Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-02 / 174. szám
o KElETîUjsm Szerda, 1933. augusztus 2. Inflációs sztrájkok kezdődtek Amerika minden részében \ munkanélküliek és a rendőrség közölt véres összeütközések voltak — Hollywoodban meg akarták rohanni a stúdiókat — Cuba szigetén felvonultak a köztársasági elnök ellen (Newyork, augusztus 1.) Tegnap az Egyesült Államok egész területén nagy izgalom uralkodott, amelyet a különböző munkásszervezetek és termelők csapatainak agitációi okoztak. Tömegesen mondták ki egymásután mindenféle iparágnál a csődöt. így csak Newyork államban egyedül mintegy 35 független tejtermelővállalat képviselője gyűlt össze Uticában és egyhangúlag kimondotta a munka beszüntetését. A sztrájkmozgalom hihetetlen gyorsasággal terjedt az egész állam területén, úgy, hogy keddig felemelkedett a sztrájkoló tejtermelővállalatok száma ötvenre. A tömeges sztrájk célja, amint a termelők kifejtették, az, hogy „kényszerítsék a közvetítőket arra, hogy a termelőknek is részt juttassanak abból a haszonból, amihez a pénzszaporitás következtében jutottak“. A rendőrség, mihelyt tudomására jutott az akció, attól félve, hogy súlyosabb következményei lesznek, nyomban a legszigorúbb lépésekhez folyamodott. Hogy a helyzet elmérgesedésének elejét vegye, Roosevelt elnök elrendelte gyorssegély kiosztását mintegy S400 családnak. Pensylvaniából érkezett jelentések szerint a sztrájk különösen ebben az államban terjed félelmes mértékben. A munkásszervezetek képviselői, John Lewis, az ,,United Werkers“ elnöke és William Green, az „American Federation of Labour“ vezetője minden felelősséget a vállalkozókra háritanak. mert amint mondják, a munkaszövetség szellemét meg akarták rontani. A vállalkozók szerintük megakadályozzák a munkásokat abban, hogy a munkásszervezetekben részt vegyenek, azzal a céllal, hogy olyan egyesületekbe kényszerítsék őket, amelyek a felügyeletük alatt állanak. A munkások pedig azért elégedetlenkednek, mert a vállalkozók és munkások közötti viszony szabályozásába bizonyos zárakékokat hoztak be, amelyek szorosan meghatározzák a munkaadóknak azon jogát, hogy olyan munkásokat alkalmazzanak, akik nincsenek benne egyetlen munkásszövetkezetben sem. Perkins, munkaügyi alminiszter csak a bányavidékekre kiküldött közvetítők jelentését várja, hegy milyen eredménnyel járnak a békítő akciók és csak ezek sikertelen volta után fordul a washingtoni kormányhoz, a legerélyesebb lépések megtétele érdekében. A munkásforrongásokkal kapcsolatosan Kaliforniából érkezett jelentések szerint High Point városban a rendőrség letartóztatott öt egyént, akik a munkanélkilíi csoportok vezetői voltak, azzal a váddal, hogy 500 munkást vettek rá a sztrájk megkezdésére, azok közül, akik a federális munkacsoportoknál dolgoztak, amelyeknek létesítését a kormány csak nemrégen határozta el, éppen a munkanélküliség megszüntetése végett. Az öt őrizetbe vett vezető biztatására mind az 500 munkás letette szerszámait. A sztrájkmozgalom nem kerülte el Hollywoodot sem, a kaliforniai mozivárost. Tegnap óta a munkások között igen izgatott hangulat uralkodik, több Ízben megtámadták a mozivállalatok személyzetét, mert nem állottak melléjük és elfoglalták helyüket a hivatalban. A rendőrség polgári segítséggel áll őrt a helyszínén, hogy megvédje a stúdiókat az esetleges megrohamozástól. Santa Clara helységben véres összeütközés volt a tüntetők és a rendőrség között. A munkafelvigyázók uccai felvonulást rendeztek és követelték hátralékos bérük kifizetését. A rendőrség energikusan lépett közbe, uccai harc fejlődött ki, melynek folytán mintegy 15 ember súlyosan megsebesült, köztük több nő is. Az események hatása alattWeedin alkan- cellár, aki jelenleg East Hamptonban tartózkodik, kijelentette, hogy az állam augusztus folyamán 500 millió állami kötelezvényt bo- csájt ki, a pénzügyi-élet helyreállítása érdekében. A kötvények névértéke 50 dollártól felfelé fog kezdődni. “ A tegnapi nap folyamán a Cuba-szigetén levő Havanna városbafi is heves zavargások voltak. Az egyetemi hallgatók felvonulást rendeztek és tüntettek az elnök, Machado ellen, valamint Wells követ ellen, aki a különböző pártok között megegyezést akart létrehozni. Heves szónoklatok után megtámadták a rendőrséget, amely védekezés közben fegyvereit volt kénytelen használni. Ilatíld-Borviz«, M Előpata ki-Storwiz Romániának két legjobb lúgos ásványvize. Kérje mindenütt csakis ezeket a természetes ásványvizeket. Főlerakat Kolozsvár és vidékére: Hamlet József, strada Paris 38. Kutkezelőség: Fleischer György, Brassó Ford hetvenéves * Még ma Is, amikor a fordl eszmék nem nagyon látszanak időszerűnek Amerikában, sok-sok ezer ember akad, aki Fordot az uj kontinens legnagyobb emberének tartja. Azt mondja: Lincoln, Theodor Roosevelt, Edison és hozzá teszi Ford. Nyilvánvaló, hogy pompás ember. Vannak energiái, eredeti ötletei, hallatlan üzleti sikerei. Elpusztíthatatlan, acélos egyéniség, aki a hetvenedik év küszöbén is kijelenti: aktiv akarok maradni. Tovább akarom fejleszteni az autóipart. Az érzésem, hogy a ma használatban levő Ford modellek néhány év múlva a múzeumba kerülnek. De az uj modelleket is én akarom megcsinálni. Munkakódex? Bérek felemelése? Munkaidő leszállítása? Nem fogadom el. En már akkor felemeltem a béreket, amikor mindenki leszállította. Akkor leszállítottam a munkaidőt, amikor mások titokban felemelték. Az én gyáramban csak az én munkakódexem étvényestíl. Az ő gyára — egy külön birodalom. Kis köztársaságai vannak még ma is Délamerlkában, ahol csak neki gyártanak gummit. Detroit az anyaország, de vannak gyarmatai. Van flottája is. Úgy olvastam valahol, hogy van külön rendőrsége Is. A Ford kocsinál bizonyára vannak jobb kocsik Is a világon. 'ÁS amerikai Buick mindenesetre jobb kocsikat gyártott, — mégis nyomorában öngyilkos lett. A Ford-kocslkat elhasználásra szánják. Néhány évig használja a munkás felesége piaci bevásárlásokra és azután eldobja. A szezon végeztével az amerikai országutak árkai úgy tele vannak otthagyott Ford-kocsi hullákkal, mint eldobott szalmakalapokkal. Most a munkásnak nem telik autóra, — de Ford uj tipusu kocsikqn töri a fejét. A detroiti üzem dolgozik, olcsóbbá teszi a gépeket; és ez az örök Ifjú aggastyán azt hiszi, hogy a szériaszámra, a futó-szallagon gyártott gépeké a legrövidebb időn belül gazdát találnak. Amerikának ő a legoptimistább embere. Ez a kepp-smilling, a ráncos ajaknak ez a sziinetlen mosolya még szobrot is kap valaha. Tulajdonképpen Fordnak a filozófusok között van a helye. A behováriánizmus, pragmatizmus, ultitáriz- mus és más amerikai izü bölcseletek mellett külön fejezet a Ford üzleti filozófiája, O magr. irta meg a tankönyvet erről. Más filozófiákban a gócot, amely körül a rendszer kikristályosodik, az egyén alkotja. Vagy a kozmos. Vagy az isten. Fordnál a góc: a vevő. Kant azt mondja: kategőrikus imperativus. Einstein: relátivizmus. Ford: service. Minden a vevőért. A kapitalizmus nem önönmagában való valami, ha nem fejleszt, csináltat és ha nem tölt be uj igényeket, akkor nincs létjogosultsága. A töke olyan, mint az élő szervezetben a vitamin. Ha a pénz megmerevedik, ha nincs fejlesztő és növesztő ereje, ha bemenekül a trésorokba, vagy a farmer harisnyájába, akkor vesszen a pénz. Ford ezért hadakozik úgy a bankokkal. Azért hadakozik a Wallstreettel, azért dühös a börzékre. A Vagyont antikrisztusnak tartja. A Tökét üdvözítőnek. Hisz a tökében, rendeltetésében, világmegváltó erejében. Hogy helyesen, vagy nem helyesen — nem tartozik ide. Talán rá is áll a tétel: crede, quia absurdum. Ez a misztikus hit gyökere az atnerikánizmusnak. Edison a főpap, aki uj technikai eljárásokat talál ki a termelés szertartásához. De Ford... Az ameriltánizmus hitvallását ő terjesztette el a világban. Még az orosz bolsevisták is tisztelettel néznek reá. Hadakoznak az amerikanizmus ellen, de megtermékenyülnek általa. Egy német publicista irta pár évvel ezelőtt szovjet- körűt ja alkalmával, az uj oroszokról: a bolsevizmus rosszul sikerült amerikanizmus. Ami nem jelenti, hogy a Ford amerikánizmusa hibátlan. Távolról sem. De azért nagyja a mi korunknak, monumentális figura és a szellem történetében van a helye. L •.
