Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-25 / 193. szám
6 KUETÍÜJSXG Péntek, 1933. augusztus 25. Az ékszerrabló csodálatos irodalmi karrierje (London, augusztus 24.) Evelyn Graham irodalmi karrierje véget ért. A nagysikerű iró, aki romantikus életrajzaival húszezer fontot keresett két év alatt és akinek a kézirataiért törték magukat a kiadók, London egyik kis külvárosi szállójából hiába ostromolja a Fleet Sree kiadói irodáit. Evelyn Graliamról nem akar tudni senki, amióta kiderült, hogy Mary hercegnő, a belga király és a spanyol királyi pár ünnepelt életrajzírója tulajdonképpen — Netley Lucas, nemzetközi szélhámos, Páris, London és Newyork alvilágának egyik jólismert figurája. Éveken keresztül élte Netley Lueas a maga rendkívüli kettős életét. Találkozott sötét éjszakákon egy-egy londpni, vagy párisi lebujbán régi pajtásaival, résztvett egy-egy nagyszabású alvilági akció kitervezésében, de a nappalai már az irodalomé voltak. Nagyúri fényűzéssel berendezett lakásán életrajzokon dolgozott, kiadókkal érintkezett, anyagi ügyeit titkárja intézte, — amikor egyszerre elkövetkezett Evelyn Graham drámai összeomlása. Irodalmi afférbe keveredett, egyik újabb könyvével kapcsolatban csalással vádolták, bíróság elé került, amely 18 hónapi börtönre Ítélte. A tárgyaláson kiderült, hogy Evelyn Graham, a szerző, azonos Netley Lucas-szal és az irodalmi karriernek vége volt. Legújabb könyvét már nem hajlandó publikálni egyetlen kiadó sem. Holott: ez a legújabb könyve talán érdekesebb lenne valamennyinél- A kalandos életű szélhámos és iró Önéletrajzot irt és ebben a könyvben leleplezi nemcsak a, szélhámos Netley Lucast, hanem — Evelyn Gráhamot is, a nagysikerű életrajzok ÍrójátAz egykori italcsempész és ékszerrabló azonban nem az az ember, akibe egykönnyen belé lehet fojtani a szót. Ha könyvére nem is akadt eddig kiadó, a londoni lapok riportereinek mégis elmondta, hogy tulajdonképpen mi az a történet, amit meg akart írni, milyen volt különös kettős élete, amelyet önéletrajzában vázolni akart. Opiumcsempész és ékszerrabló. Evelyn Graham valódi neve Netley Evelyn Lucas- Harminc évvel ezelőtt született Londor- ban. Anyját korán elvesztette, apját meggyilkolták Parisban. Az árva fiút egy jólelkü angol főur vette gondjaiba. Iskolába járatták, taníttatták. A főur azonban meghalt, mikor Netley Lucas tizenkétéves volt. A fiú elziillött, rossz társaságba keveredett és tolvajbandának lett a tagja. Miután eszes volt és jómodoru, nehezebb feladatokra használták fel. Tizenhatéves korában Párisban tűnt fel, majd a Riviérán, ahol különböző ékszerrablásokban vett részt. Az egyik ilyen ékszerrablásnál azonban elfogták, bíróság elé került, elitélték és három évet töltött az egyik javitóintézetben. Mikor innen kikerült, első útja Londonba vezetett, ahol megismerkedett a híres Chang- gal, aki akkoriban egy messze elágazó és ragyogóan megszervezett ópiumcsempészbanda vezetője volt- Chang az elegánsan öltözködő, intelligens fiatalembert Párisba és Berlinbe küldte: a fiatal Netley Lueas feladata lett, hogy ellenőrizze a titkos ópiumküldemények útját a kontinensről Angliába. Lucas azonban beleunt ebbe a mesterségbe, amelyet nem tartott elég jövedelmezőnek. Párisban megismerkedett a hírhedt „Gipsy“ Lee- vel, az ékszertolvajok királyával, Lee és Lucas a vakmerő ékszer rablások egész sorozatát hajtották végre Párisban és a Riviérán- A francia rendőrség azonban a nyomában volt és Lu- casnak sürgősen el kellett hagynia Franciaországot. Amerikába szökött, ahol hat hónapot töltött Csikágó gangstervilágában. Egy szélhámos önéletrajza. Ebben az időben történt, hogy Lueas, életében először, arra gondolt, hogy tisztességes utón keres pénzt. „Egy szélhámos önéletrajza“ cimmel könyvet irt, amit Newyorkban kiadtak. A könyv több mint százezer példányban fogyott el és annyit jövedelmezett, hogy Netley Lucas végkép búcsút mondhatott az alvilágnak. Amerikában gyors egymásutánban hat könyvet irt az alvilágról. Mind a hatot névtelenül. Könyvei kitünően fogytak és Netley Limas megengedhette magának azt a luxust, hogy az Aquitania első osztályán utazhassák Londonba. Londonban igen jó hotelban szállt meg — Evelyn Graham név alatt- Néhány hétig csendesen és szerényen élt az angol fővárosban, néhány cikket helyezett el az amerikai alvi lágról a londoni újságokban, majd leült és levelet irt Mary hercegnőnek, amelyben engedélyt kért a királykisasszonytól, hogy megírhassa az életrajzát. A levélre hamarosan válasz érkezett. Őfensége kegyesen engedélyt adott az életrajz megírására, azzal a kikötéssel, hogy a kéziratot a publikálást megelőzően a szerző mutassa be egyik udvarhölgyének. Evelyn Graham néhány hónap alatt megírta a könyvet, amely előbb cikksorozat formájában, majd könyvalakban jelent meg. Hatalmas sikere volt. A szerző húszezer fontot keresett ezzel a munkájával. Evelyn Graham ekkor Ena spanyol királynénak irt és tőle kért engcdelmet arra, hogy életrajzát megírja és közzétegye. Miután ekkor már megjelent Mary hercegnő életrajza, a spanyol királynénak nemcsak hogy kifogása nem volt az életrajz ellen, hanem levelet iratot Grahamnak, amelyben arra kérte, hogy mielőtt a könyv megírásához hozzáfog, jöjjön cl Madridba és beszéljen 'vele- Graham azonnal útra kelt- A királyné magánkihallgatáson fogadta az ékszerrablóból lett életrajzírót, rendelkezésére bocsátotta mindazt az adagot, amire Grahamnak az életrajz megírásához szüksége volt és a könyv néhány hónap múlva megjelent előbb angolul, majd spanyol fordításban. \ Nagy emberek életrajzírója. Ez a könyv is nagy siker volt és Evelyn Graham beérkezett az irodalmi világban. Úgy ismerték, mint uralkodók és nagyemberek életrajziróját. A sorban Darling biró következett, a londoni esküdtszék hires lord főbirója. Justice Darling több Ízben fogadta Grahamot, rendelkezésére bocsátotta jegyzeteit, emlékeit és Evelyn Graham kétezer font előleget kapott egy londoni kiadótól, mielőtt még a könyv megjelent volnaGraham mindeddig óvatos volt és nem mutatkozott személyesen az irók és újságírók világában. A nagy siker azonban elkábitotta. Vakmerő lett, kezdett feljárni szerkesztősegekbe, előre eladott egy cikksorozatot Alexandra királynő életéről azzal, hogy a királyné személyesen adta beleegyezését az életrajz megírásához — és ekkor következett be Evelyn Graham katasztrófája- Kiderült, hogy a királyné sohasem látta Grahamot, az újságnál kinyomozták előéletét és a „királyok történetírója“ börtönbe került. A leleplezésből természetesen irodalmi botrány lett. Lucas-Graham most újabb irodalmi botránnyal óhajt szolgálni az angol közönségnek. A riportereknek adott nyilatkozatában kijelenti, hogy az utóbbi években alig jelent meg olyan nevezetesebb életrajz az angol könyvpiacon, amit-egészben, vagy részben ne ő irt volna. Ismert irók és politikusok kéziratait ő dolgozta át és tekintélyes összegeket kapott olyan Írásokért, amelyek más szerzők neve alatt jelentek meg. „Most a legérdekesebb könyvemet nem akarják kiadni — panaszkodik keserűen Evelyn Graham. — Miért? Mint Evelyn Graham semmiféle bűnt nem követtem el. Könyveim azt bizonyitják, hogy tehetséges vagyok. A tehetséget pedig nem lehet elfojtani még akkor sem, ha az Írónak azzal a hendikeppel kell megküzdenie, hogy néhány évig börtönben ült.“ A boríték színe *. narancs! i MEGJELENTA HERMES vasúti menetreuikluyv legújabb (XXX-lh) nyári ! Érvényes 1933. évi augusztus lO-től! Tartalmazza a C. F. R. összes vasútvonalainak május 15-én életbeléptetett nyári menetrendjében — a mai napig eszközölt — összes változásokat, az időközben beállított uj vonatok menetrendjeit; személy-, bérlet- és hálókocsi díjszabásokat; térti- és fürdőjegyek váltásához szükséges tudnivalókat, stb., stb. román», német- és magyar nyelven, könnyen kezelhető praktikus összeállításban. Ara 45 lej Ugyancsak megjelent a «Hermes Zsebmenetrend» legújabb (12-ik) nyári kiadása is. — Ára 20 — lej. Mindkét vasúti menetrend kapható az ország összes könyv- és ujjságárusitó helyein, valamint menetjegyirodáiban. Külföldön az összes menetjegyirodákban és nagyobb könyvkereskedésekben. Hogy tett Hetley Lucasból, a londoni és párisi nemzetközi alvilág tagjából Evelyn Graham, királyok és nagy emberek életrajzírója, aki 20,000 fontot keresett két év alatt — A könyv, melyet senki sem akar kiadni