Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-12 / 183. szám
4 Szombat, 1933. augusztus 12. Bűz flkaid sz Érik a buzakalász. Nálunk a hegyek között nagyon későn. Még alig jelentek meg sárguló búzatábláinkon a szép aranykalászos kévék. Csak most kezdenek hozzá az aratáshoz. Pedig hegyes-völgyes, girbe-görbe szülőföldünkön olyan szép és olyan remeklő a hármashatár. Beszéde, éneke szebb, mint az Alföldé. Napsugara is játszibb és tündöklőbb. Mikor a meredj oldalakra reá süt a nap és hegymagasla- ftíinkon integet az erdő, Ég és Föld ölelkeznek itt össze és az ember szeme távolabb néz, mint a megmérhetetlen és beláthatatlan sikföldön. Rengő-ringó aranykalászos mező. Meny• nyíre szereted az embert. Ismered a járását, hallgatod szive dobbanását. Sóhajtozol vele alkonyati szellők szárnyán és a hajnal pirkadá- sánál. Rögeid annyira élnek, hogy minden csira dushajtásu gyökérzettel kapaszkodik belea. Rög és élet, napsugár és buzakalász, ember és sokszázéves tölgy együvé tartoznak. Édes, elválaszthatatlan testvérek. Ez a testvériség föld cs emberek között magasabbrendü kultúra. Lélekbeszéd a buzakalász. És a búzavirág mosolygó kék szeme. Örökzöld fenyveseink hazahivogató titokzatos suttogása. Ellen' állhatatlan erő a havasi nyáj kolompja és a pásztorok furulyája. Magasabbrendü kultúra minden virág, mely megjelenik varrottason és agyagedényen, tulipános ládán és remekbeké- sziilt járompálcán. Kultúránk diadalhapuin káprázatos szépséggel telehimzett uccaajtóink. Házaink tornáca és a művészettel kivésett mester gerendák. Leányaink kezében a sulykoló sulyok, kendertiló és a mesterien rajzolt fogas gereben. Apró kicsi virágból, színes hímzésből, rátartás tulipánéhesscgböl, mosolygó szivekből értelmes emberlelkekből tevődik össZie a kultúra. Ez a mi szépségünk, ékességünk. Múltúnkból az élő jelen. Ősapáink és nagyanyáink léleküzenete. És mikor emberi gondolat és eszme árad a folyton alakuló világra, hogy átalakítson, szépítsen, mindent magasabbra emeljen, előttünk áll a lélek kultúrája. Ez teszi küzdelmessé az életsorsot, de öntudatossá a lelkiséget. Lél\ek- kulturánk utján szeretjük meg igazán embertestvéreinket, igy ismerjük meg a sorsközösséget, a jóság erejét és melegségét. Mikor emberekre mosolygunk a jóság és emberszeretet lendületével, életszeretet, világösszhang, Istien csudálatos mindenhatósága mosolyog ki a lelkűnkből. Kultur apostolok vagyunk, égi örökséget és az emberi lélek érvényesülését hirdetjük. Emberfölötti embert akarunk, a tucat- emberek, hétköznapíságok világából kiemelkedő embert. Ahol nagyranőnek a hegyek, fenyők és havasi sziklák, ott a havasok méhéböl nagy emberek születnek. A fenyők óriási magasságaival versenyre kelnek az emberek. Székely bérceinkből kitermelődik az arany, vas és acél. Erő és egészség gyógyvizei. Háromszék, Csik és Gyergyó kiváltsága a remekbe termett sokemeletes rozs. Barna, de egészséges kenyér. A kenyér mellett ősi kultúra, melynek eleven szépségei elkápráztatják a szemlélőt. Lélekele- venség a gyermekekben, fordulatos szellemesség a nagyokban, a változatos és szin.es humor játszisága és a fajiság kifejlődött gerincessége. A tiszavidéki ember el sem hiszi, hogy az udvarhelyszéki meredek hegyek oldalát szántja, veti, kapálja, aratja. Majdnem mindig magasan van és lefelé néz. De néz fölfelé is, szembe a nappal, elvakitó napsugárral. Ez az ö élete, fölényes lelkisége. Ez az, ami kultúra, mert világosság. A székely sohasem tudatlan. Lehet, hogy három és négyeszii. Mindig van történelmi iskolázottsága és föltétlenül biztos élctbölcsesége. Mindenben erőgyüjtö forrást lát. Napsugár hevét kőben, fűben, fában, virágban. Ez a világosság és meleg az ő kultúrája. A kultúra megváltoztatja színét, formáját, mikor ráköszöntenek a változó idők• Jöhetnek zord idők, mikor szép virágoskertünket fölméri a gyom. Vadnövény és irthatatlan burján. Szúrós, tövises bortor jármai föl sem lehet venni a küzdelmet. A kultúra veszíthet uralkodó fölényességéből, de nem veszítheti el lelkét. Meri a léleknek két szeme van, egyikkel mindig az Időbe, másikkal az Örökkévalóságba néz. A lelket nem befolyásolhatja emberi akarás és szeszély. Élete, vágyai, törvényei. a végtelenség felé sodorják. Nem is olyan nehéz nekünk megtartani a kultúrát. Azt, ami benne van a vérünkben és olt áll házunk küszöbén. Őszi tarlón cs tavaszi szántáson. Zöldelő mesgyéinken és az aratóleányok királyának virágos, piros muskátlis kalászkoronájában. Édesanyánk hangjában cs tanító meleg csókjában. Földünk szivében és a pacsirta dalában. Csak a lelkünket kímélj’,'le. meg a pusztulástól. Temetőink minden korhadt fakeresztje a lélek romolhatott anságáról beszél. Templomtornyunk cs iskolánk fala hitről és hervadhatatlan életről. Zöldeltö lombok tavaszi sarja sírva zokog, mikor hanyatló lelkiség és leroskadó jellem fagyos zúzmarája hull reá. Dolgozzunk nagyon sokat, hogy kultúránkat átadjuk a jövendő nemzedéknek. Hulljon rá a szivünkre zsengekoru ifjúságunk rimán- kodó könnye. A sokszor megsebzett kultúra jajongása jusson el füleinkhez. Jövendő nemzedékek vágyva, epedve tárják kezeiket felénk. Templomunk kicsi harangja sikongva szól. Halottakat akar föltámasztani, mert az élők közönyösek és tehetetlenek. A rögök megmozdulnak cs átkot szórnak azokra, kik megkő(Varsó, augusztus 11.) Hétévi politikai herce-hurca után ugylátszik Lengyelország is elérkezett nagy belső politikai átalakulásának zárófelvonásához. A legutóbbi légionárius kongresszuson a kormánypárt vezérkari főnöke, Slawek ezredes bejelentette, hogy mái készül Lengyelországban az uj alkotmányreform és ismertette is e fontos reform egyes tételeit. Lengyelország alkotmány-megváltoztatásának; szükségességét Pilsudszki már az 1926. évi forradalmi napokban, mint a forradalom egyik főcélját jelölte meg. Pilsudszki az alkot- mányreíorm szándékát többször megismételte és 1930-ban, amikor rövid időre, mint miniszterelnök vette át a kabinet vezetését, ismét kijelentette, hogy az alkotmányreform halaszthatatlan. Miután a sejmben nem volt semmi hajlandóság, hogy az alkotmányreformot parlamentáris utón vigye keresztül, politikai körökben biztosra vették, hogy e reformot Pilsudszki oktrój utján fogja törvénnyé lenni. Pilsudszki azonban vonakodott e nyíltan diktatórikus útra térni és igy az alkotmányreform ismét holtpontra jutott. A SZENT ISTVAN-TARSULAT kiadásában megjelent az első, teljes latin-magyar Misszăle a Római Misekönyv szerint. Terjedelme 1488 lap. Tartalmazza az összes szentmise szövegeket, amelyeket az egyetemes Egyház használ és mindazokat a szentmiséket, amelyeket Romániában * általában mondanak, minden nap, ünnep- és vasárnap jelentőségének méltatását, minden szentnek rövid életrajzát, az ösz- szes körmeneteket, a nagyheti szertartásokat és a szentmisével kapcsolatos liturgikus imádságokat. A legfinomabb bibliapapiron készült, igy bő terjedelme mellett is zsebben könnyen hordozható. Árait a kiadó Szent István-Társulat úgy szabta meg, hogy mindenki számár ahózzáférhető legyen Egészvászonkötésben, vörösmetszéssel L. 210*— Egészvászonkötésben, aranymetszéssel „ 235*— Finom bőrkötésben, vörösmetszéssel.. „ 400*— Finom bőrkötésben, aranymetszéssel.. „ 450*-— Megrendelhető a „Minerva“ könyvesboltban Cluj-Kv ár, str. Reg. Maria 1. viilt szívvel állják útját a kultúra munkájának. A kultúra bennünk él és mi a kultúrában élünk. Csöndesen, lágyan simogató muzsikája, mint a gyermekbölcsök csecsemőjének altató- dala. Fáradt cs elnyűtt emberek jnegiükente- tője. Bizonyosságok világa nagy bizonytalanságok között. Határtalan nymoruságaink között is a legértékesebb tőke, melyet a rozsda és moly föl nem emészthetnek, sem a tolvajok cl nem lophatnak. A kultúra a lélek munkája, szellemerők eredménye, ekevas, pöröly, kalapács dicsősége. Mindenki dolgozhat érette. Minden kultúra útját véres nyomok jelzik a föld porában. Emberszivek vérehullása és veresverejtékes munka pirosló drágagyöngye. Fáradalom, áldozat és keresztrefeszülés vértanúi vére. A mi elárvult kultúránk is nagyon sokat vár tőlünk. Mentsük a szivünk vérével, lelkünk melegségével. Az első alkotmányreformtervezetet a parlamentbe 1929 februárjában hozta be Barlets professzor, miniszterelnök. A törvényjavaslatot Makovszki miniszter, ismert jogász és Pilsudszki testvére, Jan Pilsudszki, dolgozták' ki- E reformtervezet értelmében a köztársasági elnököt a jövőben népszavazás utján választják meg és a mindenkori köztársasági elnök hatáskörét kiszélesítik. E törvényjavaslatnak a priori nem volt sikere a sejmben, mert akkor még a kormánypárt csak százharminc mandátummal rendelkezett. A kormány alkotmány reformjával szemben az ellenzéki pártok ellen-alkotmánytervezetet nyújtottak be. A baloldali ellenzék, amelyben a szocialista párt, a radikális néppárt, az úgynevezett „wyzwo- lenie“ és a független parasztpárt tömörültek, n szenátus teljes megszüntetését és a köztársasági elnöknek egy általános választás utján létrejött nemzetgyűlésen való megválasztását kívánták. A nemzetgyűlésnek eszerint az alkotmányreform szerint kétszer akkora lélekszámúnál kell rendelkeznie, mint a sejmnek. A baloldali reformtervezet tárgyalását azonban még ki sem tűzték napirendre. Az uj alkotmány reformtervezet, amelyet Slawek ezredes az 1863. évi felkelés vezérének, Roumald Trauguttnak keresztje alatt húszezer frontharcos kongresszusán ismertetett főbb vonásaiban, magának Pilsudszki marsallnak és Jedrzjevicz minisztereluöknak legszemélyesebb müve. Az uj reformtervezet az egész parlamenti világban eddig még példátlan újítást kíván bevezetni. Uj szenátus létesítését vette tervbe, amelynek két harmadát egy előjogokkal felruházott polgári réteg, Slawek szerint a „polgárelite“ választaná meg, a megmaradó egy harmadrészt pedig kinevezéssel töltenék be. A polgári elitet a „Virtuti militări“ rend és a „Függetlenségi kereszt“ tulajdonosai alkotnák, más szóval a hajdani frontharcosok- Az igy létesítendő szenátus törvényhozás tekintetében egyenrangú lesz a sejmmel. A kormányzás hatásköri megosztása a jövőben megszűnik és az összes kormányzati funkciók a. köztársasági elnök kezében egyesületnek. Kiegészítő információk szerint a parlament szerepe a jövőben csak a költségvetés elintézésre irányul. A parlamentnek a jövőben nem lesz befolyása a kormány összetételére, — a kormány egyedül a köztársasági elnöknek és nem a parlamentnek felelős. Az uj alkotmányreformtervezetet az őszi parlamenti ülés elé terjesztik. A kormányblokk ezúttal el van határozva, hogy az alkotmányreformot, amelynek ügye évek óta stagnál, végérvényesen dűlőre juttatja. Az ellenzék természetesen a legélesebben küzd a javaslat ellen és különösen azon elv érvényesülése ellen, amely a nemzetet érvényesülési kategóriákba osztja be ás egyes társadalmi osztályokat előjogokkal ruházza fel. Az ellenzéki sajtó azt Írja, hogy első és másodrendű állampolgárok felállítása, éppen nemzeti szempontból fog Lengyelországra nagy veszedelmekkel járni. P. Tréfán Leonárd. Lengyelország uj alkotmányt kap Megszűnik a kormány felelőssége a parlamenttel szemben A frontharcosok, mint politikai előjogokkal felruházott társadalmi réteg
