Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1933-07-29 / 171. szám

KUETI'UJSXG Szombat, 1933. Julius 29. Moldovan Viktor szenátusi alelnök felfedi a naszódmegyei paraszforrongás mélyreható okait Súlyos vádakat emel a prefektus és az erdőlgazgatő ellen, akiket valósággal meg kellett szöktetni a feldühödött parasztok elől — Százmilliót fecséreltek el, a tízmilliós állami kölcsönt napidijakra, tanulmányutakra költötték (Beszterce, julius 28.) Beszámolt a Keleti Újság a besztercenaszódi régi határőrvidék leszármazottaknak izgalmas besztercei gyűlé­séről, amelyet a kormány betiltó rendelete el­lenére tartottak meg és ahol olyan forrongó magatartást tanúsítottak, hogy karhatalomnak kellett közbelépnie és csak az akció vezérének, Moldovan Viktor szenátusi alelnöknek közbe­lépésére csendesedtek le annyira, hogy az in­cidensnek súlyosabb következményei nem let­tek- Az ügyre vonatkozólag kérdést intéztünk Moldovan szenátusi alelnökhöz, aki a követ­kező rendkívül érdekes nyilatkozatot tette: — A határőrérdekeltségek vagyonát, amely vagyon hegyeket, erdőségeket és legelőket ölel fel, a legutóbbi időben a volt Regna tár­saság, amely csődbe is ment, és az erdőigazga­tóság, amely ma a Ilegnát likvidálja, nem ad­minisztrálta becsületes módon és ennek kö­vetkeztében a hatalmas birtok évek hosszú sora óta nem nyújt semmi jövedelmet a tu­lajdonos-községeknek. A birtokállományt ma százmillió lej adósság terheli. A felelősségre vont vagyonkezelők megtagad­ták az elszámolást, az állami ellenőrzés pedig teljességgel hiányzik. A Regna-társaság, amelynek a vesztesége több mint 200 millió lej, hamis mérlegeket készített, amely miatt a törvényszék ügyészségi vizsgálatot is indított. Az erdőbizottság, amelynek az elnöke maga a_ prefektus, nem akar világosságot deríteni a visszaélésekre. A Regna a likvidálás céljára az államtól tízmillió Iejes kölcsönt vett fel, amit tannlmány-ufcakra és hasonló dolgokra költött. A lakosságnak, amelyet megfosztottak a hegy­vidék jövedelmétől, amely nélkülözi az erdő­ségeket és a községi legelőket, hangulata ezek miatt rendkívül izgatott lett. Voicu-Ni tescu földmivel ésügyi miniszter vizsgálatot rendelt el, amelynek során, beigazolást nyertek i\ felsorolt igazságtalanságok. A lakosság tü­relmetlenül várja a megtorló intézkedéseket a bűnösök ellen, elsősorban a prefektus elmozdítását kérte mert ő az elnöke annak a bizott­ságnak, amely a szabálytalanságokat, visszaéléseket elkövette, követelte a fe­gyelmi eljárást és azonnal való elhe­lyezését az erdőigazgatónak, aki sze­mélyesen felelős százmillió lejnek mi­niszteri jóváhagyás nélkül történt fel- használásáért. , ~7 Mi v°lt az oka annak, hogy betiltották a július 23-ra szenátor ur részéről összehívott gyűlést? — kérdeztük Moldovan szenátortól. — Vaida miniszterelnöktől táviratot kap­tam —• felelte Moldovan —, hogy a gyűlést be­tiltották. Nem hittem és nem is hiszek a táv­irat autentikus jellegében. Nem volt azonban időm arra, hogy meggyőződjem a távirat autentikus voltáról és ezért elhalasztottam a gyűlést. Ennek ellenére a parasztok hatalmas tömege egy nappal korábban már megindult a város felé és elözönlötte Besztercét. Feliz­gatva a prefektus, a főszolgabirák, a csendőr­ség és a rendőrség közbelépésétől, amellyel meg akarták akadályozni őket további útjuk­ban, megjelentek nálam és magyarázatot kér­tek tőlem- Erőszakkal kihurcoltak lakásomból és kény szeritettek arra, hogy adjak magyará­zatot. A házam előtt összegyűlt többezer pa­raszt hirtelen szónoki emelvényt tákolt össze és a paraszt szónokok, akik tényleg forradalmi beszédeket mondottak, elhatározták, hogy igazságot szolgáltatnak maguknak és erőszak­kal távolitják el azokat, akik a határőrök va­gyonát bűnös módon kezelték. — Csak hosszas rábeszélésekre tudtam a tömeget meggyőzni arról, hogy a kormány, amely maga is vizsgálatot rendelt el, és is­meri a határőrök vagyonával történt ldzsák- mányolást, igazságot fog szolgáltatni nekik. A felizgatott parasztok az erdőigazgatóság és a vármegyeház épülete elé vonultak, ahol el­lenséges módon tüntettek az erdőigazgató és a prefektus ellen, aki elnöke az erdőbizottság­nak. Estére megfelelő preventiv intézkedéseket foganatosítottak. A vármegyeház épületét és az erdőigazgatóság palotáját csendőr és rend­őr-karhatalom szállta meg, a kapukat lezárták. A prefektust és az erdőigazgatót pedig kimenekítették a városból. — Mi lett volna a gyűlés programja? — kérdeztük Moldovan szenátortól. — A magyar impérium alatt végzett tör­vénymódosítás — szólt a válasz —, mert aa már nem felel meg a mai követelményeknek. Az 1890. _ évi magyar törvény gazdálkodás szempontjából a határőrök vagyonát két kate­góriába osztotta: az egyik a községek azonnali szükségletére vonatkozó vagyonrészt foglalta magába, mint amilyenek az erdők és községi legelők, a másik részt átmenetileg az állami erdőigazgatóság közösen adminisztrálta és gondozta a tulajdonosokkal. A tulajdonosok a határőrök közül nyolcat választottak ebbe a bizottságba, ezeknek az ellenőrzési joguk azon­ban korlátozott volt. A községek ma a tulajdo­nosok jogainak kiszélesítését, az erdőigazgató­ság hatáskörének pedig redukálását követelik. — Az erdőigazgatóság vezetői a nyolcas bizottság támogatása mellett nem akarják tel­jesíteni a határőrtulajdonosok jogos kívánsá­gát és arra használják ki a helyzetet, hogy halászhassanak a zavarosban, személyes ha­szonra tehessenek szert a paraszttulajdonosok kárára, akiknek az erdőségekre és a községi le­gelőkre vonatkozó kívánságaikat visszautasí­tották és ezzel a vármegyében tényleges anarchiát provokáltak. — Ezek a vezetők olyan lelki hangulatot és helyzetet te­remtettek, amely a milliós befektetéssel létesített ültetvények szétrombolását és az évszázados, legszebb erdélyi erdősé­gek kipusztulását eredményezte. — Ha a kormány nem fog energikusan in­terveniálni és nem távolítja el sürgősen a bű­nösöket, a parasztok elkeseredését semmiféle eszközzel nem lehet többé visszafojtani — fe­jezte be érdekes nyilatkozatát Moldovan Viktor szenátor. Nem kell érezze a gyomrát! Az egészséges ember, legteljesebb egészsé­gének birtokában, nem kell érezze belső szer­veinek létét. Nem kell tudomást szerezzen arról, hogy veséje, mája, vagy gyomra van. Abban az esetben, ha valaki érzi, hogy gyomra is van, úgy akkor már feltétlenül valami nincs rendben, még akkor is, ha az észrevételeket csak gyenge szimp- tomák idézik elő. Ezért megterheléseknél, szo­rulásoknál, ha bármily könnyűek is azok, hasz­náljon Magnesia Bisurata-t már annál is inkább, mivel ezek a gyönge szimptomák idővel króni­kussá válhatnak, mint például: gyomorsavtulten- gés, puffadások, gyomoridegesség stb., valamint az elmaradhatatlan minden étkezés utáni gyötrő fejfájás. Mint iudjuk, a krónikus betegséget na­gyon nehéz gyógyítani. Minden étkezés vagy észlelt rendellenességek után egy félkávéska- nálnyi Magnesia Bisurata öt perc alatt megköny- nyiti és megelőz minden komplikációt. Kapható minden drogériában és gyógyszertárban. — Ara 75'— iej, nagy dobozban 110'— lej. ►H Egy marék mező Szénásszekeret láttam a Monostori utón. Magas, széles, terebélyes szénássszekeret. Ahogy zötyögött nyöszörgő kerekekkel, halkan zizegtek a frissen száradt fűszálak, az össze­fonnyadt ezer vadvirág. S a mezők dísze még e hervadásban is ontotta bóditó illatát. A szekér előtt meggörnyedt hátú öreg em- ben mutatta az utat■ A széna tetején egy kis­leány ült, kezében égő piros pipacs-csokorral. Olyanok voltak, mint egy Szinyei Merse-kép. Persze zavarta az embert az aszfalt, meg az emeletes házak, a reklámtáblák s a fényes ki­rakatok. Zavarta a tudat, hogy városban van a falu, hogy egy városi uccán mutatja meg csudálatosán tiszta, ragyogó ékszerét a rét. A mozgó boglya ment lassan előre s én közvetlen utána, hogy ne lássam az uccát, ne halljak egyebet, csak kellemes zizegést s csak illatát érezzem ennek az üde, fiatal termésnek. S ahogy léptem, úgy éreztem, hogy lábaim alatt megpuhul az aszfalt, hogy gyepszőnye­gen járok, virágokon. És kerülni kezdtem a virágokat. Nehogy rálépjek egy margarétára, bánatos szarkalábra, vagy fehérboglárkára; nehogy eltapossak egy apró életet... Úgy vágytam a falu után. A mező után, hogy hallhassam a rét muzsikáját, figyeljem a föld lélegzetét... Megálltam és hagytam, hogy eltávolodjék tőlem a szénásszekér; pedig úgy fájt. Egyre kisebb, kisebb lett s az alkonyaiban már csak egy mozdulatlan kis szürke foltot láttam egyre apadóban. Nagyon éreztem, — ennyire talán még soha —, hogy az élet ereje valahol ott van, ahol az az illatos széna, ahol az a piros pipacs terem. • • S. E. Könyvnapi kiadvănyoUhal olesó áron gazdagítsa könyvtárát 99 • • Petőfi: összes költeményei-----------BÜ Lei 120*— Babits: Versek Lei la©*— Mikszáth: Noszti fiú esete Tóth Marival Lei 90* Móricz: Forr a bor Móricz: Rokonok Földi: Isten országa felé------­Földi: Meztelen ember------­-------­Lei 61)* Lei 89* Lei ts©* Lei 60* Szitnyai: Nincs feltámadás — — — n Lei 60*­Szomory: Gyuri Zilahy: A lélek kialszik —--------­Földi: Szahara (3 kötet) — — — Lei 69'— Lei 60*— Lei 189’— Vándor : Andrea a nap ■-----------IU Lei 90*— Katona: Bánk bán Lei 4a*— Vidékieknek is a pénz és 10 lej portó előzetes be­küldése esetén azonnal szállítja a KeletiUjság kiadóhivatala, Cluj-Kvár, Strada Baron L. Pop (volt Brassai ucca) 5. sz. alatt. Siessen megvenni, mig a faé§zlí>t fart

Next

/
Oldalképek
Tartalom