Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1933-07-12 / 156. szám

'Szerda, 1933. ’julius 12. KeletíUjskg s A Magyar a,színházi szezon idejévé száműzik a mozit Végre a színház igazgatósága is helátta, hogy a mozi nemcsak hogy nem, tudja támogatni a színházat, hanem tönkreteszi — A brassói, fényesen sikerült szezon helyes útra vezette a kolozs­vári színház vezetőségét (Kolozsvár, julius 11.) Kolozsvár uccáin ' tegnap óta uj szin jelent meg. Hazatértek Brassóból a színészek, akik nem fognak ugyan játszani, mert megkezdődött a kéthónapos nyári szabadság, azonban nagy részük egy­előre itt marad, már csak azért is, hogy a színház igazgatóságával letárgyalják a jövő évi szerződések kérdését. Az egész éven át tartó tespedés után jókedvűen, piros-pozsgás arccal járják a kolozsvári uccákat a színtár­sulat tagjai és büszkén beszélik, hogy a négy hétig tartó brassói utószezon a legteljesebb anyagi és erkölcsi eredménnyel zárult. Brassó kitett magáért. — Négy hét alatt — mondja Fekete Mi­hály — talán háromszor volt gyengébb há­zunk és a legutóbbi napon, vasárnap négy elő­adásunkra, töltötte meg szinültig a közönség a színházat­Beszéltünk Kádár Imre dr.-ral is, a szín­ház ügyvezető igazgatójával, aki szintén meg­állapítja, hogy a brassói szezon a legvérme- sebb várakozásokat is kielégítette. — Igaz ugyan, — jelentette ki Kádár — hogy a rezsink igen jelentékeny volt és meg­haladta a napi húszezer lejt, de a brassói kö­zönség olyan nagy mértékben támogatott ben­nünket, hogy ki tudtuk fizetni a hátralékos gázsikat s végre elmondhatjuk, hogy egyetlen színésznek sincs az elmúlt évről követelése raj­tunk. Éppen most utaltuk át Brassóba azt a harmincezer lejt, ami a hátralékos fizetések­nek utolsó részlete. Tudni kell ugyanis, hogy a színtársulat tagjainak csak egy része, jjott haza és az együt­tesnek egy töredéke Brassóban maradt, ahol folytatja az előadásokat- A jó brassói szezon hatása alatt akadt egy vállalkozó, aki garan­tálta egy bizonyos időre a színészek fizetéseit, primadonnát szerződtetett le a Székelyföldön nyaraló Kis Manyi személyében s az előadá­sokat zavartalanul tovább folytatják. A mozit nem lehet a színházzal összeházasítani. Bennünket azonban nemcsak a brassói sze­zon érdekel, hanem az is, hogy mi lesz az őszi kolozsvári évaddalf A városban ugyanis a legfantasztikusabb hí­rek keringenek már hetek óta arról, 'hogy Janovics Jenő és igazgató-társa, Kádár Imre között komoly konfliktus tört ki, amely simte áthidalhatatlan. Mint ismeretes az utóbbi években Janovics megosztotta a színház vezetését és anyagi ter­heit Kemény János báróval, a színház legna­gyobb hitelezőjével. Kemény tudvalevőleg több millió lej erejéig érdekelt a színháznál • és ennek ellenében olyan megállapodás jött létre, amely szerint Janovics és Kemény meg­bízottja, Kádár Imre dr. közösen intézik a színház ügyeit s a bevételekből törlesztik Ke­mény János tetemes követelését. Az volt az el­képzelés, hogy a színházi előadásokkal párhu­zamosan tartandó mozi-előadások nemcsak a színház várható deficitjét fogják pótolni, ha­nem bizonyos plusz is marad az adósságok ren­dezésére. Ez a koncepció azonban nem vált be, mert a mozi nem bizonyult az előírás mérté­kében gazdaságosnak, viszont a rendszertele­nül tartott és leredukált számú együttessel folytatott színházi előadások sem tudták fel­kelteni a közönség érdeklődését. A Keleti Újság több ízben kifejezést adott annak az álláspontjának, hogy a színház bajainak egyik legfőbb okú a mozi és a színház összeházasítása. Nem lehet azt kívánni a közönségtől, hogy este tiz órakor menjen be az elhasznált levegőjű, szánalmas külsejű nézőtérre és csak éjjel egy­két óra felé mehessen haza, amikor másnap | már korán reggel dolgai után kell néznie. Azt j I sem helyeseltük soha, hogy a színház igazgató­ságának figyelme nyilvántartja a híresebb mozidarabokat, de a színházi előadásokat csak mint szükséges rosszat kezeli és a társulat tag­jait sem válogatja úgy össze, hogy minden tekintetben nívós munkát produkálhassanak. Hogy a gazdasági válság erősen befolyásolja a színház üzletmenetét, azt egy pillanatig sem vontuk kétségbe, tények bizonyítják azonban, hogy Budapesten és más városokban a mozi iránti túlzott lelkesedés lehiggadt már s a kö­zönség igenis érdeklődik olyan színházi pro­dukciók iránt, amelyek igényeit kielégítik. Ezek a sokszor hangoztatott szempontok ugylátszik gondolkozóba ejtették a színház ve­zetőségét is, mert értesülésünk szerint ősztől kezdve egészen más alapokra kí­vánják fektetni a Magyar Színház ügyeit. Beszélgettünk a színház igazgatóságának egyik vezető tagjával, aki a következőket mondotta: — A napokban tárgyalások indulnak meg Janovics Jenő és a színházat fenntartó kon­zorcium másik csoportja között. Ezeknek a megbeszéléseknek az a-célja, hogy mindenek előtt harmonikus munkalehetőséget biztosít­sunk Janovics Jenő és a Kemény-csoport kö­zött, azután pedig teljes erővel neki kezdjünk az őszi szezon előkészítéséhez. Úgy tervezzük, hogy szeptemberben feltétlenül megnyitjuk a színházat, de a színészek játékideje alatt mozi egy­általában nem volna és minden ambí­ciónkat a színházi előadások feljavítá­sára fordítanánk. Ezzel a programmal természetesen együtt járna az együttes,megfelelő kiegészítése a szín­házépület kicsinositása és általában egy olyan atmoszféra megteremtése, amely a közönség számára visszahódítja a színházat. — Az ismeretes látványossági adóról szóló törvény tudvalevőleg a mozik helyzetét súlyo­sabbá tette. Ma az a helyzet, hogy a mozielőadások havonta legjobb eset­ben is csak mintegy kétszáz-ketszáz- ötvenezer lejjel járulhatnak hozzá a színház fenntartásához, ami igen jelentéktelen összeg, azokhoz a lehe­tőségekhez viszonyítva, amelyeket a megfe­lelő látogatottságu színház nyújtani tud. Felemlítettük, hogy az utóbbi évek tapaszta­latai azt az elképzelést is megbuktatták, hogy a kolozsvári társulat városról-városra vándo­roljon és nem tudja kielégíteni sem az itteni, sem a többi városok közönségének igényeit. — Csakugyan igy van — hangzott a vá­lasz, Legfeljebb arról lehet szó, hogy a kolozs­vári színház sorsát egy más közeli város színházának sorsával kössük össze és meg­tartsuk Brassót továbbra is nyári állomásnak. A fő gondunk mindenesetre az, hogy a kolozs­vári közönségnek adjunk olyan színházat, amelyet ismét szeretetébe fogad és megfelelően fog támogatni. Kérdést intéztünk a Janovics és Kádár Imre között keletkezett konfliktusra nézve is informátorunkhoz, aki azonban kijelentette, hogy ez a színház belső ügye s minden remény megvan a megnyugtató elintézésre. A nagyváradi törvényszék felmentette az árdrágítással vádolt, kolozsvári fakereskedőkei (Nagyvárad, julius 11.) Ismeretes, hogy 1931-ben a kolozsvári fatermelők árszabályozó kartellt alapítottak- A kartell vezetői Stotter Aladár, Fraenkel Lajos és Tischler József vol­tak- A kartell-tagokat később a kolozsvári já­rásbíróság árdrágítás miatt perbe vonta s igy harmincötön kerültek a vádlottak padjára, kik közül harmincegyet egyhónapi fogházra és 5050 lej pénzbüntetésre Ítéltek. Hasonlókép­pen elitélték szintén árdrágítás miatt a ko­lozsvári Prima Forestiera favállalatot ötven­ezer lej pénzbüntetésre. Az érdekeltek kifo­gást emeltek a kolozsvári biróság ellen elfo­gultság cimén és igy az ügy a nagyváradi bí­rósághoz került, mely a múlt héten hozott dön­tést. Neagu Cornel volt főszolgabíró szakértői véleménye alapján a törvényszék megsemmi­sítette a kolozsvári biróság ítéletét és az ösz- szes vádlottakat felmentette a vád és annak következményei alól. .fü»<.«id-lSor«'iz ^ as Előpataki-Borriz Romániának két legjobb lúgos ásványvize. Kérje mindenütt csakis ezeket a termé­szetes ásványvizeket. Főlerakat Kolozsvár és vidékére: Hamlet József, strada Paris 38. Kutkezelőség: Fleischer György, Hrassó Könyynapi kiadásban rendkívül tetszetős kiállításban jelentek meg: Ezek a könyvek egészen olcsó, díszes ki­állítású magyar regények, az iró arcképé­vel diszitett átkötőszalaggal ellátva. A ki­tűnő papírra nyomott, rendkívül kelendő magyar regények könyvnapi ára valódi angol egészvászonkötésben kötetetenként Krúdy Gyula: Boldogult urfikoromban Heltai Jenő: Álmokháza Bibó Lajos: Kétlelkű szerelem Szitnyai Zoltán: Aranykarika Móricz Zsigmondi Forró mezők Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó 36*— lej! kiessen megvenni mig a készlet tart. Vidékieknek is a pénz és 10 — lej portó előzetes beküldése esetén azonnal szállítja a .99S£EliETM Utí!SA®}®* kiadóhivatala : Cluj-Kvár, str. Baron L. Pop (Brassai u.) 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom