Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1933-07-26 / 168. szám

‘sei öbáz BUDAPEST V. postal* te namerar Wo. 24.268—1927. Sseraa cS'm *ra 3 te» £ TlUjSAG —a*«* ucuwiuuuí jcjgoBK evre öuu, iBievre *w», negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 60, félévre 26, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. — Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVI. ÉVFOLYAM - 168. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: ClnJ-Koloz*« vâr, Strada Baron E. Fop (volt Bras sal acea) 5. «tAtw. Telefon: 608. — Levélcím: Clnj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Mussolini és a dunai államok MaJgearu memoranduma a Icîilfoldi hitelezőit számára Politikai Iáiogalás Maniunál — Vaida a Madgearu és Mibalache Scözli ellentétet igyekszik simítani (Bakarest, július 25.) Mihalacke elmondotta a maga kifogásait a kormány pénzügyi politi­kába ellen, írásban is leszögezte azokat az elve­ket, amelyeknek betartását szükségesnek tart­ja s most a kormányon van a sor, hogy mit csinálnak az ő kifogasaival, amiket Madgearu pénzügyminiszter nem akar akceptálni. Miro- nescu belügyminiszter a közvetítő szerepet vállalta. Kedden este Vaida miniszterelnök elé 'erjesztették a két álláspont közötti ellentétet. Mironescu és Madgearu jelentek meg Vaida mi­niszterelnöknél és hosszasan tanácskoztak ar­ról, milyen megoldást terjesztenek a holnapi minisztertanács elé. Filipescn Badacsonyban. Grigore Filipescn, a konzervatív párt el­nöke tegnap este Badacsonyba utazott Maniu Gyula meglátogatására- A: Adeverul e látoga­tás érdekességére rámutatva kiemeli, hogy Fi- lipescu nemrég politikai és választási egyez­ményt kötött Averescu marsailai és badacsonyi útja ép ezért nem tekinthető egyszerű udvariassági vizitnek. A Lupta szerint Madgearu pénzügyminisz­ter elkészítette a külföldi hitelezőkhöz inté­zendő memorandumát. A miniszter részletesen rámutatott a költségvetés helyzetére, azokra az erőfeszítésekre, amelyeket a kormány a büd­zsé egyensúlya érdekében hozott és gyakorlati javaslatokat tesz, hogy a költségvetés reduká­lása mellett mikép lehetne a hitelezők számára is fizetéseket teljesíteni. Madgearuval egyidejűleg Auboin, a Banca Naţionala ellenőrző szakértője is elkészíti je­lentését a Nemzeti Bankról, továbbá Románia pénzügyi és gazdasági helyzetéről. Ez a jelen­tés szintén oda fog konkludálni, hogy az ország költségvetése nem birja el a külföldi adóssá­gok törlesztésének jelenlegi terheit és ezeken jelentékeny mértékben könnyíteni kell. A két jelentést egyidejűleg terjesztik a hitelezők elé és ezek fogják alapját képezni a további tár­gyalásoknak, amelyek augusztus 15-én kez­dődnek. Madgearu és Auboin között szoros együttműködés van biztosítva a közeli hetek nagy fontosságú tárgyalásain. Ma délben adott jelre óriási méretű közbiztonsági razziát rendeltek el egész Németországban A magyar kormány elnökének és külügy­miniszterének római útja alkalmából a dunai államok együttműködésének, valamilyen össze­kapcsolódásának a tervéről röpülnek szét is­mét hírek a világsajtóban. Sejteni vélik, hogy a Venezia-palotában, Mussolininak a dolgozó- és tanácskozótermében kiteregetik és megraj­zolják a dunai konföderációnak uj tervét, ami­nek keresztülviteléhez diplomáciai akciók in­dulnának. Ezek a sejtések még nem egyebek valószínűségi találgatásoknál. Senki sem tud­hatja a legbeavatottabbakon kívül, hogy mi az a konkrét terv, ami a magyar kormány elnö­két Rómába vitte, annak az erősen intenzív külpolitikai tevékenységnek a során, amit egy idő óta kifejt. Bizonyos azonban, hogy bármi­lyen tervnek a megbeszélésére történtek meg az előkészületek. A jelen európai nagy problé­mák ma mind belekapcsolódnak abba a már önmagától felvetődött kérdésbe, lehet-e az egészséges európai gazdasági életet elképzelni a dunai államok mostani széttagolódása mel­lett. E nagyobb és általánosabb jelentőségű probléma mellet*, feltétlen aktualitás van két dunai állam gazdasági együttműködésének: a Magyarország és Ausztria közötti kapcsolatok realizálásának. Erről mindenesetre szó esik a Palazzo-Veneziában, mert fontos témája a Magyarországot és Olaszországot igen közelről érintő feladatoknak. Két dunai állam gazda­sági elhelyezkedése az európai jövőben nem lehet olyan elszigetelt, hogy az egész Duna- völgy számára kínálkozó megoldás variációit és lehetőségeit, kilátásait ne vennék számí­tásba. Mussolininak különben kétségtelenül van koncepciója ebben az irányban s az euró­pai kialakulások irányzataira ma igen nagy a befolyása, ami a négyhatalmi egyezmény lét­rehozása után diplomáciai központtá tette Rómát. Annak a dunai konföderációnak, amiről annyi szó esik mostanában, eddig egy pozitiv terve van, ez pedig nem kisebb emberé, mint a Kossuth Lajosé. Ennek a hosszú időn át el­fektetett tervezetnek hagyományai vannak az olasz földön és az olasz külpolitikában, mert Kossuth Lajos ott vetette fel ezt a gondolatot, ott tárgyalta le az akkori nyugateurópai diplo­mácia képviselőivel, ott dolgozta ki és ott igye­keztek Cavourral az olasz egység hatalmi poli­tikájába beilleszteni. Ami ötlet mostanában felvetődött a nyilvánosság előtt, azokból nem alakult ki valami tervnek a gyakorlati rend­szere. Tapogatózások merültek fel eddig olyan irányban, hogy a dunai államok közül melyik milyen mértékben, a gazdasági kapcsolatok milyen határáig menne el, de alapos, fordula­tot jelentő átalakulás terve ki nem alakult. Vámegyezmények, forgalmi konvenciók kis részlettervei még nagyon is részletkisérle- tezések, amelyek ma nem hoznak jelentős és tartós eredményeket, még akkor sem, ha a mostani hatalmi csoportosulásoknak nem üt­köznének a politikai gátjaiba. Ha Mussolini tervet csinálna tényleg a dunai kialakulásra, ezt valószínűleg olyan célkitűzésnek tekin­tené, ami nagyszabású megoldás lenne a jövő számára. Két dolog bizonyos. Az egyik: a kisantant a mai határvonalaival nem gazdasági egység és nem is lehet a területéből azt csinálni. A másik: az osztrák-magyar monarchia gazda­sági egysége nagyon hiányzik a mai Európa életéből s valamit be kell illeszteni a helyébe- Már csak azért is, mert a népek nem birják el a sokfelé szakitott területek elszigetelődései­nek a költséges terheit. Azonban a helyzet kényszere akármilyen nagy, a belátás még nem mutatkozott reményre jogosító módon. (Bwlin, julius 25.) A porosz állami titkos­rendőrség déltől kezdődően a rendőrség, vasut- védelmi osztagok, segódrendőrség és roham­csapatok bevonásával a vasútvonalakon és a nemzetközi autóforgalmi útvonalakon nagy­arányú közbiztonsági razziát rendezett. Az in­tézkedés azért vált szükségessé, mivel az utóbbi hetekben megélénkült az államellenesek tevé­kenysége és külföldi ritkos futárok járják a birodalom területét. A razziázó hatóságok az állomásokon s a vonatokban, valamint az or­szágutakon közlekedő gépkocsikban igazoltatá­sokat foganatosítanak és a gyanús személye­ket őrizetbe veszik. A razzia, amelyet össze­kapcsoltak ellopott gépkocsik utáni kutatással is, a késő esti órákban még tart. A porosz kormány hasonló intézkedések foganatosítására kérte fel a többi német tag­állam kormányát is. Ausztria szoros együttműködést akar Magyarországgal. Bécsből jelentik: Sehumy miniszter nyi­latkozott Ausztria külpolitikai helyzetéről. Szerinte a legitimista törekvéseknek nincs lét- jogosultsága, mert a kisantant megakadá­lyozza. Miután Németország magatartása foly­tán a német-osztrák viszony változatlanul rossz, szükségesnek tartja az osztrák-magyar gazdasági viszony elmélyülését. Szerinte a jövő útja osztrák-magyar-olasz legszorosabb gazdasági együttműködés lesz. Gömbös olaszországi útja.' Triesztből jelentik: hogy Gömbös minisz- 1 lerelnök Kánya miniszter kíséretében oda- i érkezeti A minisztereket az olasz külügyi kép­viselet kiküldöttei fogadták. A jugoszláv ha­táron rendkívül udvariasan fogadták az át­utazókat. A római Rampa c. lap szerint a magyar miniszterelnök és külügyminiszter ró­mai utazása Ausztria szabadságharcával és a kisantant terveivel áll összefüggésben. Genf- ben hirek vannak forgalomban arról, hogy Titnlescu megszakítja a lidói nyaralását és az olasz fővárosba érkezik. Ugyancsak Genfben mutatnak rá arra. hogy a mostani francia­olasz atmoszféra megenyhülése alkalmassá teszi az időpontot Középeurópát illető vitás kérdések megtárgyalására. Megtartották a német egyházi választásokat. (Berlin, julius 25.) Vasárnap zajlottak le Németországban az uj egyházi választások. Az eddigi választási eredményekből megállapít­ható, hogy a Deutsche Christen, a Hitlerhez közelálló evangélikus egyesület győzött. A sza­vazatok összeszámlálása most folyik- A szava­zatok alapján az egyháztanácsokat választják meg. ezek kiküldötteiket delegálják majd a birodalmi püspökválasztó közgyűlésre. ítalbo elindult Kurópsáha (Newyork, julius 25.) Balbo repülőraja ma délután 2.15 órakor elindult, hogy visszatérjen Európába. A repülőraj jShediac felé vette ut- ; ját. Piccard mára tervezett startja azonban a rossz időjárás miatt elmaradt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom