Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-18 / 187. szám
Péntek, 1933. augusztus 18. Keietiüjsmg 8 Serfcae ininisfeferneis SepsSsxeialcjYorcjYÖn előadták a. szélcelYföldí égető sérelmeket A kisebbségi államliikár a kuliurfölény magyarázatáról — Hivatalos látogatáson volt Háromszéken VERGILIUS : „GEOROICA“-ja Szabó András igazgató-tanár kitűnő fordításában megjelent. — Kapható a MINERVA. Rt. könyvesboltjában Cluj—Kolozsvár, str. Regina Maria 1 sz. — Ára 60.— Lei. veronrww « e » »n«»»iM A rendőrség feloszlatta a vasúti mtlhelymunkások rögtönzött gyűlését míg az igazságügyminiszter kéréseik ügyében végleges döntést nem hoz. Serban miniszter Ígéretet tett, hogy ezt a kérdést is tanulmányozás alá veszi. Keresztes Károly dr. a hatósági zaklatásokat tette szóvá, majd sor került az adó, árvízkár, nyugdíj és székely tanalap ügyeire, melyekről a miniszter részletesen informálódott, kijelentve, hogy ahol igazságtalanság történt, ott annak orvoslása érdekében közbenjár. A miniszter a Magyar Párt nagyméretű expozéját igen figyelmesen hallgatta végig, aprólékos részletességgel érdeklődve az összes felsorolt sérelmek felől. Ezután a Tankó-kertben a hatóságok vezetői és a Magyar Párt a miniszter tiszteletére ebédet adtak. A déliftán folyamán a miniszter a református Székely Mikó-kollégiumot és a Székely Nemzeti Múzeumot tekintette meg. Serban miniszter résztvett este a városház dísztermében Nyirő József és Keresztes Károly Julia szép leány, cimü darabjának előadásán. Az elismerésnek igen meleg hangján beszélt benyomásairól s a székely műkedvelők játékáról. Gyárfás László. A sz&nokló ifjú munkásokat lázitás miatt letartóztatták (Sepsiszentgyörgy, augusztus 17.) Serbán Mihály kisebbségi miniszter látogatást tett Sepsiszentgyörgyön. A reggeli órákban érkezett meg a miniszter és a prefekturán fogadták a különböző hatóságok képviselői. Megjelent a fogadtatásnál a Magyar Párt küldöttsége, élén báró Szentkereszthy Béla képviselővel a párt háromszéki tagozatának elnökével, Keresztes Károly dr., a megyei tanács elnöke, a katonaság, egyházak, bíróság képviselői. A küldöttségek vezetői, valamint a hatóságok fejei rövid üdvözlő beszédeket intéztek a miniszterhez, aki hosszú beszédben először röviden románul, majd hosszan magyarul válaszolt. Válaszában különösen a világkrizissel foglalkozott, rámutatva arra, hogy anyag nélkül nem lehet szellemi haladást várni. A Székelyföld alapját is a földművelés képezi, mon dotta a miniszter, mert lakóinak túlnyomó része földműveléssel foglalkozik. Rátér azután a székelység helyzetére, megemlítve, hogy Bukarestben és a nagyobb regáti városokban igen sok székely él, akik már más foglalkozási ágakban nyertek elhelyezést és munkájukkal, ismert szorgalmukkal szép keresethez jutnak, mely szintén a székelység javát szolgálja, mert hisz ez a pénz csak a Székelyföldre kerül. A székely kézművesek kulturális fölénynyel rendelkeznek a román szaktársaikkal szemben. Ezt annak tulajdonítja, hogy amig a románok a Kárpátokon feltartóztatták az ellenségeket s felőrlődtek ebben a harcban, addig a székelyek ezt az időt saját művelésűkre tudták felhasználni. Ezt a kulturfölényt a székelyek ki is tudják jól használni, alkalmazást kapva a nagyobb ügyességet megkövetelő állásokban, mint például gépkocsi- vezetői, vendéglői, műszaki munkáknál, munkafelügyelői és más beosztásokban. így szerinte az egyre súlyosbodó krízis nem sújtja oly nagyon a székelységet, mely munkaalkalmat felkészültségénél fogva inkább talál. Továbbiakban a miniszter kitért az államnyelv kérdésére is, amelyről véleménye az, hogy mindenki azt teheti, ami neki tetszik, a nyelv megtanulása nem kötelező. Ennek elsajátítása azonban igen hathatós fegyver mindenkinek a kezében az érvényesülés érdekében vívott nehéz harcban. A hivatalos fogadtatás után a miniszter visszavonult a prefektus dolgozószobájába, ahol elsősorban a Magyar Párt küldöttségét fogadta, melynek tagjai következők voltak: báró Szentkereszthy Béla képviselő, elnök, dr. Ferenczi Géza, dr. Molnár Dénes, Bogdán Arthur, dr. Keresztes Károly, József Lajos, dr. Barabás Andor, Csutak Vilmos, Szása Béla és Andrási Tivadar. Szentkereszthy Béla báró két órát meghaladó beszédben sorolta fel részletesen a sze- kelység megyei sérelmeit. A miniszter figyelmesen végighallgatta a terjedelmes és részié tes előadást, külön-külön meglőve minden pontra észrevételeit. Szentkereszthy elsősorban a magyarul nem tudó és az állami iskolák magyar tagozataihoz kinevezett regáti tanítók kérdését vetette fel, melyet már Gusti közoktatásügyi miniszterrel is részletesen közölt. Serbán miniszter megígérte támogatását, megkérve a Magyar Pártot arra, hogy a Gusti miniszternek átadott memorandum másolatát neki is adják át, hogy behatóan tudjon ezzel foglalkozni és megfelelő orvoslást keresni. A felekezeti iskolák nyilvánossági joga kérdésében dr. Pop prefektus-helyettesnél is tájékozódott a miniszter és a küldöttség részletes ismertetése után kijelentette, hogy e kérdésben is megfelelő orvoslást fog keresni- A bíróságoknál, a közigazgatásnál és általában a hatóságoknál a magyar nyelv használati jogának rendezéséről Szentkereszthy képviselő kifejtette, hogy a sürgős elintézés nemcsak politi(Kolozsvár, augusztus 17.) Tegnap délután alig valamivel három óra után a vasúti műhelyből kijövő munkások a műhely előtt rögtönzött gyűlést tartottak. A gyűlésen a felszólalók éles kritika tárgyává tették azokat az eseményeket, amelyek az utóbbi időben az ország területén lezajlottak. Éles bírálat alá vették a grivicai per tárgyalását, majd párhuzamot vontak a Seletzky-per és a grivicai per között. A felszólalók többek között követelték, hogy azonnal szüntessék meg a peres eljárást az ártatlanul perbe fogott vasúti munkások ellen és mielőbb engedjék szabadlábon a Kolozsváron a hires februári per alkalmával letartóztatott, majd Bukarestbe szállított Metiu Joan Munkássegély elnökének, Bóján Pavel és Popa Emil, jelenleg is letartóztatásban lévő munkás vezéreknek az azonnali szabadlábra helyezését. A rögtönzött gyűlés egyébként elhatározta, hogy a gyűlés által hozott határozatokat tiltakozó távirat keretében juttatják el az igazságügyminiszterhez. Időközben azonban a gyűlésről tudomást szerzett az állomási rendőrség is, amely hatalmas készültséggel vonult ki a helyszínre és kisebb természetű összeütközés után szerelte le a munkásságot. Számos letartóztatást eszközölt, akik közül többeket már ott a helyszínen szabadon bocsátottak, ellenben öt ifjúmunkást, akiket a gyűlés megszervezésével gyanúsítottak, továbbra is fogva tartottak. Az állambiztonsági hivatal által őrizetbe vett egyéneket, Semlyén Istvánt, Semlyén Zsuzsikát, Kovács Máriát, Schwartz Rózsit és Astelean Mariorat, ma délelőtt kihallgatták. Kihallgatásuk után a rendőrség a lázitással és tiltott gyűlések rendezésével vádolt ifjúmunkásokat átkisértette az ügyészségre. A magyar könyvnap legnagyobb eseménye! ECKHARDT FERENC egyetemi ny. r. tanár: Magyarország A magyar könyvnap legnagyobb eseménye! Ára egész vászonkötésben ........90 lei Mindenki olvassa el, aki a történelemben az igazságot keresi. - KáSdor kiadás. A 90'— leit bármely könyvkereskedés visszatéríti, ha egyéb K ÁL DÓR KIADVÁNYOKBÓL 450-— lei boltiáru könyvet vásárol és az ECKHARDT-könyvben található utalványt leadja. kai, hanem az emberi jog szempontjából is ki- vánatos. A magyar nyelv szabad használatát feltétlen biztosítani kell. Eseteket sorolt fel, amikor például a törvényszéken még a tanúkihallgatásra is az illető szegény jogkereső félnek kell a saját költségén, — ha nem birja tökéletesen az állam nyelvét — ügyvédet, vagy tolmácsot fogadnia, mert csak igy tudja igazát és jogát megvédeni. Ebben a kérdésben Sorban miniszter nem adott olyan választ, melyből reményt lehetne meríteni a jövőre nézve. A betegsegélyző, illetve munkásbiztositó pénztár magyar tisztviselőinek a regátba való áthelyezése Serban szerint általános jellegű intézkedés alapján történt, azonban Ígéretet tett, hogy ennek dacára újabb revízió alá veszik ezt is. A gyakran megismétlődő kiutasítások ügyében Szentkereszthy kérte a minisztert, hogy az igazságügyminisztériumhoz beadott állampolgársági kéréseket kedvező elintézésre sürgesse és hogy a minisz- ‘ tertanács hozzon egy olyan határozatot, melynek értelmében azok, akiket az állampolgár- sági lajstromokba tévedésből, vagy más okokból nem vettek fel, de honosítás iránti kérvényüket beadták, addig ne legyenek kiutasíthatók az országból,
