Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-11 / 182. szám
Péntek, 1933. augusztus 11. KUETlUjsm ? Az ifjúság a Magyar Pártban Irta: Pelroray Tibor A romániai magyarság marosvásárhelyi nemzetgyűlésének az ifjúságra vonatkozó határozata kívánatosnak és szükségesnek látva, hogy az ifjúság a Magyar Pártba fokozattab- ban vonassák be, kimondja, hogy e célból központi ifjúsági szakosztályt állít fel és az ifjúság megszervezési munkáját a párt összes tagozatainál beindítja. Ez a nagygyülési határozat tehát meg fogja szüntetni azt a helyzetet, hogy amig egyes helyeken már működnek a párt kebelében ifjúsági szervek, addig más helyeken az ifjúság erre irányuló törekvései eredménytelennek bizonyultak. Egyben indokoltnak ismeri el az ifjúságnak eddigi hasonló törekvéseit és hivatva van arra, hogy úgy a már működő, valamint az ezután megalaki tandó ifjúsági szerveket egységes irányítás és vezetés alá helyezze, meghatározván azok mű ködési módját és formáját. Mindez az ifjúság körében fokozottabb érdeklődést és mozgolódást -teremtett és megindultak az ifjúság beszervezésére és a pártba való bekapcsolására irányuló kezdeményezések. Amennyire örvendetes az ifjúság körében megnyilvánuló tennivágyás, épp annyira meg- gondolkoztatók azok a jelenségek, amelyek arra látszanak mutatni, hogy az ifjúság egy része az elérendő célok, a megoldandó feladatok s a helyes módok és eszközök kiválasztása tekintetében téves nézőponton van s tévedéseik esetleg még mielőtt általánosan megindulhatott volna az a munka, amelynek célja az ifjúságnak az erdélyi magyarság_ politikai, gazdasági és kulturális küzdelmeibe való intenzív bevonása, — már előre kompromittálnak minden ifjúsági törekvést. Szükséges tehát a dolgok tisztázása és mindenek előtt leszögezése annak, hogy azok a fiatalok, akiket Lem az erdélyi magyar sors közös szenvedése felett érzett fájdalom, nem az erős és bátor munkavállaló készség,_ nem a lelkesedéssel teli ifjúi ideálizmus és saját sorsáért érzett felelősségérzet biztatnak a párt keretei közötti szervezkedésre, hanem — mindezeket legfenuebb csak jelszavakként használva, — a nyers kenyérharc, nemcsak, hogy téves alapgondolatból és érzésből indulnak ki, de nem is méltók arra, hogy az egyetemes magyarság nagy küzdelmeiben részt vegyenek. Ezek a törekvések valami olyasféle felfogást árulnak el, hogy a Magyar Párt egy gazdasági vállakozás-féle, amelynek módjában volna egy csapásra elhelyezkedést és kenyeret biztosítani az egész szerencsétlen magyar ifjúságnak... Ez a balhit lehet inditéka különböző durva támadásoknak, de nem az a szellemi és lelki alap, melyen állva önérzettel kérhessen helyet magának az ifjú abban a harcban, amelyet a romániai magyarságnak s benne a magyar ifjúságnak _ megélhetéséért és fennmaradásáért folytatnia kell Ez a felfogás lehet alkalmas arra, hogy az idősebb és az ifjabb generációk között fennálló lelki és gondolkodásbeli ellentétek kiélezésével harmóniát zavarjon, de nem akalmas arra, hogy az ifjúság anyagi és szellemi érvényesülése problémájának megoldásában rendszeres munkával, helyes megoldásokkal és komoly elhatározással segiteni tudjon. Nem kevésbé tévesek, sőt a romániai magyarság egyetemes politikai küzdelmeire nézve károsak is lehetnek azok az ifjúsági törekvések, amelyek a fiatalsági bekapcsolásá nak szükségességében csak a politikai érvényesülések lehetőségeit nézik és keresik s ifjúi tudásuk és képességeik tekintetében a kellő ön- birálattal nem rendelkezvén, azt hiszik, hogy legfőbb céljuk nem is lehet más, mint a vezető generáció gyors felváltásával kézbevenni a politikai és közéleti • vezetés kormánypálcáját. Ez a felfogás annál ártalmasabb, mert lehetőséget ad arra, hogy egyesek az ifjúság mozgalmát saját politikai érvényesülésük elérésének szolgálatába állítsák, vagy hogy az egyes ifjúsági csoportok az eszközökben és módokban nem válogatós pántbontóknak váljanak öntudatlan bábjaivá. Bármi is legyen a neve és formája annak a szervnek, amely keretet fog nyújtani az ifjúság működésére, azoknak, illetve a bennük helyet foglaló ifjaknak legfőbb céljuk nem lehet más, mint hogy az idősebb generáció vezetése mellett szervezett módon vegyék kezükbe az egész magyar ifjúság nemzetpolitikai nevelését, anyagi és erkölcsi támogatásának ügyét. Szellemi, erkölcsi és lelki nevelésre van szükség, hogy fajának problémái iránt érdeklődő, nemzeti küzdelmeiben erős szellemi és morális íelvértezettséggel résztvevő és saját gazdasági és társadalmi problémáinak megoldásában becsületesen dolgozni akaró ifjúságot teremtsen. Megismerni gyökerükben mindazon problémákat, amelyek fajának sorsát meghatározták és azokat, amelyek a jelenben politikai, gazdasági és kulturális küzdelmeinek tárgyát képezik, ezekben a küzdelmekben résztvenni, jobbá, nemesebbé, lélekben és jellemben szilárddá válni, mindenek felett pedig magyarnak lenni: az a magyar ifjú kötelessége. Az látszik előttem helyesnek, hogy az ifjúság e feladatok szolgálatában dolgainak vitelében minél nagyobb szabadságot kapjon, hogy (Nagyvárad, augusztus 10.) Tegnap este 10 óra után, mikor javában folyt az éjszakai szerkesztés, az „Erdélyi Magyar Szó“ cimü nagyváradi napilap Gerliczy ucca 2. szám alatti szerkesztőségét, kiadóhivatalát és nyomdai helyiségeit, valamint az épületet köröskörül rendőrök, detektívek serege szállotta meg. A megszálló csapat vezetője, Radovici komiszár, szigurancafőnök egyenesen a szerkesztőségi helyiségbe tartott, ahol egyedül találta a lap felelős szerkesztőjét, Árvay Árpádot. Ra- dovici komiszár közölte a szerkesztővel, hogy a belügyminisztériumtól távirati rendelkezés, érkezett, mely szerint az Erdélyi Magyar Szót további intézkedésig betiltják. A komiszár azután kijelentette, hogy a netalán már kinyomott példányokat elkoboztatja és a nyomdahelyiséget zár alá veszi. Árvay Árpád mindenek előtt a belügyminisztérium Írásbeli rendelkezését akarta látni. A komiszár ilyen Írásbeli határozatot felmutatni nem tudott, de kijelentette, hogy az utasítást telefonon, illetve táviratilag kapta. A lap szerkesztője erre tiltakozott az elkobzás, valamint a nyomda záralávétele ellen és kérte, hogy tiltakozását vegyék jegyzőkönyvbe. Kívánságának eleget tett Radovici komiszár, jegyzőkönyvbe vették a tiltakozását, majd a már kinyomott fél lappéldányokat elkobozták- A nyomdát, miután a szedőket eltávolította a helyiségből, lezárta és a kulcsokat magához vette. A nyomdaszemélyzet, amely egyébként tái'stnlajdonosa a lapnak, amennyiben az Erdélyi Magyar Szó konzorcionális alapon jelenik meg, tiltakozott a kulcsok átvétele ellen, azzal az indokolással, hogyha be is szüntetik a lapot, ez az intézkedés nem terjeszthető ki a nyomdára is. Erre Radovici komiszár a nyom- dahelyiség kulcsait tényleg visszaadta, elvitette az elkobzott lappéldányokat és éjjel fél 12-kor az Erdélyi Magyar Szó épületét megkülön szine el ne vesszen, friss energiái és uj szellemi tartalma, felelősségérzete és tenni- vágyása fokozódjanak, de bizonyos, hogy a magyar ifjúság csak akkor fogja megnyerni a közbizalmat szándékai és törekvései iránt, ha munkával tesz tanúbizonyságot arról, hogy tudja: résztvenni, feladatot vállalni, munkát ieljesiteni nemcsak a párt nyújtotta keretek között lehet, mert ifjú erőkre vár a romániai magyarság egész vonagló gazdasági, kulturális, egyházi és társadalmi élete. Nem lehet oly parányi a hely, amelyet a sors számára juttatott, nem lehetnek oly sziikek a lehetőségek, amelyek elébe tárulnak, hogy egy ifjú, ha igazán akar dolgozni, ne tudjon legalább egy téglát rakni arra az épületre, amelyet erdélyi magyar jövendőnek nevezünk. szálló rendőrosztag is eltávozott. A lap betiltásának hire még az éjszaka folyamán elterjedt a városban és nagy feltűnést keltett. A betiltás kétségkívül összefüggésben állónak látszik dr. Kövér Gusztáv állampolgárságának törlésével és az országból való kiutasításával, mert habár a Kövér neve a lapon seholsem szerepelt, tény az, hogy vezére maradt a lapnak, mely Erdélyi Magyar Szó címen két év óta jelenik meg, azelőtt Magyar Szó cimet viselte, előbb, mint hetilap, később, mint napilap. Amikor Kövér Gusztávot ezelőtt két évvel tiltott határátlépés eimén a kolozsvári hadbíróság elitélte, megszűnt a Magyar Szó, mely akkor jogilag is Kövér Gusztáv tulajdona volt, mint alapítóé- Később a lap Erdélyi Magyar Szó cimen kelt életre, de már Kövér Gusztáv neve nélkül. A lap kiadójaként az egyik munkatárs, Fischer Antal neve volt a hatóságokhoz benyújtott bejelentésen feltüntetve, a lap igazgatójaként Kövér Lajos földbirtokos, Kövér Gusztáv Öccse. A lapnak oly megállapodása volt, hogy a kiadás anyagi felelősségét a szerkesztőség, kiadóhivatal és a nyomdai személyzet együttesen vállalják. A betiltás több exisztenciát érint és érthető, hogy az Erdélyi Magyar Szó tulajdonosai minden lehetőt megkísérelnek a besziintetési rendelet hatálytalanítása érdekében. Dr. Popoviciu Valér rendőrkvesztor, kit ma délelőtt Árvay Árpád szerkesztő felkeresett, kijelentette, hogy a belügyminisztériumtól 54338. szám alatt érkezett a betiltó távirati rendelkezés, minden indokolás nélkül és azt neki kötelessége volt végrehajtani. Az Erdélyi Magyar Szó betiltásának ügyével a Magyar Párt nagyváradi tagozata is foglalkozott. A pártközponthoz megkeresést intézett, kérve, hogy tegye meg a kormánynál a szükséges lépéseket a lap betiltása ellen. MEGJELENT l A romániai könyvpiac szenzációja, Körmendi Ferenc világhírű 1000 angol fonttal díjazott regényének, UDAPESTI KALAND-NAK OLCSÓ PROPAGANDA KIADÁSA. Az 500 oldalas diszes kiállítású könyv már átvehető a Keleti Újság kiadóhivatalában Cluj-Kvár, Strada Baron L« Pap (voit Brassai utca) 5. 44 lei MEGJELENT! lefizetése ellenében. Eddig A budapesti kaland ára 180 lej volt. Vidékiek küldjenek be 51 lejt. Minthogy A budapesti kaland olcsó kiadása csak korlátolt számban készült, mindenkinek érdeke, hogy mielőbb átvegye a regényt, melyből nem jelenik meg második kiadás. Betiltották Kövér Gusztáv lapját, ai „Erdélyi Magyar Szó -I kx w«wfci Eteeidörkéssültsési vonult ki a belügyminiszteri rendeled végrehajtására s a már kinyomott példányokat elkobozták
