Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-13 / 184. szám
V wp vi-aei öház buda pest pssfeTS KMSWném Nö. 24.555—3927. Vasárnap t^aí'guJxtVsIx Ara 4 *ej fflJS&G-fcJol;zetésí árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej, Magyarországon: Egy étre 60, félévre 25, negyedévre 1260, egy hónapra 6.50 pengő, r— Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér, mmmzţmsm ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP. XVI. ÉVFOLYAM — 184. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Clnj-Kolott* vár, Strada Baron E. Fop (volt Brassal neca) 5. szán. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postaitok 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. A politika rémregénye VéJőbe^zéJet tartott az llcpyész vadljeszetl helyett a Seletzky-pörben Ä bíróság najérlegelésére bízlat liogy bfinös-e Selelzby ? „Seletzky! leket közönséges bűnösnek tartani!“ Nyári viharmagnak és kánikulai szenzációnak igen alkalmas anyagot szolgáltatott a román belpolitikában az a páratlan hadsereg- szállitási botrány, aminek főtárgyalása naponta újabb és újabb érdekes anyagot szolgáltat a közvélemény számára. Bár — amint már nem egyszer említettük — rengeteg érdekességet és jelentős tényt hallgatnak el, mégis némi bepillantást kapunk azokba a bukaresti kifőzdékbe, amelyekből a készen feltálalt befejezett tényeket szokták szállítani a közélet számára. Ha egyebet nem figyelnénk, csak azt, hogy milyen tanúvallomások hangzanak el a Maniu Gyula nevével kapcsolatosan, vagy reácélozva, de nevének elhallgatásával, már ezzel is elég okot találnánk a legnagyobb csodálkozásra- Rémregénybe való adatokat dobálnak fel arról, hogyan akarták, milyen hajmeresztő körmönfontsággal, a román közélet legszámottevőbb köreiben emberek kötélhurkokat fonnak, hogy alkalmas pillanatban egymásnak a nyakába dobhassák. Tanuk jelennek meg a bíróság előtt nyilvános tárgyaláson és a legtekintélyesebb katonai pozíciót betöltő férfiak egyikéről mondják, vallják, hogy a Skoda- botrányból hurkot akart fonni a Maniu nyakába, hivatalos hatalmának a felhasználásával. És ezeknek a tanúvallomásoknak nincsen semmi következménye. Hónapokon keresztül teregették a nyilvánosság elé az adatokat és vádakat arról, hogy milyen veszélyes kémet fogtak el a cseh had- seregszállitók bukaresti ügynökének a személyében, aki a román hadsereg nagyvezérkarának féltve őrzött titkait gyűjtötte, aki a milliós összegek szédületes nagyságával csalta az államot. Sötét zárkában, kemény priccsen, fel nem javítható közönséges rabkoszton őrizték. És most a román közélet sok katonai és polgári előkelősége azt vallja a cellájából a vádlottak padjára elővezetett rabról, hogy kiváló barátja volt az országnak, akit kitüntetésekre ajánlanak. Néhány héttel ezelőtt azt hihette volna az ember, hogy ez a vádlott valahol a legmélyebb sóbánya mélyén kényszermunkában fogja kilehelni a lelkét és most már közéleti férfiak mondanak róla felmagasztaló hősi történeteket. A pénzügyminisztérium közegei az óriási összegű adócsalásokról állítanak ki bizonyítványt, a pénzügyminiszter pedig azt vallja, hogy a kormány ezt az embert használta fel nemzetközi üzletek kötésére, nemzetközi tárgyalások közvetítésére. Románia támogatását kérték tőle pénzügyi, üzleti álláspont érvényesítéséhez. A hadseregszállitó cseh vállalatnak sok ügyvédje volt Bukarestben, köztük ismert nevű ellenzéki és kormánypárti politikusok, akiknek erről a gazdasági összeköttetéseire csak ez a pör ad egy kis bepillantást. Pénzügyi tisztviselőről beszélnek a tárgyaláson, akinek havi ötezer lej fizetése van és aki mégis gyűjtött magának húszmillió vagyont. Az agyondorongolt rab mellé odaálla- nak miniszterek, más magasállásuak, hogy barátjuknak jelentsék ki. Egyik vallomás érdekesebb a másiknál s majdnem mindenik misztikusan dolgozó kezek titkosan szövevényes munkájáról tesz emlitést. Hogy mit fog ebből a misztikumból az ítélet megvilágítani, azt még nem tudhatjuk. De akármit, ez a pör nagyon’érdekes, mert annyit tudtunkra ad, hogy van mögötte nagy titokzatosság. Azt is látjuk azonban, hogy ez a jilavai rab igen beavatott ember, aki nemcsak katonai titkoknak volt beavatottja, hanem letéteményese volt politikai titkoknak is. Az ilyen embernek hatalom van a kezében, ha élni akar vele. Mások akarták felhasználni. Egyik politikus a másik ellen. _S az Ítélet, akármerre dől, az egyiknek a másik elleni helyzetét erősiti. A Skoda-botrány belpolitikai rémregényként bontakozott ki az ité- 1 obirák előtt. (Bukarest, augusztus 12.) A Seletzky-per mai tárgyalásán Max Ausschnitt-ot, a resicai müvek vezérigazgatóját hallgatták ki. A védelem padján most már helyet foglal Lazar Ilie képviselő is, aki azt kérdezi a tanútól, igaz-e, hogy azt mondotta, nagy botrány lesz, ha Maniu nevét belekeverik ebbe az ügybe. Ausschnitt: Igaz, mondtam. — Igaz-e — kérdezi tovább Lazar, — hogy azt mondta, dr. Lupu rosszul teszi, ha annyira eltúlozza a számokat a Skoda-ügy baksisainál. Aitsschnitt: Igaz,,mond.. ,:j, de nem Lapunak, hanem az öccsének. A védőügyvédek kérdéseire tanú ezután e£ mondja, hogy 1930-ban ismerkedett meg Se- letzkyvel, amikor szó volt arról, hogy a Skoda cég átveszi a kiskapusi vasmüveket. Akkor a Resica a hadügyminisztériumtól levelet kapott, melyben közölték, hogy átveheti a Skoda cég hadiszerrendeléseinek egy részét és ebijen az ügyben azonnal utazzék Bukarestbe a tárgyalások megkezdésére. Bukaresti útja elmaradt és ő Seletzkyvel Bécsben találkozott és A tárgyalást felfüggesztik, majd a szünet után Pomponiu főügyész megtartotta vádbeszédét. A vádbeszédben rámutat arra, hogy a közvéleményben milyen különböző hirek keringtek ezzel az üggyel kapcsolatban és a katonai ügyészségnek sikerült az ügyet annyira le- zsugoritani, hogy most csupán a pecsétek letörését és katonai akták eltulajdonítását inkriminálják. Állítja, hogy a pénzügyi közegeknek joguk volt megtartani a házkutatást. Amikor azonban a katonai akták jelenlétéről meggyőződtek, közbelépett a katonai ügyész is. Elmondja, hogyan történt a pecsét letörése és azt állítja, ha ez tévedésből történt, akkor is büntetendő cselekmény. Ha azonban már letörte, kötelessége lett volna a katonai ügyészségnek azonnal jelentést tenni erről, de a vádlott csak Madgearu pénzügyminiszterhez ment. Elhiszi, hogy a pecsétet Seletzky kislánya törte le és nem kételkedik abban, hogy a kislány igazat vallott. A pecsét letörése 1 hónaptól 1 évig terjedő börtönbüntetést von maga után. A bíróságra bízza annak megítélését, hogy alkalmazzák-e jelen esetben ezt a büntetést1? A másik vádpont a titkos akták megőrzése. Erre nézve zárt tárgyalást kér, mig az aktákat felolvassák. Radu Rosettl és Vasiliu Cluj védők egyszerre mondják: Ha az elnök elrendeli a zárt ülést, akkor már előre kimondja a bíróság, hogy az akták titkosak. Elnök: Ha hozzájárulok ahhoz, hogy nyílt ismerkedett meg. A védelem kérdezi, igaz-e, hogy mialatt Seletzky letartóztatásban volt, tovább folytatták a tárgyalásokat. A tanú erre igenlőleg válaszol. A Resica igyekezett tökéletesíteni felszerelését, hogy mint bármelyik más külföldi gyár eleget tudjon tenni a liadiszergyártás követelményeinek. Ezért ösz- szeköttetésbe lépett a Wickers angol céggel és tényleg elérte, hogy, ma tökéletesen fel van szerelve. Ezután Boschalt, a Wickers-müvek volt bukaresti képviselőjét hallgatták ki, aki a Wickers-müvek és a Resica összeköttetéséről nyújtott felvilágosítást. Vasiliu Cluj: Stirbey herceg is részvényese volt a cégnek. Tanú: Stirbeynek a Wiekersnél egyetlen részvénye sem volt, a Resicánál is igen kevés. Ezután Samsonovici tábornok hadügyminisztert, Stefanescu Amza és Uica tábornokokat, Puiu Dumitrescut, a király magántitkárát szólítják elő, de miután egyikük sincsen jelen, a védelem lemond kihallgatásukról. ülésen olvassák fel, akkor az ellenkezőjét ismerném el. Erre Pomponiu ügyész azt ajánlja, hogy a bíróság vonuljon vissza és tanulmányozza át a szóbanlevő aktákat. így is történik. A tárgyalás folytatása során az ügyész analizálni igyekszik az aktákat. Ezek között az egyik egy expozé volt a román hadsereg külföldi rendeléseiről, egy másik a legfelsőbb katonai tanács egyik jegyzőkönyve, egy pedig a katonaság lf||titkosabb irata. Ezt a bűncselekményt a törvény 5—10 évig terjedő börtönnel bünteti. A bíróságra bizza annak megállapitását, jogában állott-e a vádlottnak ezeket az aktákat megszerezni és magánál tartani? Hangsúlyozza, hogy Seletzkyt nem tartja közönséges bűnösnek, a biróságtól függ, hogy az adott körülmények között megállapitja-e bűnösségét és büntetéssel sujtja-e, vagy sem. A tárgyalást hétfőn reggel folytatják, amikor a védőbeszédek kerülnek sorra. Békülékeny a Mezőgazdasági Hitelintézet (Bukarest, augusztus 12.) Ma délelőtt ülést tartott a Mezőgazdasági Hitelintézet igazgató- tanácsa, melynek végeztével a következő hivatalos közleményt adták ki: Az intézet fenntartja ama feltételeket, melyeknek alapján a meggyőződése szerint megegyezésnek kell létrejönnie az intézet és a kormány között. PoiEipcanin főügyész vacSfcesfcéel©
