Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1933-07-30 / 172. szám

KtUTlUjSXG Pesti leveleU Medá rd ugyancsak pontosan beváltotta, amit igért. Junius nyolcadikén szakadt az eső és szakadt azután negyven napig mindennap, hol több, hol ke*'esebb. Inkább több. Sőt még a negyven nap elteltével egy-egy kis ráadást is sűrűn kapogatunk nagy fájdalmára minden rendű rangú vikendezőnek és zöld-vendéglősöknek s ötömére egy-két nyári színháznak, amelyek gondolom mostantól pátronusuknak tekintik Medárdoí. De végre is visszavonhatatlanul megjött a ti Vár ós a színházi lapokban megjelennek a Művésznő fényképei és üdvözlő sorai „az ő drága közönségéhez“ eminnen, meg amonnan előkelő Földközi tengeri fürdőhelyekről datál­va. Észbontó pizsama és trikókölteményekben pompáznak a kedves művésznők — háttérben a tengerrel — a kedves művésznők, akik egyébként korareggel többnyire itt láthatók Pesten, a körutakon, amint hónuk alatt kis táskával sietve tipegnek és topognak s eloszta­nak a különböző vizgyógyintézetekben, ahol megbújnak egy-egy fülkében a kvarclámpa jó­tékony fénye alatt. Na de mindegy, fő az illú­zió. A Földközi tenger olyan messze van és a fototechnika olyan fejlett. Megjött a nyár és a szegény pesti ember sietve tesz eleget agrárius hajlamainak. Vet és arat. A Gellérthegy, a Svábhegy és a János- hegy lejtőjén. Szalámihéjat vet és zsiros papí­rokat főként — de néhol igen gondozott sörös­üveg és szardiniás doboz ültetvényeket is lát­tam — s különböző mezei virágokat és izom­lázat arat. Személyes tapasztalatból beszélek: kirán­dultam. Sohasem hittem volna, hogy Budapest ilyen kirándulóváros. Egy szép vasárnap dél­utánon a Disznófőn túl nagyobb a forgalom, mint a Rákóczi utón. Minden fordulónál egy zenés kiskocsma és minden sarkon egy koldus. A koldusok is muzsikusok persze, itt minden a vidámságot szolgálja, ugylátszik. Az egyik trombitál, a másik harmonikázik s lépéssel odébb cigányasszony kártyát vet. A szerelem kiváncsi és az asszony meglehetősen keres. Üditő dolog egy ilyen kirándulás. A János- hegy egy kis tisztásán, forsriftosan bokor alatt fiatal pár fekszik összeölelkezve — a lehető legösszébb ölelkezve — és alusznak. De mintha rajtuk kivül senki nem volna itt. Hiába, ugy- látssik még mindig divat a szerelem. Odébb meglett adóvégrehajtók és marcona hentesek pajzánul labdáznak, öreg uzsorások kankalint szednek szendén és kóbor kiskutyák előtt le­guggolva érzelmesen gügyögnek: kuculi, bu­culi, te. Ha sas nagykereskedők egy-egy öreg fa árnyékában csip-csip csókát játszanak — és főként mindenki fényképez. Egyébként komolyan megnyugtató, hogy milyen jók az emberek. Hogy elpihennek a természet látásán. És fegyelmezettek. Lent, a nyolcvanhármas végállomásánál ömlik a tö­meg. És semmi zugás, semmi affér, szépen csendesen vár kiki mig sorra kerül. Egy han­gos szó nem esik. Pedig ugylátszik eső is jön, jó lesz sietni. Még csak néhány évvel ezelőtt is, itt agyontaposták egymást. Ma egyre töb­bet sportolnak, egyre többet járnak a szabadba s megszokták, hogy kíméljék egymást egy ki­csit; S aki kirándulás után, esőre lesve, a vég­állomásnál nem gorombáskodik — az rossz ember nem lehet. Iskolát csinált már megint ez a Matuska. A Bank utcai rablónövendék, Karsai — pont egy rendőrfőtörzsőrmester kar­jaiba futott menekülés közben — azzal védeke­zett a kihallgatáson, hogy ő nem hibás, neki a rossz szelleme súgta, hogy készítsen egy kis homokzsákot, lesse meg az öreg postásbácsit, üsse le és vegye el tőle a pénzt. Ilyen hosszu- lélegzetü dolgot súgott neki a szellem. Mindezt akkor súgta, mikor napokig tele voltak a lapok azzal, hogy Matuska Szilvesz­ternek, Leo a hipnotizőr szelleme sugallta, hogy robbantgasson vonatokat, ő nem hibás, az a betyár Leo az okş mindennek. Karsai után valószinüleg jönnek még ilyen szellem-es emberek. Ez már igy van. Matuska már csinált egyszer iskolát. A biatorbágyi merénylet után a lapokban szinte állandó rovat volt a vonatrobbantás. Az időjárás változékony, kelet felől élénkülő szelekkel: vonatrobbantás várható, északon ki­sebb merényletek. A nagy fenevad már kényel­mes bécsi börtönében üdült, mikor felbukkan­tak a Matuskafiókák — a félelmetes gonosz után a reszkető kis csinytevők — és cipelték a gerendákat a vonatok elé, rakták a köveket a sínekre. Gonosztevőimitátorok csavargatták a vicinális sínek srófjait hetekig és részeg legé­nyek kocsmából hazafelé menet madzagot feszítettek a helyiérdekű motorosok elé. El­végre nem telik mindenkinek nemzetközi expresszre és dinamitra. Ez már igy szokott lenni. Két-három évvel ezelőtt valami őrült nő máglyára feküdt Németországban s petróleummal leöntötte és meggyujtotta magát. Egy év alatt szerte a világon valami harmincán hasonló gusztusta­lan módon próbálkoztak véget vetni az életük­nek, egy éppen Pesten, a Gellérthegyen mág- lyázott. De úgy emlékszem, csak kicsiben. A ruhája tönkrement és őmaga nagyon megijedt, ami nem csoda. A düsseldorfi rém, Kürten Péter, tündök­lése után a világ nagyvárosaiban mindenütt felbukkantak a vicerémek. Kürten kalapáccsal és ollóval verte és hasogatta szét áldozatait utódai varrótűvel és bugylibicskával dolgoz­tak, de mindenesetre hódoltak az uralkodó di­vatnak, a nagy Kürten habáraira vágyva. S ha nem is öltek éppen mindnyájan, de legalább ijeszgettek. Rémnek lenni divat volt. Két kelekótya péksegéd összeállóit bankot labolni: a következő napokban egymást érték a pékinasi rinaldóhistóriák. Másnap trafikot raboltak a pékek, harmadnap egy kis cseléd lány fülbevalóját rohanták meg a Tisza Kál­mán téren és igy tovább-tovább, mig rendre elült a harcizaj a pékfronton. De az uralkodó csillag Matuska. Sokáig fog még kisérteni, mert noha az utóbbi idők egyéb­ként gazdag bünkrónikájában a legvisszataszi- tóbb, de „irodalom“ lesz belőle. Ahogy iroda­lom lett Erdélyi Bélából is, a trafikokban még árulják az életrajzát. Élelmes ponyvaírók romantikát tenyésztenek Matuska köré s a vicinális mozdonyok vezetőinek még sokáig vigyázni kell a masinájuk elé tökéletlenkedett kavicsok miatt. A düsseldorfi rémek, matuskák és más csodaállatok epigonjai nehezen múlnak el és teljes tehetségükből állanak sorfalat Darvin tétele mellett. Igen — igazolják, mig megszep­pent kislányokat bicskával fenyegetnek sötét utcákon és zsebükben drótokat hordanak a vonatok elé és az egészet a szellemre kenik — igen, mi a majomtól származunk. Igazuk van Csakhogy sajnos, túlságosan elfinomodtunk. A majom egyformán utánoz jót és rosszat. Mt késéi unokák már csak a rosszat utánozzuk ilyen buzgón. Jaj, be csúnyák tudunk lenni. 5 közben játékokat árulnak az utcasarkokon, krajcáros játékokat. Hogy mi közben1? Hát mig az emberek robbantanak és késeinek és homokzsákolnak és a magas politikában raffinált kivégzéseket rendeznek c3 minden körmönfont módokon falhoz állítják egymást a világ urai, miközben bankot rabol­nak s embert és gyermeket hajigáinak a Du­nába — játékokat árulnak a sarkon, krajcáros játékot. Keljfeljancsit és ugróbékát, Bonzó­kutyát és gumikrokodilt, vörös kis posztó­szamarat és más kedves együgyüségeket. És ezeket többnyire nem gyerekek veszik. Ha­nem többnyire felnőttek, bizony. Egymásnak, vagy maguknak. Felnőttek. Az ember úgy el­csodálkozik, hogy hol vannak a rossz emberek1? Hol vannak a robbantok, a váltóhamisitók és hamiskártyások, a névtelenlevélirók, a késelők és sikkasztok és apagyilkosok és szatirok, akik­kel tele vannak a lapok, hol vannak ezek, mi­kor az utcán csupa, de csupa angyal járkál. Mert az csak nem lehet rossz ember, aki vesz a sarkon egy vászonkutyát, amit ha megnyom­nak ugat s beül vele a kávéházba, rendel egy Vasárnap, '1933. julius 30. Gütermann féle varró- és gomblyukselyem A varróselyem előnye, hogy egyenlőértékii a nyers- selyemmel. A varróseiyem tiszta selyemből készül. A varróseiyem színtartó. A varróselyem ellentáll az időnek. A varróseiyem fénye természetes. A varróselyem több mint 600-féle szín­ben készül. A varróselyem olcsó. A varróselyem puha, elasztikus és a varrásnál alkalmazko­dik a ruhadarabokhoz. A varróselyem felhasználásánál a sze­mek nem szakadnak el. A gyapjú- vagy selyemszövetek festésénél a var­rás csak akkor kapja meg az uj szint, ha gépselymet alkalmazunk. Figyeljen jól tehát, hogy ruhája mivel leszmegvarrva Ne takarékoskodjék a varrásnál. A varróselyemnek nincs párja. Használjon tehát Gütermann varróseljmet, az a legjobb GÜTERMANN & GO. S, A, ROMÂNĂ, BUCUREŞTI. limonádét és ugattatja? Ez feltétlenül, vagy angyal, vagy virág. De csak nem bankrabló? ^ Royal Orfeum táján egy kapu sarok­kövén ül egy ilyen játékárus bátísi. A porté­kája roppant egyszerű, de meglehetősen divat- bajött. Hat-nyolc kis fatáblácska, amit kis fogantyún tartva forgatnak, a kis táblák pe­regnek szépen. Ha jobbra csavarom zöld a tábla, ha balra piros, mely furfang! Tudni­illik ennyi az egész. Hol zöld, hol piros. S az emberek veszik húsz fillérjével és játszanak v<de. A.Z öreg meg ül a kapualjában és játszik a holmijával at jövőmenőknek darálva: kellemes, szórakoztató rejtvény játék, csak húsz fillér, csak busz fillér, olcsó és szórakoztató, kitűnő mulatság, csak húsz fillér, csak húsz fillér... S forgatja, csalogatva. Az este megyek arra, hát az öreg ül a kapualjban és játszik. Egészen elmerülve. Nem csalogat senkit a világon, tudomásul sem veszi a járókelőket, nem is látja. Játszik, forgatja. A kis táblák peregnek s mutogatják hol a piros, hol a zöld felüket. Játszik. Nem mint utcai árus. Mint magánember játszik. Privát szóra­kozásból. Mint ur, aki teheti. Az arca egészen elédesedik bele, mig álmodozva pergeti magá­nak. Venni kell! Veszek egyet. Ha ez ilyen jó!? Vettem egyet húszért. S most pergetem. Nem olyan izgalmas, az nem igaz. De van benne valami. Pergetem. Hát komolyan mondom, vagy egészen meggyárgyultunk már, vagy nagyon jónak kell lennünk mégis. Dehát akkor ... akkor mért van annyi baj velünk? ... Török Sándor. Minden Qgyes-kajcs dolgában forduljon a | Rapid Informátor*, Cluj-KoTozsvár, Str. Regina Maria (V. DeákF. u.) 6., földszint 5. ajtó. H Útlevelét elintézi, hitel- és més Információ! Sei. ■ 'esen Ingyen ad, mindenben segítségére van. Áüampolgárságl Ügyekben gyors, ponfos és meg bizható. sSIapid Informátor ggCiuj-Kolozsvär, Strada Cleg. Marla No. 6,

Next

/
Oldalképek
Tartalom