Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-23 / 166. szám
!Vasárnap, '1933. 'julius 23. KELETinjSJSG 7 A kiskapusi óriási gázfáklyától három kilométernyire gázömlések nyugtalanítják a lakosságot Emberi erő nem olthatja el a földgáztüzet — Hogyan áll a valóságban a felelősség kérdése ? — A vétkes gondatlanságot elkövetett Motasék perrel fenyegetik az államot (Kiskapus, július 22.) A medgyes-kiskapusi gázmező gigantikus gázfáklyájának fény© az utóbbi napokban megerősödött. A katasztrófa — úgy látszik — még nem érte el tetőfokát. Legutóbbi tudósitásunkban kifejeztük azt az aggodalmunkat, hogy a gázmező helytelen módszerrel felszabadított erői végzetes katasztrófákat okozhatnak. Sőt úgy látszik, az oltási kísérletek fokozzák a helyzet kritikusságát. Ez már is jelentkezett abban, hogy a kitörési kráter megnagyobbodott, a lángoszlop megnövekedett, sőt, sajnos már komoly veszedelem előjelei is mutatkoznak. A kitörés helyétől egy kilométernyire egy erdőőri lakást ki kellett üríteni, mert a robbanások miatt megremegő föld falait megrepesisié tie. Ennél sokkal vészesebb jelnek kell tartanunk, hogy a kitörés helyétől 3 kilométernyire fekvő Szászivánfalván, gázömlések nyugtalanítják a lakosságot. Hogy ez mire fog vezetni, ma még teljességgel eldöntetlen kérdés. Nagyon könnyen újabb emberáldozatot követelő robbanás következhetik be. Pontos választ a kérdésre csak akkor lehetne adni, ha a község alatt levő gáztartó rétegek pontos szerkezetét ismernök. Végezzünk az árvizmesével! Ismeretes, hogy a Gáztársaság a katasz- *rófa keletkezése után a történtekért az árvízre hárította a felelősséget, azt állítva, hagiy a vasúti közlekedés szünetelése miatt a fúrás rendes elvégzésére nem tudott kellő anyagot szállitani Désről. Eltekintve attól, hogy mint már említettük is, ilyen munkánál a szükséges anyagot tartalékolni kell, Désről legfeljebb trasz meszet szállíthattak volna, aminek alkalmazásához nem tudom a gázszakértők mit szólnak? De ne vitázzunk ezen' a lényeg az, hogy a vasúti üzletvezetőségtől nyert információ szerint a Dés—Medgyes vonalon a kritikus időpontban összesen 3 óra hosszáig, tehát 180 percig szünetelt az árviz miatt a teheráru forgalom. A vasútra tehát nem lehet áthárítani a felelősséget! A Küküllő áradása és szivattyúk használhatatlansága között technikai összefüggésnek, rendesen végzett fúrási munkánál, nem szabad lennie. Hiszen előirás szerint a viz hatalmas tartányokban kell, hogy álljon a szonda közelében. Döntsük el végre, hogy ki a hibás! A Gáztársaság; egyik vezető embere, Clortea igazgató, naiv nyilatkozatot adott egyik magyar napilapnak. Kijelentette: — Nem valószínű, hogy a robbanás összefüggésben van az uj fúrással. Ezek után nem marad más hátra, minthogy röviden és könnyen érthetően bebizonyítani, hogy a katasztrófát kizárólag a technikailag helytelenül végzett fúrás okozta. Az olajfurásoknál alkalmazott Rotary-rendszer földgáz feltárására nem alkalmas. Az ötös számú kutat, de valószínűleg a négyest is (erről nincsenek adataink, de a következmények igazolják a feltevés helyességét!) Rotary-rendszerrel fúrták. Az erdélyi földgázmezö legelső munkálatai alkalmával megállapították a magyar kutatók és mérnökök, hogy földgáz fúrásoknál a Rotary-rendszer nem válik be és ezért a pakeres rendszert kell alkalmazni. Azóta csaknem egy negyed század telt el és sorozatos térjek igazolták, hogy a földgáz feltárásoknál a pakeres rendszer válik be. Miért? A magyarázat egyszerű: a cső és a talaj között a cső mentén csak ez a rendszer létesít olyan szigetelést, hogy az egymás felett levő gázhorizontok nem közlekedhetnek egymással és a vizeket is elszigetelik ezzel a metódussal a gáztól. A medgyes—kiskapusi gázmezőn a rétegek lazasága és a fortyogok miatt különös óvatossággal kellett volna eljárni a gázhorizontok elszigetelésénél. A Rotary-rendszerrel ez nem történhetett meg és a következmények előttünk állanak. Az alsó rétegeket kellő idő ben és módon nem szigetelték el a felsőktől s most már hiába kísérleteznek a rétegek elszigetelésével. Az eddig végzett oltási kísérletek során bebizonyosodott, hogy a szondába préselt tömitő Iszapot a laza és most már mindenfelé közlekedő rétegeken keresztül az óriási nyomású gáz egyszerűen visszalöki. A szonda csövébe préselt tömitő-iszap a robbanási kráteren keresztül hamuesőhöz hasonlóan visszajut a talaj felszínére. így tehát kár tovább folytatni az oltási kísérleteket. Egyéb baj is nehezíti az oltást! Most már egészen bizonyos az, hogy a négyes számú kút is közlekedik a megbolygatott rétegekkel, sőt mint bevezetőül előadtuk, már kilométeres távolságokra is kihat az esztelenül végzett fúrás végzetes hatása. Amit tehát megjósoltunk, bekövetkezett: az erdélyi gázmező leggazdagabb gázboltozatának kincse elveszettnek tekinthető. Emberi erő nem segíthet a bajon, csak a véletlen, vagy természeti erők. A szerencsétlenségért és kárért tehát kizárólag Motas ur és emberei felelősek. semmi sem fzletesebb és egészségesebb, mint hogy szomjunkat egy ajkaliktis itallal oltsuk, álhely a szájat igen kellemesen hűsíti. Dr. Gusíin felfedezése óta elegendő egy liter rendes, avagy felforrt vizben egy csomagocska LITHINÉS D' GUSTIN feloldani, hogy egy ásványos, emészthető, kellemes, nagyon hüsitö italt nyerjünk, amely mindennemű itallal jól vegyül, különösen a borral, a melynek kiválóan jó zamatot ad. Vezérkepviselet: A. G. F. R. Bucureşti I. Str. Vasile Láscar S3. nak, naponta tehát körülbelül 400 ezer vagon mennyiséget. Az elveszett 45 milliárd köbméter gáz megfelel 4 és fél millió vagon kőszénnek. Tehát az egész földkerekség tiznapi szénszükségletét fedezné a Sonametan hibájából elvesző földi gáz. Ha ezt az óriási, most elvesző energiát elektromos áram termelásre íorditanák, Románia összes vasutai 50—60 évig el volnának látva mesés olcsó hajtóerővel, persze, ha elektrifikálva volnának. Bizonyos az is, hogy az elvesző gáz Erdély ma ösz- szes gázzal fütött üzemeit, háztartásait több száz évig tudná táplálni. Ha valaki ezeket az állításokat azzal akarná elütni, hogy elméletjelentöségüek, legyen szabad utalnunk Amerikára, ahol a földi gáz kihasználása racionális alapokra yan fektetve. Pakura, szén és gáz. A pakura és szén harcába nekünk, erdélyieknek még egy elemet be kell vetnünk: a földi gázt. Lehetetlen helyzet, hogy a legolcsóbban kitermelhető energiaforrásunk ma semmi hasznot sem hoz. Országokat árammal ellátó elektromos müveknek kellene állaniok a gázmezőkön. Gázzal fütött hajtató- és virágházainkból egész Európát el kellene, hogy lássuk télen, át friss zöldséggel, gyümölccsel és virággal. A legszegényebb ember is kellene, hogy élvezze Isten ajándékának áldásait. Ezzel szemben ahol használják is, sorra hagyják fel a gázat, mert két lej körüli árat kell fizetni köbméterenkint. A világ legdrágább látványossága. Ezek után az akasztófahumor terére léphetünk! Az égő gázoszlop ma kétségtelenül a világ legdrágább látványossága. Aid egy óra hosszáig nézi, milliók füstté válásában gyönyörködhetik. Megfelelő propagandával, a CFR által nyújtott utalási kedvezményekkel a fél világ gazdag embereit ide lehetne csalogatni. Szállókat, autóutakat, repülő állomást kellene építeni, hogy az égő gáz megtekintése komfortosan történhessék. A kárnak egyrésze igiy bizonyára megtérülne. Ha pedig valaki azt az ellenvetést tenné, hogy a lobogó fáklya minden pillanatban kialudhat, mert a gáztartó rétegekben szerencsés változások történhetnek és a „látványosságai“ befektetések kárba mennek, — erre is meg tudunk felelni. Olyan szakértők, mint Motas ur és társai, az erdélyi gázmező bármelyik pontján nehány hét leforgása alatt képesek lesznek újabb hasonló színjátékot teremteni! Dr. Szász Ferenc. Motas ur perrel fenyegeti a kincstárt kifizetik. (Reméljük, hogy a Sonametan a kártérítési összegből juttat majd az erdélyi árvízkárosultaknak is, hiszen az árvizeknek köszönheti ezt a nem várt jövedelmet!) Egy kis számítás. Romániának ma egyik legkiválóbb gázszakértöje Kössler mérnök is a katasztrófa egyedüli okát a fúrás helytelen voltában látja. Ugyancsak ő megállapította azt is, hogy a napi gázveszteség 3 millió köbméterre tehető. A Sonametan is beismer már csaknem ennyit. Ezek alapján biztos, hogy a gáztartó rétegek szerkezetének megbontása miatt legalább negyvenöt miliárd köbméter gáz az emberiség háztartására nézve elveszett. Lássuk mit jelent pénzben ez a gázveszteség? A CFR pakurán kívül naponta 200 vagon szenet fogyaszt el. A 200 vagon szén energia szolgáltatása csaknem pontosan megfelel a naponta 2 millió köbméter gáz elégése által elvesző energiájának. A 45 milliárd köbméter gáz mennyiségét a következő adat világítja meg: A földön évente 121 millió vagon kőszenet bányászIgy szokott ez lenni: aki hibás, másra hárítja át! Ha nem megy az árvízzel, megy másképpen. A Sonametan emberei azt állítják, hogy ők csak 600 méterre akartak furni, de a minisztérium kényszeritette őket, hogy 1000 méteres mélységig hatoljanak. Ezért: Motasék most perelni akarják kártérítésért a minisztériumot, mint akinek a hibájából a katasztrófa keletkezett. Két jó tanácsot is adhatunk ezzel kapcsolatban a minisztériumnak. Ezeknek segítségével a pert megnyerheti. Először is a baj bekövetkezett volna akkor is, ha nem fúrnak mélyebbre mint 600 méter, mert a fúrási szisztéma volt hibás. Másodszor perelje he a kormány a Sonametan társaságot, mert a társaságiak évente csak két kutató fúráshoz volt joga. Mire volt jó nyakra-főre uj kutakat megnyitni? Egyébként lehet, hogy jótanácsaink hiába- valóak, mert azok a kiváló szakértők, akik Bukarestben az erdélyi földgáz ügyeit ellenőrzik, nem tudván a Sonametan állításainak ellenkezőjét bizonyítani, Motas urék kárát hamarosan
