Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-29 / 171. szám
'Szombat, 1933. julius 29. KutnUjsXG 5 A kolozsvári Magyar Párt átszervezéséről és munkalendületéről nyilatkozik Vásárhelyi János pártelnök Körzeti vezetőségen és uj intézőbizottság — Iparos nagygyűlés készül — A rokkantak, az ifjúsági szakosztály és a városi választások Ugye — A felelősség is9 a munkakötelezettség is egyformán terhel mindenkit (Kolozsvár, julius 28.) A Magyar -Párt kolozsvári tagozatában jó idő óta lázas tevékenység folyik a belső szervezeti élet felerősítése, felelevenitése érdekében. Ez a munka a belső összetartó erőt szolgálja és sokkal komolyabb törekvést igyekszik felölelni, semhogy a nyilvánosság előtti kisebb jelentőségű színpadias jelenetekben merülne ki. A pártszervezet felerősítése alapos munkát igényel, mert a kolozsvári magyarság életfeltételei fűződnek e munka sikeréhez. Vásárhelyi János püspökhelyettes, a kolozsvári párt elnöke odaadással vezeti és irányítja ezt a munkát, amiről sokat beszélnek a polgárság körében. Vásárhelyi János elnököt kerestük fel azzal a kéréssel, hogy a közönség számára adjon felvilágosítást erről a munkáról s arról a tevékenységről, ami a tagozatot most leginkább foglalkoztatja. Átszervezik a pártot. erő. Nem lehet eléggé hangsúlyoznunk, hogy a tagdijak befizetése mégis csak egyik legnélkülözhetetlenebb feltétele a pártszervezés és pártmunka eredményessé tételének. Nagyon jó lenne, ha ezt velünk egyetértő testvéreink megértenék s segítenének minket igazán közérdekű célunk elérésében. Iparos nagygyűlés készül. Megemlítettük, hogy a mostani napokban az iparosok körében észlelhető mozgalom és előkészület a párt keretein belül. Az elnök elmondja erre: — Valóban. Pártéletünk keretében alkalmat akarunk adni arra is, hogy iparosaink és kereskedőink, földészeink, az őket érdeklő szakkérdéseket, gazdasági és városi ügyeket alaposan megvitathassák és közvetlen tanácskozások rendjén állapítsák meg magatartásuk irányitó szempontjait és érdekeik védelmét úgy a párt életében, mint a városi és országos közéletben megfelelően képviseltetni tudják. Azt akarjuk, hogy produktiv társadalmi osztályaink a legtárgyilagosabb előkészület alapján tudják mindig kiérlelni az érdekeikben álló leghelyesebb állásfoglalás útját. Csak igy lehet gondoskodni arról, hogy úgy saját szervezeteikben, mint más alakulatokban öntudatosan legyenek képesek kivenni részüket a közélet munkájából. Ezidőszerint leginkább előrehaladott az iparos szakosztály kialakítása érdekében megindított munka. Több megbeszélést tartottunk az iparosság néhány lelkes vezetőemberével és most van folyamatban egy nagygyűlés előkészítése, amelynek keretében több fontos, az iparosságot érdeklő kérdést kívánunk napirendre tűzni. Az egyes kérdések ismertetésére már vállalkoztak többen és reméljük, hogy ez a nagygyűlés méltó megnyilatkozása lesz Kolozsvár inteligens iparos társadalmának. Foglalkozni fognak e nagygyűlés keretében a társadalom- biztosító törvénnyel, a betegsegélyezés ügyével, a kontingens áruk beszerző szövetkezetek létesítésének kérdésével, általában az iparos- társadalom minden fontosabb ügyével. A nagygyűlésre meg fogjuk hívni úgy a központi elnökséget, mint a városi intézőbizottság tagjait. Hisszük, hogy az iparos társadalom meginduló munkája hasonló tevékenységre fogja serkenteni társadalmunk többi alkotó tényezőit is. A szegény rokkantakért Arra a kérdésre, milyen irányú az átszervezés munkája, Vásárhelyi elnök a kővetkezőket mondja: .— Egyik legelső feladatunknak tekintettük. hogy pártunk szervezetét valóban életteljessé és akcióképessé tegyük. E tekintetben egyik legsürgősebb teendő az volt, hogy pontos nyilvántartást készítsünk tagjainkról, és megállapítsuk, hogy kiknek van rendezve szavazati joga, állampolgársága és lépéseket tegyünk abban az irányban, hogy mindenki törvényben biztosított jogának birtokába jusson és evégből megadhassuk számára a szükséges tanácsot és útbaigazítást. Ez a munka már szépen halad előre s reméljük; hogy rövidesen be- 1 fejezést is nyer. Ennek alapján kívánjuk azután keresztülvinni a köri szervezkedéseket, úgyhogy az egy választókörhöz tartozó párttagok az általuk kialakított köri választmányban természetes vezetőséget, gondozást kapjanak és e köri választmányokból és gyűlésekből kerüljenek ki a választók közvetlen akaratából az intézőbizottság tagjai is, hogy e munka sikeres elvégzése a feltétele annak, hogy Kolozsvár magyarsága számbeli és erkölcsi súlyának megfelelő egységben és erőben tudja kivenni részét a közélet munká jából és szolgálatából. Hogy ebben a tekintetben a munka lassan halad, annak főképpen az az oka, hogy a szervezés munkájához hiányzik az anyagi A főtéri pártirodába egy idő óta állandóan járnak .fel a szegény hadirokkantak, hadiözvegyek s a tagozat felhívást is adott ki a napokban a rokkantak érdekében. Az elnök elfogó- dottan beszél, amikor erről ad felvilágosítást: — Pártunk feladatát nemcsak a szorosabban^ vett politikai ténykedésben látjuk, hanem egyik legfőbb feladatunknak tekintjük azt is, hogy alkalmas eszközévé tegyük Pártunkat a testvéri szolidaritásból folyó kölcsönös segítségnek és szolgálatnak. így került érdeklődésünk előterébe a rokkantak ügyének kérdése is. Pártunk buzgó és tevékeny titkára, Fiilöp Géza, hivta fel figyelmemet arra, hogy irodánkat napról-naprn keresik fel rokkantak, akik kimondhatatlan nyomorúságok között vergődnek és jó lenne, ha e rokkantakat összegyüjte- nénk és megpróbálnék szervezett erővel segíteni rajtuk. így is cselekedtünk. A kezdeményezésünkre összehívott értekezletre mintegy száz rokkant gyűlt össze. Szivemet éles fájdalom hasította át, amikor megjelentem e gyűlés színe előtt. Szivhemarkoló kép bontakozott ki előttem. Nyomorékok serege, köztük vakok, bénák, idegbajosok, sáppadt arcú, rongyos ruhájú özvegyek. Éreztem a lelkiismeret szorongató vádját, hogy magyar társadalmunk ezer haja és gondja között éppen ezekkel a szerencsétlenekkel foglalkozott a legkevesebbet. Közülük hányat lehetett volna megmenteni és kiragadni a züllés karjaiból, ha idejében melléjük- állottunk volna. IJgy láttam, hogy sokra nézve már el is késett a segítség. Közülük egyeseket alig lehet visszahozni a rendes élet útjára. — Meg kell mentenünk azonban a gyermekeiket a jövendő számára. Összeirtuk a rokkant-családokat és szeptemberig fel fogjuk keresni őket, számba vesszük gyermekeiket és gondoskodni kívánunk arról, hogy gyermekeik beiskoláztassanak, tankönyvet kapjanak és a hideg télre a ruhátlanok felruháztassanak. Segélyezésükre egy segélyalapot kívánunk létesíteni és közvetíteni szeretnénk számukra megfelelő munkaalkalmakat is. Reméljük, hogy alapos és szervezett munkánk támogatására meghid.juk nyerni jótékony egyesületeinket, az egyházakat, sőt számítunk arra is, hogy a város, a politikai hatóságok jóindulatát is sikerül kieszközölni a legnemesebb emberbaráti indulatból beindított akciónkhoz. Az ifjúsági szervezkedés. A marosvásárhelyi nagygyűlés óta sok szó esik az ifjúsági szervezkedésről, ifjúsági szakosztályról. Erről a következőkben mondja el az elnök álláspontját: — Az ifjúság szervezkedésével kapcsolatosan a maros vásárhelyi nagygyűlés határozata alapján az elvi irányítást a központtól várjuk. A magam részéről azt mondhatom, amint azt elnöki székfoglalómban is hangsúlyoztam, hogy az ifjúság tevékeny közbemüködését a párt munkájában a legnagyobb bizalommal és szeretettel üdvözlöm. Pártunk az ifjúság köréből sokat be is választott az intézőbizottságba is. Helyesnek tartom egy ifjúsági szakosztály megalakítását, mely a Párt keretén belül ifjúságunk életérdekeinek előmozdításával, irányításával, anyagi és erkölcsi támogatásával foglalkozzék, de a külön szervezkedés szükségességeit nem tarthatom indokoltnak. Szervezeti szabályzatunk szerint minden 21. évet betöltött ember tagja lehet a pártnak és pedig éppen olyan jogú tagja, mint akár a 80 éves. és mindenkinek, öregnek és ifjúnak, annyi súlya és ereje van és lesz, mint amenynyit tudása, munkája és áldozata által képvisel. — Kikből és miért kellene külön szervezetet létesíteni1? Remélem azonban, hogy az ifjúsági szakosztály megalakulása által ez a kérdés is megfelelő megoldást talál. Mi mindenesetre bizalommal és a legteljesebb megertésA magyar könyvnap legnagyobb eseménye! ECKHARDT FERENC egyetemi ny. r. tanár: Magyarország A magyar könyvnap legnagyobb eseménye! Ára egész vászonkötésben .........@0 lei Mindenki olvassa el, aki a történelemben az igazságot keresi. - Káldor kiadás. A 90'— leit bármely könyvkereskedés visszatéríti, ha egyéb KÁLDOR KIADVÁNYOKBÓL 450‘— lei boltiáru könyvet vásárol és az ECKHARDT-könyvben található utalványt leadja.
