékére és a Timoc-völgybe, ahol románok laknak, de sem egyházi, sem pedig iskolai vonatkozásban nem élveznek jogokat, annak ellenére, hogy Bulgáriát kötelezik erre a békeszerződések.

N. L.

A fcolfpá&rok a. román (iátárra vitték ki famalmanyiitra Herriot kíséretét

Az Uniyersul szerint Guernot revízióról és önrendelkezési jogról Leszólt