Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)

1933-08-22 / 190. szám

öház üJDAPBST V. Előfizetési árak belföldön: ____ __________ faegyedéire 800, egy hóra 70 lej. Magyarorszu^-n: Egy ®Wc félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 tengő, t— Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. ORSZÁGOS MAGYAEPÁRTI LAP XVI. ÉVFOLYAM — 190. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Clnj-Koloa*. vár, Strada Baron E. Fop (volt Urassal occa) 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Vaida miniszterelnök Kolozsváron veserohamot kapott Hivatalos jelentés szerint állapota kielégítő — A buza árának tízezer lejes zuhanása miatt a kormánybiztos megkezdi az összevásárlást —\ Auboin, az ellenőrző szakértő súlyos bibáraak mondja a moratóriumot (Kolozsvár, augusztus 21.) Vaida miniszterelnök, aki szombat óta Kolozsvárt tartóz­kodik, tegnap veserohamot kapott, amely nagy fájdalmakkal járt. A miniszterelnök láza teg­nap 39, ma 37.8. Állapota kielégítő, aggodalomra okot nem ad, de néhány napig kénytelen lesz az ágyat őrizni. Kezelőorvosai dr. Hatieganu Gyula és dr. Pop egyetemi professzorok a legnagyobb körültekintéssel kezelik a beteg miniszterelnököt, akit a folytonos idegfeszi tő munka is kimerített és ezen a nyáron nem jutott megérdemelt pihenőjéhez. A Rador távirati iroda hétfőn este közli a miniszterelnök környezetéből, hogy Vaida állapota teljesen kielégítő, a beteg miniszterelnök az egész napot nyugodtan töltötte és min­den remény meg van arra, hogy néhány nap múlva egészsége helyreáll. Kolozsváron és Bukarestben egyszerre terjedt el a hire a miniszterelnök betegségének. Úgy a fővárosban, valamint Kolozsváron ahir nagy nyugtalanságot keltett és azóta állandóan szól a telefon, mindenki tudni akarja, hogy kieiégitő-e Vaida állapota. Kormányintézkedés a baza árznlsastása ellen Székely falSizetsé^ Irta: Dr. Hinléder Fels Ákos | Á székely fizet, mint a köles. Nincs egyet- I len része^ az országnak, amely a köztartozások rendezésében megelőzné a Székelyföldet. És minő közterheket ró le a székely gazdia! Föld­adó, házadó,_ professzionális, globális, ipari, kereskedelmi, útadó, illetékegyenérték, köz- \ munka, erdőkezelés, addiconale, jegyzőtartás, J utiáltalány, bélyeg és repülőbélyeg, mindeze- | ken a címeken máshelyt is történnek fizetések külön-külön, de olyan hely nincs több az or­szágban, ahol mindezeken a címeken együtte­sen, kivétel nélkül kellene közterhet hordoznia a földmivelő embernek. A székely gazda óletaxiomája és gazdasági alaperkölcse az, hogy az adósságot rendezni kell. Alapjában, nem változtatta meg, csak megfertőzte, ezt az ősi felfogást az utóbbi évek sokféle közgazdasági megrendülése. De a köz­tartozásokat a székely fizeti ma is s ha némi lanyhulás mutatkoznék a tempóban, a gálya­rabot figyelmeztető ütem pontosságával követ­keznek a serkentő kalapácsütések. így érthető meg, hogy a gazdag országi eme szegény népe nem adósa, hanem hitelezője lett az államnak. Az életlehetőség ezerféle módja után kutató székely nép üzleti össze­köttetésbe került az állammal. Az egyik tűzi­fát szállított az állam valamelyik intézményé­nek, hivatalnak, iskolának, kaszárnyának, a másik csendőrlaktanyának adta bérbe a házát. Végeredményben tekintélyes összeg az, amit igy a Székelyföld az államnak hitelezett. Sok éven át sokra szaporodott. Évek során el­érkezett a belátás ideje, hogy az államnak is fizetnie kell. És az állam most már fizet — kincstári bonokkal. Teljes értékű fizetés ez, mert a bont a maga teljes névértékében adó­fizetésre lehet felhasználni, tehát vissza lehet juttatni az államhoz. Csupáncsak; egy megszo­rítása van a bonnak s ez az, hogy azzal csak 1932. előtti adóhátralékot lehet kiegyenlíteni. És csupáncsak az a baj a bonnál való adóki- egyenlités körül, hogy a Székelyföldön 1932 év előtti adóhátralék nincs. Nincs, mert a szé­kely gazda azt már rég kifizette és nem lehet, mert csak a napokban vitték el egy székely községi pónztárnok varrógépét — 1933. évi adó­hátralék miatt! Sőt van egy nagy hátránya a bonnal való adósságrendezésnek. Amíg nem volt bon, még megtörténhetett, hogy az állam hitelezője beszámíttatta legfrissebb adótarto­zását is a maga követelésébe, a bon azonban más rendszert teremtett. A székely tehát beadta szabályszerű kéré­sét, hogy követelése erejéig bonokat kapjon. Bonnal fizethető adóssága az állammal szem­ben nem lévén, ellenben szüksége lévén arra a csekély összegre is, amit a bonért kap, eladja kincstári papírjait. Ennek a piaca pedig a Regát, mert a bont csak ott tudják adófize­tésre felhasználni, minthogy 1932. év előtti adóhátralékról csak a Regátban lehet szó. Az eladást tehát joggal lehet kényszereladásnak nevezni. A kincstári bon árfolyama tehát a kényszereladás jegyében alakul ki. így előre­látható, hogy ez az árfolyam elsőkézből, vagyis amikor a székely gazda útjára bocsátja kincstári papírját, csak 20 százalék körül fog mozogni. Az állam székelyföldi hitelezője te­hát követelésének csak egyötödét vagy egy- hatodát kapja meg. Vesztesége annak a szá­mára jelent nyereséget, aki a bonnal százszá­zalékosan tudja lefizetni adótartozását. így a Székelyföldre kiadott kincstári jegyek a regáti adótartozások kiegyenlítésére fognak szol­gálni. A jól fizető Székelyföld most — a Regát adóhátralékát fizeti, Á gabonaértékesítés kormány akciójának egyelőre nincsen kedvező hatása. Ellenben a transzfermoratórium következtében megakadt az export és emiatt zuhanásszerűen estek az árak. Miután a buza ára néhány helyen 32 ezer lejről 22 ezer, illetve 20 ezer lejre csökkent, Radu Irimescu, gabona-kormánybiztos azonnal megtette az intézkedéseket, hogy a szövetkeze­tek központja azokon a területeken, ahol az áresés ilyen rendkívüli, vásárolja össze a ga­bonát és biztositsa a régi árnivó megmara­dását. Auboin is nagy hibának mondja a moratóriumot. Roger Auboin, a Banca Naţionala külföldi szakértője nyilatkozott az Agens de Comerc et Finance cimü közgazdasági lap bukaresti tudósitójának. Auboin szerint a transzfer életbeléptetése felesleges volt, mert Románia helyzete nem rosz- szabb, mint decemberben volt. Jobban tette volna a kormány, ha a transzfer- moratórium helyett a Banca Naţionala blo- kálta volna az állam külföldi kifizetéseit. Eb­ben az esetben a hitelezők látták volna, hogy Románia nem tud külföldi devizában fizetni és hajlandók lettek volna a megegyezésre, mig most, egyoldalú intézkedés folytán, sokkal ne­hezebb lesz a megállapodás. A francia sajtó haragszik. Párisból jelentik: A francia sajtó nem akar napirendre,térni a román transzfermoratórium fölött. A Journal de Debat rendkívül szigorú­nak Ítéli a helyzetet és azt mondja: téved Ro­mánia, ha azt hiszi, hogy amiért egy sereg ál­lam moratóriumra szoktatta a hitelező álla­mokat, ő maga büntetlenül játszhat ilyen ké­nyes kérdéssel. A hitelezők foglalkoztak a gon­dolattal, hogy Romániával szemben áldozatot kell hozniok és szeptember elejére kitűzött ta­nácskozásaikon megoldási terveket is vetettek volna fel, Románia azonban keresztülhúzta dur­ván, erőszakosan a hitelező államok számításait. A Les Echos cimü lap a román kormány poli­tikáját szűklátókörűnek. mondja, amelynek nem csnpán Románia, de az európai államok is megérzik hátrányait, különösen a mostani helyzetben, amikor az egész világgazdaság felborulással fenyeget. Az angolok csődbíróságot javasolnak. A londoni Manchester Guardian egyik leg­utóbbi számában cikket közöl a transzfermora­tóriummal kapcsolatban. Az igen elterjedt an­gol újság megállapítja, hogy az európai álla­mokban az utóbbi időben valóságos divattá lett az, hogy külföldi hitelezőik meghallgatása nélkül, egyoldalúan beszüntetik fizetéseiket a külföld felé. Felteszi a kérdést: jogos-e ez? A román kormány meg sem kérdezte külföldi hi­telezőit, holott a transzfermoratórium ügyében feltét­lenül előzőleg érintkezésbe kellett volna lépnie a Népszövetség pénzügyi bizott­ságával. Ilyenkor látszik, — állapítja, meg a Manches­ter Guardian, — hogy mennyire szükség vol­na nemzetközi csődbíróságra. Szó is volt a Népszövetség egyik ülésén a nemzetközi csőd­bíróság felállításáról, amely éppen az angol Chamberlain ellenállásán hiúsult meg. így az európai kormányoknak maguk a külföldi hi­telezők adták kezébe az ellenőrzés nélküli fize­tésképtelenség bejelentésére szolgáló divatos módozatot: a transzfermoratórium bejelenté­sének lehetőségét. Titulescu Törökországba utazik. Titulescu külügyminiszter közeli hazaérke­zése számos kombinációra ad alkalmat. Ezek­nek a túlnyomó része külpolitikai vonatko­zású. A Cuvântul szerint Titulescu csak egy­két napig marad Bukarestben, ahonnan to­vább utazik Törökország jelenlegi fővárosába, Ancarába s ott folytat tárgyalásokat a török külügyminisztériumban. Titulescu legközelebbi célja a román-török barátságos viszony ki- mélyitése lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom