Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-16 / 186. szám
6 KELETí'UjSKG Csütörtök, 1933. augusztus 17. Megrendítő családi dráma a Gépész-uccában Kun Imre soffőr felesége ciankálival megmérgezte kisfiát és azután önmagával is végzett (Kolozsvár, augusztus 16.) Az augusztusi kánikula egyhangú eseménytelen napjait borzalmas és megrendítő módon elkövetett családirtás tette változatossá. Kun Imréné 36 éves, Gépész ucca 18. szám alatt lakó asszony ciankálival előbb megméi’gezte 10 éves Emil nevii fiát, azután önmagával végzett. A szerencsétlen asszony ezélőtt mintegy 11 évvel ment férjhez jelenlegi urához és éveken keresztül a legboldogabb példás családi életet éltek. Ezelőtt mintegy öt évvel Kun Imre, aki foglalkozására nézve soffőr volt elvesztette az egyik kolozsvári nagyipari vállalatnál betöltött állandó állását és mintegy két éven keresztül csak mcgszakitott időszakokra kapott alkalmaztatást. A kis családba beköltözött a viszálykodás, amit az is súlyosbított, hogy Kun Imre kezdett kikapós életet folytatni, ami azt eredményezte, hogy a munkájával keresett kisebb pénzösszegeket nem adta haza feleségének és kisfiának a szükségletek fedezésére, hanem azt hölgyismerősei és barátai körében mulatta el. A tarthatatlan és a hetekig való éhezés rákényszeritették az asz- szonyt, hogy valami alkalmaztatást találjon és igy próbálja eltartani magát, gyermekét és ezenkívül még munkanélküli férjét is. így került be a helybeli Tacâmul ezüstár úgy ár ba, ahol hónapok és évek hosszú során át, sikerült feletteseinek a legnagyobb megelégedését kiérdemelni, amit az bizonyított a legfényesebben, hogy Kun Imrénének az utóbbi időben, mint egyszerű munkásnőnek havi ötezer lej fizetése volt, ilyen körülmények között az ass- szony tartotta el az egész kis családot. A férj ezalatt pedig kisebb fuvarozásokat vállalt vidékekre. Egy ilyen alkalommal ismerkedett meg Nagyváradon egy nővel, aki bár közvetlenül is, de a tulajdonképpeni okozója lett a megrendítő családi tragédiának. Kun Imre huzamosabb idő óta gyakran utazott át Nagyváradra, feleségének természetesen elhallgatta a nagyváradi látogatásának tulajdonképpeni okait. Néhány nappal ezelőtt utolsó nagyváradi útjáról már nem egyedül tért vissza Kun Imre, hanem magával hozta hölgyismerősét is, akit feleségének házában szállásolt el és azt mondta feleségének, hogy egy nagyváradi kollégájának a húga és itt Kolozsváron szeretne elhelyezkedést találni. Kun Imréné meleg szeretettel fogadta férjének ismerősét, illetve állítólagos barátjának húgát, sőt reggel még mielőtt munkába ment volna a szegény asszony, ígéretet tett a lánynak, hogy beszélni fog főnökeivel, hátha sikerülne őt elhelyezni az ezüstárugyárba. A déli munka végeztével minden különösebb bajsejtelem nélkül tartott haza a szei%n- csétlen asszony, ahol már készen várta a tragédia felhúzott rugója egy levél képében. A levélbe bejelenti férje, hogy beleszeretett halálosan abba a nőbe, akivel azelőtt való napon tért vissza Nagyváradról és nélküle nem tud élni. Levelében Kun Imre említést tesz gyerekéről a tízéves Emilről is, hogy ahogy állásba fog jutni azonnal pénzt fog küldeni neki, addig is viselje gondját az anyja. A levél végéhez utóiratként a lány is hozzáfűzött néhány sort, amely szerint annyira beleszeretett Kun Imrébe, hogy mással az életet el sem képzelheti és igy kénytelenek együtt elmenni Kolozsvárról és esetleg Romániából is. A szegény asszony rendkívül lesújtott lelki állapotban fogadta férje távoztának hi rét, amit még növelt az a körülmény is, hogy kisfiát nem találta sehol a házban, sőt a szomszédokban sem. Kun Imréné első feltevése az volt, hogy férje a levelében Írottak ellenére is magával vitte gyermekét. Végtelen egyedül érezve magát, már akkor elhatározta végzetes tettét, megírva búcsúleveleit is, amelyben ugy emlékezik meg fiáról, hogy majd ha felnő, bosszulja meg magát apján, aki tönkretette őt és fiatalságát. Minden valószínűség szerint időközben előkerült a kisfiucska is, mert a búcsúlevél utóirataként Írja a szerencsétlen asszony, hogy »végre megtaláltam a fiamat és őt is magammal viszem“. Kun Imréné kara- lábélevest főzött aznap ebédre, amelybe valószínűleg az ezüstárugyárból, már régebben erre a célra elhozott ciankálit kevert, majd behívta fiát és egy tele tál mérgezett ételt adott neki. A kisgyerek alig nyelt néhány kanál levest, amikor irtózatos görcsök között összeesett. Kun Imréné amidőn látta, hogy fia habzó szájjal hever a konyha padozatán, irtózatos lelki erőről tanúskodó mozdulattal, egyetlen hajtással kiitta a számára előkészitett tál (Déva, augusztus 16.) Tegnap este nyolc óra körül vérfagyasztó látványnak voltak a tanúi azok, akik az állomáson megjelentek. A 130-as Orient-expressz éppen akkor száguld keresztül a dévai állomáson, amikor a Tövis-felé induló személyvonatnak az indulási ideje van.^ A vasutas személyzet ilyenkor fel is világosítja az utasokat és igyekszik őket a kocsikban elhelyezni. Ez alkalommal utazott Şzebenbe egy Dolog Joan nevezetű katona, akinek felesége Dávid Rosália, aki a dévai Steinberger-féle ven déglőben máskülönben szakácsnő s aki mindössze 22 esztendős, férjének egy kis utravalót hozott és bekísérte egész a vagonig. Amikor elbúcsúzott, hamar az állomás felé sietett. Dávid Rosália ugylátszik nem szerzett tudomást arról, hogy az indulás pillanataiban fog az Exlevest. A felhajtott méregnek csak pillanatokkal kéaiőbb jelentkezett a hatása és igy még Kun Imrénének volt annyi ideje, hogy eltá- molyogjon a szomszédasszony ajtajához, ahol hörögve mondta el, hogy végzett Emillel és önmagával is. Az esetről azonnal értesítették a mentőket, ahonnan a szolgálatos mentőorvos szállott ki és szállította be a szomorú családi tragédia szenvedő alanyait a bélgyógyászati klinikára. Kevéssel azonban a klinikára érkezés után Kun Imréné irtózatos kinok között kimúlt, nem sokkal utána pedig követte őt a halálba fia is. Ezzel egyidejűleg a rendőrség bevezette a nyomozást a tragédia minden részletének megvilágítása érdekében, egyben kutató táviratot küldött az ország minden részébe a szökésben lévő férj előkeritésére. Az eddigi feltevések szerint a férj hölgyismerősével valószínűleg már ki is ment Magyarországra, Békéscsabára. A vizsgálat mindenesetre ebben áa irányban is folyik. pressz átszáguldani, mivel a dévai állomáson az Orient nem áll meg s amikor leszállva férjétől, a következő sínpárhoz ért, az expressz ott-termeíí s a mit sem sejtő asszonyt mintegy 20 méterre eldobta, közben olyan ütést mérve a fejére és karjaira, hogy Dávid Rosália azonnal szörnyethalt. Az expressz átszáguldása után látták csak meg többen, hogy emberélet esett áldozatuk Dolog Joan, aki az egész jelenetnek szemtanúja volt, azonnal leszállóit s a katonaság intervenciójára nem is utazott Szebenbe, hanem leszállóit, hogy feleségének eltemettetéséről gondoskodjék. A boríték szín® *. narancs! MEGJELENT A HERMES vasúti menetrendhönyv íegipbi (XXX-1) nyári Eladása! Érvényes 1933. évi augusztus 10-től! Tartalmazza a C. F. R. összes vasútvonalainak május 15-én életbeléptetett nyári menetrendjében — a mai napig eszközölt — összes változásokat, az időközben beállított uj vonatok menetrendjeit; személy-, bérlet- és hálókocsi díjszabásokat; térti- és fürdőjegyek váltásához szükséges tudnivalókat, stb., stb. román-, német- és magyar nyelven, könnyen kezelhető praktikus összeállításban. Áru lej Ugyancsak megjelent a «Hermes Zsefemesielrestd»1 legújabb (12-ik) nyári kiadása is. — Ára 20’— lej. Mindkét vasúti menetrend kapható az ország összes könyv- és ujságárusitó helyein, valamint menetjegyirodáiban. Külföldön az összes menetjegyirodákban és nagyobb könyvkereskedésekben. Borzalmas szerencsétlenség a dévai állomáson Az Orient-express keresztül dübörgőit egy dévai asszonyon \