Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)

1933-08-18 / 187. szám

IO KetmBjsm Péntek, 1933. augusztus 18. A Társadalombiztosító és az iparostársadalom (Befejező közlemény.) A kolozsvári magyar Iparosoknak a Ma­gyar Párt rendezésében megtartott gyűlé­sén Lengyel Albert nyomdaigazgató alapos felkészültségű előadásban mutatott reá a társadalombiztosító törvénynek a kézmü- és kisiparosokra sérelmes intézkedéseire. Lengyel Albertnek az uj törvényről mon­dott kritikája befejező részét az alábbiak­ban közöljük: Segélyezésről lévén szó, reá kell ehelyütt mutassak a munkaadó és a munkás egyenlőt­len kötelezettségeire és egyenlőtlen jogaira. Az arány itt éppen forditott. A biztosításra kötelezett önálló iparos — hiába nagyobb az ő hozzájárulása, felelőssége és kötelezettsége a Társadalombiztosítóval szemben — ha mint igényes jelentkezik: kevesebb jogokban része­sül; arra pedig egyetlen munkaadó se számít­son, hogy a Társadalombiztosító fürdőit, üdü­lőhelyeit, fogászatát igénybevehesse. Pedig azok fenntartásához aránylag jóval többel já­rul hozzá: mer az alkalmazott munkás csak arra az időre fizeti a járulék felét, ameddig M'oglalkoztatva volt, a munkaadó tag azonban — akár volt foglalkozása, akár állottak gépei és pihentek szerszámai v egész esztendőn ár, vagy huzamosabb időn keresztül — fizeti a biztosítási járulék teljes összegét. Ezért köve­teljük tehát az önálló iparosok tagságának fakultatívvá tételét. Legerélyesebben kell tiltakoznunk a tör vény azon intézkedése ellen, hogy a megbete­gedett munkásnak a Társadalombiztosító az első hét napra nem fizet táppénzt, hanem a munkaadót kötelezi a munkás hét napra járó teljes munkabérének folyósítására. A törvény­nek ez az intézkedése illusztrálja legbeszéde­sebben az alkalmazott munkás és a belépésre kötelezett munkaadó segélyjogosultsága kö­zötti különbséget. Az uj társadalombiztosító törvény az ipa­rostársadalomra csak kötelezettséget ró anél­kül, hogy a hozott áldozat arányban állana a Társadalombiztosító részéről nyújtott segítség­gel. A munkaadókra rótt teher azonban csak akkor látszik meg igazában, ha azt szembeál­lítjuk az alkalmazottak járulékkötelezettsé­gével. Az alkalmazott keresetéből a munkaadó le­vonja a járulék felét és ezzel ki is merül a munkásnak a Társadalombiztositóval szembeni minden kötelezettsége. A munkaadó azonban meg kell fizesse alkalmazottjai után a járulék másik felét, fele arányban fizeti az aggkori biztosítási illetéket, teljes egészében fizeti ön­maga és családtagjai után a tagdíj járulékokat, minden biztosított alkalmazottja, önmaga és családtagjai után is heti 2 lejben megállapí­tott tanoncotthon-fenntartási illetéket kell be­fizessen, ugyanezen célra tanoncszogődtetés- kor és felszabadításkor i—100 lejt kell beszol­gáltasson, ezenkívül teljes egészében egyedül a munkaadót terheli a balesetbiztosítási il­leték. A munkaadó hozzájárulási kötelezettsége azonban ezekkel még mindig nem merül ki. — A törvény elrendeli, hogy a munkaadó az ál­tala kifizetett összes munkabérek 1.20%-át, az összjárulékhoz hozzáadva, pontos időben a Társadalombiztosító pénztárába fizesse be. A pontos idő elmulasztása súlyos büntetést von maga után. A munkaadók anyagi kötelezettségének még mindig nem értünk végére: a be- és kije­lentéseken kivül — a Társadalombiztosító cél­jára — bérjegyzékeket és fizetési lajstromokat kell vezessen saját költségén beszerzett nyom­tatványokon. Amely munkaadó nem tesz ele­get a törvény ezen intézkedésének, 5000 lejig terjedhető birsággal sújtható. Ugyanilyen bün­tetéssel sújtják azokat, akik munkásaikat el­késve, vagy tévesen jelentik be, avagy nem je­lentik be azok eltávozását, — továbbá, aki ide­jében nem jelenti be üzemének megindítását, üzemi adatait, vagy üzemének megszüntetését, aki megtagadja az ellenőrző közegeknek a fi­zetési lista, vagy kereskedelmi lajstrom előmu- tatását, aki az alkalmazott béréből többet von le a törvényben megszabott összegnél, aki ha­táridőre nem jelenti be az üzemében történt balesetet és végül ennyivel büntetendő az a munkaadó, aki nem fizeti beteg alkalmazott­jának az első hétre — helyesebben bét napra — járó fizetését. Miért fizetjük a Társadalombiztosítóba munkásaink után a tagdijjárulék felét, ha a munkásnak betegsége esetén, az első hétre a táppénzt is nekünk kell fizetnünk. A törvény szerint kihágást követ el az a munkaadó, aki nem ragasztja fel a biztosítási bélyeget az alkalmazottak biztosítási könyvecs­kéjébe a hét első-, illetőleg újonnan belépett munkásnál a belépés napján. A birság ezért a mulasztásért két-háromszoros, negyedik eset­ben pedig már 10.000 lejig terjedhet. És 10.000 lejig terjedő birságra és két hó­napig terjedő elzárásra Ítéli a törvény azt a munkaadót, aki az alkalmazottaktól levont és az ő járulékaival kiegészíteni rendelt összeget a pénztárnak beszolgáltatni elmulasztja, vagy késedelmesen szolgáltatja be. A beszolgálta- tási határidő a hónap befejezését követő 15 nap. A törvénynek ez az intézkedése még nor­mális időkben is nehezen volna keresztülvihető, hát még ma, amikor a nemfizetés rosszpéldá­jával éppen maga az állam jár elől. A törvény kimondja, hogy a Társadalom­biztosító részéről úgy orvosi, mint anyagi se­gélyezésben csak az a biztosított részesíthető, akinek könyvecskéjébe a biztosítási bélyegek az utolsóig, be vannak ragasztva­Van a törvényben humánus intézkedés is, amiért sok hibáját meg lehetne bocsátani: a legnagyobb baj azonban ott van, hogy a Tár­sadalombiztosító fenntartásával járó terhek legnagyobb részét a leszegényedett iparosokra és a megbénított iparvállalatokra hárítja át az államhatalom. Amikor tiltakozunk az újabb megterhelések ellen, nem azért tesszük ezt, mert nem akarunk hozzájárulni a Társadalombiztosító fenntartá­sához, hanem azért, mert nem bírjuk el a mai körülmények között ezt az újabb megterhelést­Kérjük fel a Magyar Párt helyi csoportjá­nak elnökét, dr. Vásárhelyi János püspökhe­lyettes urat, juttassa el irásbafoglalt sérel­meinket a párt központjához azzal, hogy a par­lamenti csoport utján interveniáljon sérel­meink orvoslása érdekében. Hollandia probiliifiv bevâîeli vámokkal sújtotta a romániai gabonát Németország és Olaszország után, amely két állam lényegesen felemelte a romániai ga- bonanemüek beviteli illetékét, legújabban Hollandia sújtotta olyan súlyos beviteli vá­mokkal a romániai búzát, árpát, kölest és ten­gerit — vagononként 7000 lejjel —, amely tel­jesen lehetetlenné teszi a romániai gabonámé* miieknek a hollandiai piacon való értéke­sítését. A hollandiai beviteli vám a romániai rozsra közel 26.000 lej, a zabra- pedig körülbe­lül 21.000 lej vagononkint, az importvám,tétfo- lek tehát prohibitiv jellegűek a romániai gn- bonanemüekkel szemben. Bukaresti jelentés szerint a romániai gabonaexportőrök körében nagy konsternációt keltett a, hollandiai bevi­teli gabonavámok felemelése és a romániai ga­bonaexportőrök megdöbbenéssel állapítják meg, hogy megfelelő kereskedelmi engedmé­nyek hiányában egymásután veszítik el kül­földi értékesítési piacaikat­SZILARD A NEMZETKÖZI GYARMATÁRU PIAC. A nemzetközi gyarmatáru piacon az összes cikkekben emelkedő a tendencia. \ tea ára négy hét alatt körül­belül 25 százalékkal emelkedett. Mini megírtuk, emel­kedtek a kávéárak Is Az áremelkedés folyamatát a newyorki balsse átmenetileg megállította ugyan, de az árak szilárdak és szakmai körökben a további lassú emelkedésre számítanak. Emelkedik az agrárkisajátitási kötvények árfolyama. Bukaresti tudósítónk jelenti: A bu­karesti értéktőzsdén az 1922. évi kisajátítási kötvények árfolyama lassú szilárdulást mutat. A mult heti legutóbbi tőzsdenapon az agrárki­sajátitási kötvények árfolyama 33.50—33.75 lej volt szelvény nélkül és ez az árfolyam az au­gusztus 16-i tőzsdenapon 34—34.25 lejre emel­kedett. * Az nj konverziőtörvény (mezőgazdasági és városi, megjelent folyó év április 14-én) ma­gyar fordítása kapható dr. Mandel Fordító Irodában Cluj, Memorandului 24. Ara 20, vi- lékre 30 lej, bélyegben előre bekiildve. APRÓHIRDETÉSEK LEVELEZÉSEK Menbhhalé jeligés Sri levelet kérjük át­venni. ÁLLÁST KERES antelllgens árvaleány, " háztartás minden ágá­ban jártas, házvezetőnő­nek menne vidékre is. Leveleket „Megbízható“ jeligére. ALKALMAZÁS Haitid sliest keresek azonnalra Cogâl- nieeanu (Farkas u.) 13, emelet, 2. ajtó. Legbiztosabb siker a Keleti Újság apró­hirdetésével érhető el KIADÖLAKAS K ét uccal szoba elő­szobával irodának, * vagy lakásnak kiadó Regele Ferdinand 32.— Értekezhetni a házmes­ternél. ^omlorlos egy szo­ba-konyhás lakást keresek, címeket a ki­adóba kérek. ADÁS-VÉTEL E gySlaupunkt hang­szóró eladó. Cim a kiadóban. E ladó 4 drb üzem­képes autóbusz „Fargo“ és „Cherrolett“ gyártmányú, előnyös árban. Megtekinthetők Mera & Comp. autóbusz- vállalatánál, Simleul- Silvániei. MEGJELENT A Meformătus Világ szemle n-ik évfolyamának 4. szúrna a következő tartalommal jelent meg: Patay Károly barsi esperes élet­rajza. Bars. Léva vára. A barsi egyházmegye története. A bajkai egyház urvacsorai kelyhe 1696-ból. Dr. Demény Gyula a barsi egyházmegye gondnoka. A 70 lelket számláló horhii gyülekezet 1931. évben épült temploma. A kolozsvári református gyü­lekezet története. Világszemlélet és Gazgasági hegemónia. Kapható a Minerva könyv- és papirkeres. kedésben Cluj-Kvár, Reg. Maria (Deák F. u. 1.) A lap előfi­zetése egy egész évre 140*— lej. Egyes szám ára 35 lej. Felelős szerkesztő: SZÁSZ. ENDRE. Nyomatott a lapkiadótulajdonos LAPKIADÓ nyomdájában,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom