Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-28 / 170. szám
Péntek, 1933. Julius 28. KiletiQjsxg Tragikus körülmények között halt meg Rosenberger Mór, Purjesz professzor egykori asszisztense *?»Zh6™Ppal trombózist kapott, a napokban rákos daganata miatt megoperáltak - Halálos ágyán megmondta, hány óráig fog élni (Kolozsvár, julius 27.) Súlyos veszteség érte Kolozsvár társadalmát. Egy városszerte méltán kedvelt és becsült, minden tekintetben kiváló, régi orvos: Rosenberger Mór dr. hosz- szas szenvedés után és tragikus körülmény között, ma délelőtt elhunyt. Rosenberger doktor 63 éves volt, Gyaluban született és már évtizedek előtt kolozsvári lakos lett. Itt végezte az unitárius kollégiumban a középiskolát, ugyancsak Kolozsvárt tett doktorátust az egyetemen, a kilencvenes évek elején. Nagyszerű mesterhez jutott: Purjesz Zsig- mond professzornak asszisztense lett pár évig. Purjesz professzor iskolája tudvalevőleg nemcsak kitűnő orvosi tudással nevelte tanítványait, hanem az orvosi mesterség legnemesebb kellékével: a humánus emberszeretettel. Annak idején Rosenberg dr. az orvosi szak- irodalom terén is dolgozott. A maláriáról Jancsó Miklós későbbi professzorral folytatott együttes kutatása és értekezése kiváló szakmunka és értékes mai napig is. Ezután mint belgyógyász folytatott orvosi gyakorlatot. Tudása, jósága és egyszerűsége városszerte, sőt Erdélyszerte ismertté és ked- veltté tették. Csöndes, szelid ember volt, lehetőleg kerülte a sok és tuldrága gyógyszert, emellett azonban mindig figyelemmel kisérte a gyógytudomány haladását és a modern gyógymódokat és szereket. Évtizedeken át alkalmam volt tapasztalni, hogy Rosenberger dr. mily önfeláldozóan lelkiismeretes orvos volt. Késő este, néha 20 fokos hidegben is, a legtávolabbi külváros valamelyik mellékuccájába hivták ismeretlenhez, akiről nyilvánvaló volt, hogy szegényember és aligha tud fizetni. Ez az áldott jószivü, kötelességtudó ember, azonnal elindult betegéhez. Valóban sem éjjele, sem nappala nem volt. Senkit azért, mert más orvoshoz is fordult, cserben nem hagyott — a hiúságot nem ismerte. Az orvosi etikának egyik legnagyobb tisztelője és követője volt. Az orvosi titoktartást és diszkréciót, például, oly szigorúan megtartotta, hogy még azt sem mondotta meg senkinek, hogy kihez hivták és melyik uccába megy. Betegei érezték részvétét. Szelid jósága és rendithetetlen türelme betegeinek családtagjává tették. Annak idején Rosenberger dr. egészségtani-orvosi minősítést is szerzett és a kolozsvári állami felsőbb leányiskolában egészségtant tanitott. Tagja volt más egyleteken kívül az Ehrlichről elnevezett kolozsvári orvosegye sületnek, melynek szaküléseit, ha csak lehetetlenség nem akadályozta, szorgalmasan látogatta. Szinházba, hangversenyekre, bár szerette a zenét, nem igen járt, családja körében töltötte szabad idejét és otthoni életmódot folytatott azért is, hogy betegeinek minél gyorsabban szolgálatára álljon. A világháború alatt éveken át teljesített katonai-orvosi szolgálatot, több olyan helyen, melyek távol fekszenek Erdélytől. így Prágában is szolgált és működött e téren. Öt esztendő előtt a világháború alatt és után, leginkább az izgalmak által elterjedt epebajban szenvedett. Ekkor a legsúlyosabb állapotában a Mátyás-szanatóriumban operálták teljes sikerrel. Tovább folytathatta aztán orvosi gyakorlatát. Most pár hó előtt, egyik lábán trombózist kapott és mikor már állapota javult, rosszindulatú rákos daganat támadta meg belső részében. Pár nap előtt operálták a legnagyobb gonddal, ismét a Mátyás-szanatóriumban. Hiában volt azonban a leglelkiismeretesebb szakkezelés, hiában feleségének sz. Weinberger Gizellának ezúttal is, mint éveken át mindig gondos és szakadatlan ápoló-munkája, A sok munka, a sok izgalom, melyben már oly régen mindnyájunknak része van, kimerítették szervezetét és bár öccsének, Rácz Simon nagyenyedi mérnöknek véréből tegnap átömlesztést adtak a betegnek, menthetetlen volt és ma délelőtt 12 órakor elhunyt. A halál maga elég nagy tragédia, azonban a tragikus körülmények, melyek közt ez az egyszerűségében nagy lélek itthagyta ezt a kedves világot, a következők. Két fia van. Egyik: Lajos, évek előtt Amerikába ment ki? ott megtelepedett és ügyvédi gyakorlatot folytat. A másik: János Németországban készül a gépészmérnöki pályára és éppen most vizsgázik. Édes atyjának áldozatos, nemes parancsa megtiltotta, hogy gyermekeit értesítsék súlyos betegségének végzetes fordulatáról, melyet ő maga jól tudott. A másik, e korra legjellemzőbb tragikum, hogy ez a nemeslelkü és kiváló ember nem szívesen akarta magát operáltatni. Inkább meg akart halni, mert ő, aki annyi ember életét mentette meg tudásával és nagyszerű gyakorlatával,' nem tartotta érdemesnek, hogy a súlyos operációnak elkerülhetetlen izgalmait és szenvedéseit a maga hátralevő életéért elszenvedje. Megrendítő kritikája, lesújtó értékelése ez a gondolat a háború után való időknek. Mégis engedett családja iránt való kötelességének és midőn élete menthetetlenné vált, minden fáradhatatlan és valóban kitűnő orvosi munka ellenére: Rosenberger dr. megmondotta, nyugodtan, hogy hány órát fog élni. Egy kötelességtudásban tökéletes, orvosi munkában nagysikerű és ezrek szenvedését enyhítő, gyógyító munka után köztiszteletet, közbecsiilést szerzett magának és emlékét nemcsak családja, barátai, hanem ennek a városnak és messze-vidékének ezrei őrzik meg, szeretettel. Neve maradandó lesz t nemzedékek óta tisztelt kolozsvári orvosok sorában, akik nemes humánizmusuk által tették méltóvá magukat a hálára és elismerése. Gyalui Farkas. »4« Semmit sem érneU a nyugdíjasok l\een fizelheinek vele aJóháiráléScot, mert nincs adóháfrálélcuk Memorandum a kormánylioz (Kolozsvár, julius 27.) Pop Valér nyugdíj-' egyesületi elnök egyesülete nevében a következő memorandumot juttatta el a miniszter- elnökhöz és a pénzügyminiszterhez: Tekintettel a magas kormánynak arra a szándékára, hogy az 1931. évi hátralékban lévő nyugdijakat adóbonokkal fizeti, amelyek aa 1932. év előtti hátralékos adók kiegyenlítésére volnának használhatók, az alólirott nyugdíjas egyesület tisztelettel kéri, méltóztassék figyelembe venni, hogy az erdélyi és bánáti nyugdíjasok nem tartoznak 1932. év előtti adóval, sőt 1932. évre sem, mert az illetékes pénzügyi hatóságok nem utalták ki a nyugdijukat mindaddig, amig nyuktákkal nem bizonyitották, hogy az adófizetéssel rendben vannak. Ennélfogva a kibocsátandó adóbonokat nem tudnák a célnak megfelelően felhasználni, de a nyugdíjasok hitelezői sem használhatnák azokat, mert ezek legnagyobb része szintén kiegyenlítette az 1932. előtti időre esedékes állami adóját, igy ha a nyugdíjasok piacra vinnék bonjaikat, bizonyosan sok százalékos veszteség érné őket a névleges értékkel szemben, amiből éppen a rosszfizetők húznának hasznot, vagyis azok, akik nem teljesítették az állammal szemben való kötelezettségüket és károsodnának azok a polgárok, akik idejében kiegyenlítették az állammal szemben való tartozásukat. Kérve kérjük a kormányt, hogy találjon más módot a hátralékos nyugdijak kifizetésére, hogy ne legyenek megkárosítva a szerencsétlen nyugdíjasok. Ha semmiképpen sem volna lehetséges a hátralékos nyugdijak készpénzben való kifizetése, kérjük, hogy a kibocsátandó bonokkal legalább az 1932., 1933. és 1934. évekre kivetett adókat lehessen fizetni velük s ily módon a nyugdíjasok kiegyenlíthetnék privátadóságaikat is, amelyeket a nyugdijak kinemfizetése halmozott fel; fizethetnék lakbéreiket és egyéb a létfentartásból kifolyó kötelezettségeket. Ellenkező esetben a nyugdíjasok, akiknek nincsenek adóhátralékaik, kiegyenlítvén azt tisztességesen, ki volnának szolgáltatva a spekulánsok és más, az ő nyomorukból élősködők kiszipolyozásának, most mikor évek óta sínylődnek szegénységben és nélkülözésben. Kérjük a kormányt, vegye figyelembe ügyünk igazságát és hallgassa meg a legnehezebben sújtott polgárok könyörgését. A legalázatosabb tisztelettel: Pop Valér sk. elnök. Oana sk. vezértitkár. — Az uj adótörvény magyar fordítása kap* ható dr. Mandel Fordító-irodában, Cluj; Memorandului 24. Ara 60, vidékre 70 lej, előre be* küldve. MEGJELENT ! A romániai könyvpiac szenzációja, Körméndi Ferenc világhírű 1000 angol fonttal díjazott regényének, UDAPESTI KALAND-NAK OLCSÓ PROPAGANDA KIADÁSA. *■ Az 500 oldalas diszes kiállítású könyv már átvehető a Keleti Újság kiadóhivatalában Cluj-Kvár, Strada Baron La Pap (volt Brassal ucca) 5. 44 lei MEGJELENT! lefizetése ellenében. Eddig A budapesti kaland ára 180 lej volt. Vidékiek küldjenek be 54 lejt. Minthogy A budapesti kaland olcsó kiadása csak korlátolt számban készült, mindenkinek érdeke, hogy mielőbb átvegye a regényt, melyből nem jelenik meg második kiadás.
