Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-26 / 194. szám
KnmUis&G mm A magyar nép tftölcsnje felé Indítottat útnak első missiió- náriusáf at református ecfY®1®1^ Szombat, 1933. augusztus 26. Hogy borítja fe! a nemzeti türelmetlenség egy város lakosságának példás együttműködését ? A temesvári építkezési bizottság: meg nem alakulásának jellemző kulisszatitkai Erdély minden részéből megjelentek kálvinista ScsilelöSI- ségek a Irikncsáfo iánnejBelycra —* ftfaidcai püspök a raap történelmi jclcnőségéről (Kolozsvár, augusztus 25.) A magyar református egyház életében történelmi jelentőségűnek mondotta Makkal Sándor dr. püspök azt a nagyszabású ünnepélyt, amelynek a Magyar uccai kéttornyú nagytéirmlöra volt a színhelye csütörtökön este. Az összesereglett hatalmas gyülekezet nagysága is ezt a történelmi jelentőséget domborította ki s ezt érezte 'át az egyházi hivatalosak és a hívek serege abban a meleg szeretetteljes áhítatban amivel a. Mandzsúriába induló Babos Sándor fiatal lelkészt hivatásába beiktatták és kibucsu,ztatdák. Este fél 8 órakor kezdődött az istentisztelet, hét órára azonban már ngy megtelt a nagy befogadóképességű templom, hogy a folyton özönlő közönségnek a számára már alig akadt férőhely- A templomhajó minden talpalatnyi helyén összezsúfolódtak az emberek. Erdély távoli részeiből is csoportosan érkeztek a nő- szövetségek és férfiszövetségek küldöttségei. Az erdélyi egyházkerület igazgatótanácsának élén vonult be a püspök, Bánffy Miklós gróf, Bene Ferenc, dr. főgondnokkal, Vásárhelyi János püspökhelyettessel s az erdélyi egyházmegyékből összesereglett esperesekkel, világi vezetőtér fiákkal. Megjelent a kolozsvári presbitérium és képviselőtestület, mondhatni teljes számban. A szószék előtt az urasztali tért az espercsi és lelkészi kar sorai ülték körül, mögöttük a zsúfolt padsorok körül szorongva állott mindenfelé a nagy tömeg. A püspökhelyettes és a főgondnokok között foglalt helyet palástosan az ifjú Babos Sándor, a napnak fel- kentje, ki ennek a magyar kálvinista egyháznak küldetésében megy a távolkeleti zűrzavaros pogány világba. Makkal Sándor dr. püspök ment fel a szószékre és megkezdette az istentiszteletet. A prédikációjában az ünnep jelentőségét ismertette. Minden lelkészt ünnepélyesen iktatnak be a maga gyülekezete előtt hivatásába, a misszionárius lelkésznek a föld végső natárán van a gyülekezete, amit még hívővé keil tenni. A beiktatónak a közönsége, résztvevői képviselik jelenlétükkel a krisztusi nagy anyaszent- égyházat. A református hit az egyház feladatának és kötelesső-gének vallja a missziós munkát a keresztyénségtől távoleső népek között, a magyar kálvinista egyháznak azonban eleddig nem jutott ilyen feladat, mert, ha voltak is magyar kálvinista mísz- szionáriusok, más egyházaknak a szolgálatában állottak. Az erdélyi református egyház most kérte és kapta a feladatot, aminek teljesilése történelmi jelentőségű s a beiktató és kibocsátó ünnep napja történelmi nap ennek az egyháznak az életében. Különös isteni rendelésnek mondotta a püspök, hogy e magyar egyház missziós munkájának területéül éppen Mandzsúriát kapta, azt a táyolkeleti területet, amelynek hajdani ismeretlen homályából a magyar nép elindult történelmi útjára- hogy a nyugati civilizáció fejlődésében töltsön be hivatást, a bölesőhelyről egyedül elhozott népi erővel, társtalanul, testvér nélkül, egészen önmagára utalva s ahova beékelődött, megállotta a helyét. Ez az egyedülvalóság — mondotta Makkai püspök — ez a testvérnélküliség lehet, hogy a, mi tragédiánk, de ez a mi büszkeségünk is, mert a Kelet dicsősége a mi hivatásunknak a teljesítéseA magyar nép bölcsője felé megy é kibocsátásról Babos Sándor ifjú lelkész s magyar- küldetésben viszi az ősi fészekhelyre a tanítást, mely megmutatja az ott élő népeknek, hogy van az életnek olyan hite, felfogása és értelme, amit ők még nem ismernek, de amiben megtalálhatják a boldogulásukat. A püspök beszéde megvilágította azt is, hogy a súlyos sebeiből vérző, földig levert, szörnyen szenvedő erdélyi magyar református egyház miért fordít éppen most olyan nagy gondot a misszióraAmikor annyi itthon a gond, aggodalom, olyan nagy a veszteség és megpróbáltatás, miért indit a messzi idegességbe áldozatot? A vallás lényege utalja az embert arra, hogy akkor legyen erős lelke az Istennek való áldozathozatalra, amikor a legnagyobb nyomorban, a legnagyobb erőtlenségben szenved. A földön vergődő, letört embernek kell igazán megmutatnia, hogy még mindig van valamije, mit áldozhat a hitének, ami boldogítja. Szörnyű megpróbáltatásai között tesz ez a magyar egyház tanúságot föladatával való lelki erejéről. A püspök beszéde végén kijelentette, hogy a misszionáriusi lelkészi tisztségbe és hivatásba beiktatja Babos Sándort, akitől az egyház és a gyülekezet nevében egyúttal búcsút is vett, áldást kérve munkájára. Gyülekezeti ének után a püspök levonult a szószékről s a misszionárius Babos Sándor ment fel, hogy elmondja prédikációját. Az egész közönség megilletődötten nézett fel a szerény, alacsony termetű, de magas homloka ifjúra, ki olyan nagy áldozatra ajánlotta fel magát. Beszédében, hangjában és mondataiban, fogadalomszerüen elhangzott gondolataiban az az,erőshitüség; nyilatkozott meg, amely egész lélekkel meg van győződve áldozathozatalának üdvösségéről s amely nem ismeri az elhatározásában az akaratgyöfjgeséget. Búcsúja megható, de felemelő volt. Az istentisztelet végeztével kartársai és ismerősei vették körül, hogy meleg kézszori- tásokkal búcsúzzanak. Kötelezettsége szerint öt esztendőn át nem hagyhatja el Mandzsúria területét, akkor is csak rövid ideig szabadságra jöhet haza. Holnap már messzire jár szülőföldjétől, de elszántan halad a magyar nép szülőföldje felé. MEGJELENT Református Világszemle n-ik évfolyamának 4. száma a következő tartalommal jelent meg: Paíay Károly barsi esperes életrajza. Bars. Léva vára. ' j A barsi egyházmegye története. A baj kai egyház urvacsorai kelyhe 1696-ból. Dr. Demény Gyula a barsi egyházmegye gondnoka. A 70 lelket számláló horhii gyülekezet 1931. évben épült temploma, A kolozsvári református gyülekezet története. Világszemlélet és Gazgasági hegemonia. «ttm» jli'.nWBBäggm Kapható a Minvvae könyv- és papirkeres- kedésben Cluj-Kvár, Reg. Maria (Deák F. u.J 1. A lap előfizetése egy egész évre S40-— lej. Egyes szám ára 35 lej. (Temesvár, augusztus 25.) Temesvár város legutóbb tartott közgyűlésén elhatározták, hogy a temesvári munkások védelmére úgynevezett építkezési ellenőrző- bizottságot létesítenek, amely egyrészt kizárja, hogy kontárok építhessenek Temesvárod, másrészt pedig eleve megakadályozza, hogy vidéki árromboló napszámosokat importálva, a temesvári munkások bérét letörjék és a helyi munkanélküliséget növeljék. Temesvárnak két régi panaszát orvosolta volna ez a bizottság, amely állandó jelleggel birt volna. Tagjai közé az ipari munkaadók szindikátusa, a szociáldemokrata szakszervezetek és a kath. munkásszövetség is bedelegálták képviselőiket. Az összes érdekeltek valóságos örömujjongással fogadták a tervezetet, csak Bobrin Kasz- sziusz dr., a nemzeti-parasztpárt egyik helyi oszlopa jelentett be különvéleményt. Dobrin Kassziusz, aki csak nemrégen került Temesvárra, ahol éppen a kisebbségek és az érdek- képviseletekkel kötött paktum segítette be állandó választmányi pozíciójába, ma kontesz- táoiót adott be a határozat ellen. A kontesztá- eióban a szocdemekről szó sem esik, ellenben annál több az ipari szindikátusról és a kath- munkásokról. Kijelenti, hogy „az ipari munkaadók szindikátusa magyar politikát üz, hivatalos nyelve a magyar és cégpapirosát is magyarul nyomatja. A szindikás nem haj- 1 indó együttműködni román intézménnyel, mint a munkakamara, mivel az megakadályozná magyar politikája kifejtésében, amely minden csak nem konstruktiv“. Ami pedig a kath. munkásszövetséget illeti — folytatja a nemes városatya — azok is magyar politikát folytatnak egy olyan papnak a vezetése alatt, aki magyar állampolgár. Ez az alakulat a katolicizmus segítségével magyarosítani akar és ezért képviselőjét, csakúgy, mint az ipari munkaadók szindikátusának képviselőjét el kell távolítani a bizottságból. Temesvár iparosai a Dobrin által aposztrofált szindikátusba tömörülnek már évtizedek óta. Mégpedig nemzetiségi különbség nélkül. Annyira nemzeti- -sógi különbség nélkül, hogy elnöke Kovács István magyar kocsigyáros, társelnöke Olariu Péter nagyvágó, a liberális párt egyik tekintélyes oszlopa, vezetőségében pedig magyar, német, román és zsidó iparosok egyaránt helyet foglalnak. Tárgyalási nyelve mindhárom nemzetiség nyelve és többezer tagja van. Ami pedig a munkásszövetséget illeti, a helyzet ugyanaz, mivel nemzetiségi különbség nélkül minden munkás tagja lehet és vezetője, Péter László jelenleg a temesi egyházmegye legnépszerűbb papja. Tetőtől talpig nemes, puritán ember, aki nemes szegénységével példaadó életet él. Munkatársunk az ipari munkaadók szindikátusa vezetőségétől azt a felvilágosítást kapta, hogy Dobrin rágalmazásait a legerélyesebben visszautasítják és a városi közgyűlés plénuma elé viszik. A katholikus munkásszövetség egyik városházi képviselője kijelentette, hogy a maguk részéről szintén eljárnak Dobrin ellen, akinek azon állitása, hogy Páter Kasso- vitz László magyar állampolgár, közönséges hazugság. Dobrin dr. eljárása felett igazán nem csodálkozik Temesvár magyarsága, mert dacára annak, hogy Temesvárott főleg a magyarság' segítette diadalra a kartellált listát, a kormánypárt hivatalos lapja, a Vestul nap- nap után a legmosdatlanabbszáju rágalmakkal illeti a magyarságot és annak intézményeit. A sajnálatos óteleki incidenssel kapcsolatban egyenesen „tanulmányi kirándulásra“ akarta küldeni a szinmagyar faluba a temesvári műegyetem diákságát. Dobrin Kassziusz eljárása tehát nem újdonság Temesvárott, s a magyarság önérzetes visszautasítása méltó válasz reá.
