Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-26 / 194. szám
KUETtUjSXG z Ricclone (Budapest, augusztus hő. Budapesti levelezőnktől). Az 1933. év uj fejezetet nyitott meg a világháborút követő politikai életben. Az elmúlt tizenkét év politikai fenoménjai nagyobbrészt eltűntek, vagy visszavonultak a politikai élet színteréről, hogy egyrészt a feledés jól- tevő homályába burkolódzva éljék le hátralevő napjaikat, vagy pedig revízió alá vett politikájukkal irányítsák a reflektorok fényében mozgó uj embereket, a kulisszák sejtelmes sötétsége mögül. Kétségtelenül bebizonyosodott, hogy az úgynevezett nagy „világgondolatok“ egymás után mondtak csődöt és a generális megoldások illúziói helyett az 1933-as év a részleges megoldások gyakorlati politikáját dobta az első vonalba. A Kellog—Briand-paktumot a Távolkelet csúfolta meg, Aristide Briand Páneurópája arra a sorsra jutott, mint a középkor nagy utópistáié és Tardieu középeurópai elgondolásai porrátörtek a kiegyenlítetlen érdekek kemény szikláin. A világháborút kővető esztendők rácáfoltak a világmegoldásra, talán még drasztikusabban, mint ahogy a háború cáfolt rá önmagára, mint megoldási eszközre. A világháborút előidéző okok ma is teljes egészükben meg vannak, sőt súlyúkban és potenciális energiáikban növekedtek. Tizenkét év azonban ugylátszlk elegendő volt ahhoz, hogy a világ nagy doktorai rájöjjenek arra, hogy a hatalmas zöld asztalok mellett drága pénzen lefolytatott viták igen kevés eredményt produkálhatnak és ezért uj vágányokra igyekeztek terelni a világpolitikát. Az uj vágányokhoz és az uj vonalvezetéshez azonban uj emberekre is szükség volt. Ezeket az uj embereket nem termelhette ki már magából a régi gárda. Hitler uralomrajutása óriási izgalmat keltett Európában és elsősorban Franciaországban. Az az ut, amelyet Németország Weimartól Potsdamig megtett, egyúttal az európai politika útja is volt. Hitler nem kevéssé harcos jellegű kormányrajutása nagy aggodalommal töltötte el Franciaországot és az érdekszférájába tartozó államokat, úgy, hogy akkoriban a legkomolyabban mérlegelték egy preventív háború szükségességét. Az általános politikai csőd és a háború közvetlen veszélyének pillanatában egy világpolitikai viszonylatban uj ember rántotta magához a vezetést. Ez az uj ember, aki talán máris többet tett, mint bármelyik kortársa, mert nagyhatalommá és egészségessé tett egy országot — Bénító Mussolini, — szakiottt az elmúlt esztendők nemzetközi politikai etiquettjével és a háború veszélyét kiküszöbölendő, létrehozta a négyhatalmi paktumot. A négyhatalmi paktum létrehozása rendkívüli nehézségekbe ütközött. Egyrészt Németországot kellett megnyerni, mely a szabadkéz politikáját tartotta mindenek felett szükségesnek. Németország ugyanis tisztában volt azzal, hogy a problémákat a tömegek oldják meg és tudta, hogy a 70 milliós Németország nélkül nem lehet európai politikát csinálni és még kevésbé lehet diplomáciai utón valamit ellene tenni. Mussolininek csodálatos diplomáciai tehetségével sikerült megnyernie a III. Birodalmat tervének és sikerült eloszlatnia Franciaország aggodalmait a Birodalommal szemben. A.zok az engedmények, amelyeket Mussolini a paktum létrehozása érdekében Franciaországnak tett, lényegesen csökkentették ugyan a paktum eredeti szövegének konkrét jellegét, de korántsem „sterilizálták" a paktumban foglalt elgondolásokat. Ez utóbbi ténynek a felismerése az, ami Európa bizonyos köreit olyan nagy izgalomba hozta a riccionei találkozó miatt. A francia sajtó idegesen kapkod és a „Német-római birodalom helyreállításáról" vagy a „revízió újbóli felvetéséről," vagy „Olaszország középeurópai aspirációiról" beszél. A francia publicisták kö- líül talán csak a „porából megelevenedett phönix" Jules Sauervein az, aki a Paris Soir hasábjain kissé gúnyosan foglalkozik párisi kollégái vészmadaraskodásai- val és gyakorlati téren megfelelő értékére csökkenti le a riccionei uszónadrágos találkozás „világtörténeti" Jelentőségét. A találkozás gyakorlati értéke ugyanis aligha több annál az elvi megegyezésnél, hogy Ausztria függetlensége okvetlenül biztosítandó a Birodalommal szemben és hogy számára gazdasági életlehetőségeket kell adni. Ez az elvi megállapodás természetesen kihatással van a világpolitikára is, azonban meglehetősen elébe vágnak az eseményeknek azok, akik a találkozás alapján közeli változások bekövetkezését jósolják. Ez a beszélgetés kétségtelenül folyománya azoknak a megbeszéléseknek, melyek legutóbb Olaszországban lefolytak és minden körülmények között kihatással lesz a középeurópai politikára nézve Is. Kétségtelen, hogy Mussolininek messzemenő és valószínűen már kidolgozott politikai tervei vannak, azonban, mint látjuk, olyan óvatos formában Igyekszik céljait megközelíteni, hogy azokról aligha lehet pozitív elgondolása bárkinek is. Egyet azonban kétségtelenül le lehet szögezni és pedig, hogy a Duce végső elgondolása nem lehet más, mint az európai egyensúly helyreállítása és ezzel a tartós béke biztosítása. Egy újságcikk kereteit messze meghaladná a jelenlegi európai helyzet részletes boncolása. Jellemzi azonban a helyzetet az, hogy szükségessé vált a négyhatalmi paktum megkötése, mely a nyugati nagyhatalmak között tíz évre biztosítja a békét és tárgyalási alapot nyújt a problémák megoldására, valamint a keleti Locarno létrejötte, mely ugyancsak a béke müvének tekinthető. Ez a két békemü bizonyitéka annak, hogy a béke milyen gyenge alapokon állt és áll Európában. De egyúttal bizonyítják azt Is, hogy a nagy megoldások ideje elmúlt és a patriálls megoldások léptek előtérbe. Ezeknok a partiális megoldásoknak inspirátora és végrehajtója Mussolini. Lépésről-lépésre, alig észrevehetően igyekszik megoldani a problémákat és aki a világpolitikai helyzettel csak némileg foglalkozott, annak evidens kell legyen, hogy a végső és nagy megoldás Középeurópára keil vonatkozzék. Középeurópára két problémakör nehezedik ham- letti súllyal. Az egyik a gazdasági érdekellentétek és érdekközösségek kiegyenlítése, a másik pedig a revízió és antirevízió kérdése. Ezt a két óriási problémát generálisan és máról holnapra megoldani nem lehet. A londoni buzakonforencia talán egy apró lépéssel közelebb hozza a gazdasági problémát a megoldás felé, de kétségtelen, hogy a végső megoldást, csak valamennyi középeurópai állam gazdasági együttműködése hozhatja létre. A revizionizmus és antirevizion ,-.mus között egyelőre áthidalhatatlan, vagy legalább Is áthidalhatatlannak látszó ellentét van. A riccionei találkozó tehát középeurópai szempontból annyiban nagyjelentőségű, hogy Mussolini Ausztriát függetlenítve a Birodalomtól, a középeurópai államok érdekszférájába kívánja csatolni. Ez a politika talán különösnek tűnhetik fel akkor, ha tekintetbe vesz- szük, hogy azt a fasiszta Olaszország inJclálja a nem(Marosvásárhely, aug. 25.) Másfél hónapja már, hogy Nagyekemező község határában lobog a gázfáklya Különböző oltási módszo rekkel próbálkoztak a gáz eloltására, azonban ezek nem sikerültek, hogy miért, azt éppen lapunk hasábjain. magyarázta meg Lázár főmérnök, az országosan ismert gáz- szakértő. Osváth Károly marosvásárhelyi gyógyszerész évek óta tudományos kísérleteket folytat már egy tüzoltó-vegyiszer előállítása érdekében s tekintve, hogy szere több kisérlet alkalmával megfelelőnek bizonyult, kérdést intéztünk hozzá, hogy nem-e lehetne azt a med- gyesi gáztüz eloltására felhasználni. — Igen is lehet — mondotta Osváth gyógyszerész —, mintegy másfél évvel ezelőtt azzal a kéréssel fordultam a medgyesi gáztársaság igazgatóságához, hogy bocsásson rendelkezésemre befejező kisérletezéseimhez nagymeny- nyiségü és nagynyomású gázt. Kérésemet akkor nem teljesítették, jelenleg azonban éppen elintézés alatt van ilyenirányú második kérésem a Sonametan igazgatóságánál. Hiszem, hogy most, tekintve, hogy nekik is eminens érdekük az, hogy módszerem beváljon, engedélyt adnak nekem arra, hogy vegyi anya- gomat u nagyekemezői gázláng eloltásánál ki- próbálhassam. Oltóanyagomnak az a tulajdonsága, hogy égő petróleumtermékekkel vagy égő gázzal vegyileg vehemensen egyesülve ké- mialiag eléghetetlen anyaggá alakul át s a tüzet azonnal elfojtja. Vegyi tüzoltószeremet nem az alkalom szülte, mint a morenii és most a medgyesi gázégés következtében felvetett ötleteket — hanem hosszas kísérletezéseim eredményezték. Eddigi kísérleteimet komoly szakemberek előtt végeztem s az eredmény teljesen kielégítő volt. — Én úgy gondolom végrehajtani a szonda eloltását, hogy felülről egy gömalaku, vagy hordóalaku földdel töltött betonépitmányt kellene a kráterbe helyezni, a kráter helyszíni alapjára és a feltörő gáz nyomásának megfelelő súlyban. Ez által elérjük azt, hogy a kráterből kiömlő gáz útját, ha nem is tudjuk teljesen elzárni, de legalább nagymértékben csökkentjük. Az ilyen módon egyharmadára, vagy egynegyedére csökkentett gázmennyiséget azután el lehetne oltani, mert ez a mennyiség a levegőbe keveredve már nem veszélyes az emberi életre s lehetővé teszi a kút megközelítését. Természetesen nem szabad a gázt toljeIMI UILMim zeö szocialista Németorszftg ellen. Azonban Igen figyelemre méltó a Lavoro Fasiszta egyik mondata, amely szerint „az uj Németországnak időt kell engedni arra, hogy felismerje a reális és megengedhető lehetőségek határait." Hogy ml Mussolini végső elgondolása Középeurópára nézve, azt mint említettük, nem lehet tudni. Azonban nem érdektelen, ha ezzel, illetve a riccionei találkozóval kapcsolatos magyar állásfoglalást is szerpügyre vesszük. Különösen figyelemre méltó Kánya Kálmán külügyminiszter nyilatkozata a Pester Lloydban, melynek utolsó szakaszában a középeurópai problémákkal foglalkozik. Miután reményét fejezi ki afölött, hogy a ric-cionei találkozó sokban hozzájárul a német-osztrák feszültség enyhítéséhez és örömmel könyveli el Masaryk elnök legújabb nyilatkozatát, mely szerint „egy szerződés sem örökéletü és a békeszerződéseket is revideálni kell idővel" kijelenti, hogy „mindég szilárdan reméltük, hogy el fog jönni az idő, amikor szomszédainkkal értelmes szót lehet váltanunk." Ez a pro és contra megnyilvánuló enyhébb hang Mussolininek köszönhető, aki egyre jobban érleli meg a hitet Középem ópa népeiben, hogy van egy végső megoldás, mely vér és fegyverek nélkül, a barátság és bölcsesség eszközeivel minden érdekeltet kielégítő helyzetet tud teremteni a Kontinens szivében. Dollfuss kancellár azöta Bécsbe érkezett, Mussolini pedig a nagy hadgyakorlatokon vesz részt. Klcclone azonban az uj világpolitika egy állomáshelye volt, ahol az egykori kömüveslegőny egy újabb téglát épített bele Európa békéjének és boldogulásának templomába. Zathureczky Gyula. Szombat, J933. augusztus 26. sen elzárni, mert ez veszélyeztetné a szomszédos ötös számú szondát is. — Rendelkezésemre áll egy készülék, melyet Briza mérnökkel együtt készítettünk, amely alkalmas arra, hogy egy másodpöra alatt anyagomból akkora mennyiséget vigyen be az égő kráterbe, vagy szondába, amennyi feltétlenül eloltja a gázt. összehasonlítva a Lázár főmérnök által ajánlott oltási eljárást az Osváth-féle tervvel, azt a megállapítást tehetjük, hogy Lázár főmérnök csupán közvetett módon, Osváth pedig közvetve, meg közvetlenül is, vagyis kettős utón akarja az oltást végezni, ami annyit jelent, hogy Lázár főmérnök magával a lángoszloppal nem sokat törődik, hanem úgy akarja a további égést meggátolni, hogy a gázömlést lent a földben elfojtsa s a kráter felé. vezető utján elvágja. Ha megszűnik a gáznak a föld rétegeiből való kiáramlása a kráteren keresztül, akkor természetszerűleg kialszik a tűz is. Osváth viszont nem akarja a gáz kiáramlását egészen elzárni, hanem csak lemérsékelni s a minimálisra apasztott gázlángot azután vegyiszere segítségével percek alatt kioltja. Egyelőre azonban nyugodtan ég tovább a gázkut. Medgyesre áramlanak az érdeklődök, a város és vidék forgalma hatalmas mértékben fellendült s a lakosság izgalommal figyel fel az újabb és njabb oltási kísérletekre, azzal a rejtett gondolattal, hogy bár csak ne sikerülnének. Gyomormérgezések. A táplálkozási zavarok csökkentik a felvett táplálékok tápértékét, nagyfokú fájdalmakat okozhatnak és a szervezet idegrendszeri zavarait vonhatják maguk után. Ha jól akar emészteni, akkor szedjen egy fél kávéskanálnyi Magnesia Bisurata kevés vizben evés után, vagy amikor fájdalmak jelentkeznek. A gyomorbáníalmak legnagyobb része, mint pld. gyomorégés, gyomornyoinás, savanyu felböfögés, gyomortágulás, étvágytalanság stb. stb. a gyomorsav tultengés követkéz ménye. A Magnesia Bisurata, alkálias voltánál fogva, semlegesíti ezen savtultengést, meggátolja a gyomor intoxikációját és a táplálékok azon kifogástalan megemésztését biztosítja, ami a jó emésztés és a jó egészség alapfeltétele. A Magnesia Bisurata minden gyógyszertárban és drogueriában kapható. Ára 75-— lej, nagyobb, takarékos formában 110 —• lej. Én eloltom a nagyekemezői gázfáklyát jelentette ki Osváth marosvásárhelyi gyógyszerész, aki kettős oltási kísérletéről tárgyal a sonametani társasággal
