Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-23 / 166. szám
Vasárnap, 1933. 'fidius 23. KuznttjsiOi s Fogakat-de soha a sajátjaitl ,*s Ezért: Harc a veszélyes fogkö ellen I \ Fogai egészségeseknek főnnek— de vájjon azok-e a vo- r lóságban? Mert a fogkö —* mely sok fogbetegség oka ■— r láthatatlanul rakódik le a fogak r mögött! E baifól menti meg önt o Kalodont-al való rendszeres fogtiszt»* tás. Csak a Katodont tartalmazza a Dtv Bräunlich féle suifurizmoleatot, mdy a-, r fogkö hatásos és tudományosan elismert r ellenszere. Ezért: tisztítsák fogaikat reggel' és este Kalodont-al! ylklOPOAir Jogkö ellen Az amerikai tőzsdék tehetetlenek a spekuláció tulhatalmasodásával szemben Sürgősen összehívták Londonba a dominionok kiküldöttjeit A kertváros Kolozsvár pusztulása Irta: Reményik Sándor Kolozsvár valamikor, egy-két évtizeddel ezelőtt valóban kertváros volt, nyáron fürdőhellyel felérő, szinte klimatikus gyógyhely. Perifériái árnyasak, hüsek, tiszták, pormentesek, idilli módon csendesek voltak. Környéke erdőben gazdag, kiránduló helyekben bővelkedő volt nem is olyam régen. Aki kezébe veszi Nagy Péter pár év előtt megjelent müvét: „Ó kedves Kolozsvár“, annak elfacsarodik a szive, de elfacsarodik mindenkinek, akinek szentek és szépek a maga emlékei, akinek van érzéke a szépség és békesség iránt, aki tudja, hogy a természet szüzisége talán az egyetlen igazi kárpótlás főkép a mai élet zaklatott testű, és lelkű embere számára. Mi történt a Kolozsvárt körülölelő természet szüziségével? Megszűnt, elpusztult, bemocskoltatott. Mi tette ezt? Szükségképeni folyamat volt ez, a fejlődő vá- rcöiasság szellemétől diktált kényszer? Nem, nyugodtan felelhetjük, hogy nemcsak az, hanem az emberek oktalansága, érzéketlensége és kapzsisága, ezek tették tönkre a kertváros Kolozsvárt, s folytatják ezt az őrült munkát könyörtelenül tovább, nem tudva, hogy az ember egészsége, békessége, legjobban felfogott érdeke alatt vágják a fát. Vágják a fát. Kolozsvár legszebb kirándulóhelye, a Bükkerdő és Monostori erdő, drága forrásaink, a Maj- láth-kut és Szentjános-kut vidéke egyetlen borzasztó sebhely a dombok testén, csupa irtás már. Az odavezető Majális ucca gyönyörű gesztenyefáit kiirtották, s csak egy kétségbeesett szépet-szerető lélek s pár hasonló gondolkozást: társa emberfeletti erőfeszítése és jobb- ra-balra szaladgálása mentette miéig az ucca felső részén álló nyírfákat a pusztulástól. A Hójaerdőt félig kipusztították, aztán valaki ráeszmélt, hogy ezt mégis ki kell nevezni „nemzeti park“-nak, ezen a címen aztán megmenekült az enyészettől. Kevéssel az impérium át-i vétele után egy szép nap arra ébredtünk, hogy a Törökvágással szemben, a Szamos felé, kocsiút mentén álló öreg akáp-allé nincs többé. Tovább, a Dónát utón még egy ily allé volt gyalogjárók részére, fái, mint zöld alagút borultak össze a fürdőzni menők feje fölött. Évről-évre fogyott Láthatatlan kezek tüntették el. MiSor megírtam róla azt a versemet: „Akác-sor ősz utóján“, akkor már alig pár cserje mutatta az nt nyomát. Következő tavaszra irmagja sem maradt az akácosnak. A Szamos innenső partja Dónát’ nt felé eső része, ahol hajdan buza és rozatáblák hullámzottak, pipacs piroslott, búzavirág kéklett, ma részben meg nem müveit, felparcellázott terület, részben a Szamos árterülete, köves- iszapos, fátlan, bokortalan, karsztos terület. Hatalmas nyárfák, óriási füzek birodalma volt ez. A Szamos csak nagyon kicsi részben vállalja itt a felelősséget, az idő vasfoga is tiltakozik, az emberre, az uj emberre mutatnak vádló tekintettel. A hajdani palló, mely az innenső partról a Csikós-kertbe átvezetett, már csak régi fényképeken él, a Dónát úti felső hid is. Az, hogy ezeket pótolni kellett volna, még álmukban sem jutott eszébe a váj-os urainak. Most azonban csudálatos dolog jutott eszükbe: aszfaltozzák a Dónát úti kertek előtt elvezető gyalogjárót, a tulajdonosok költségére, természetesen, de a tulajdonosok jórészének akarata ellenére, sőt tiltakozása mellett Is. Nagyszerű dolog ez az aszfalt. Gyönyörűen fogunk sétálni rajta, s mellettünk rohannak majd az autóbuszok, a gidres-gödrtes, bepe-bu- pás, soha tisztességesen meg nem javított ko- csiuton, soha nem öntözött utón, mert a Török- vágásigi naponta egyszer kijön az öntöző-autó, több port ver fel, mint amenyit eltüntet, ott szépen megfordul, a Dónát ut pedig, a villaépületek és kertek eltűnnek a porban. Egyetlen, fehér, miazmás, gyilkos porlenger az égés» vidék, irtózat ránézni. Irtózat a kertekben játszadozó gyermekeinkre gondolni. Évek óta így van ez, évek óta hiába minden panasz, kiáltás, könyörgés, — ugyan mibe kerülne, a Dónát utat is öntözni, alaposan, nemcsak ngy, egy kicsit? Nem. De aszfaltjárda, méregdrága, az kell — egypár embernek. S ma regigei hallom a legborzasztóbbat: az aszfaltjárda érdekében ki akarják vágni, sőt már meg is kezdték vágni a Dónát ut öreg gesztmyefáit! Ez ellen a barbár embertelenség ellen feiernden tiltakozó szavamat s meg, vagyok győződve róla, hogy (Newyork, julius 22.) A tőzsdéken ismét óriási izgalom van az értékek zuhanása miatt. A nagy izgalomban többen eltépték részvény- kötegeiket és konfekti módjára kidobták aa ablakon. Tegnap 3-—4 milliárd dollár értékű papír cserélt gazdát. Az izgalmat fokozta az a hir, hogy Roosevelt állítólag életveszélyesen megbetegedett, de amint kiderült csak gyomorrontása volt a sok cseresznyeevéstől. (Paris, julius 22.) A Chicago Tribune európai kiadása newyorki táviratot közöl, mely szerint a Washingtonban tartott minisztertanács intézkedéseket határozott el a nemkívánatos tőzsdei spekuláció megfékezésére. Viszont a tőzsde elnöksége ezidőszerint semmit sem tehet a spekuláció tulhatalmasodása ellen, kivéve azt, hogy a tőzsdetagokat bizonyos megszorító intézkedésekre kényszeríti, például arra, hogy vásárlási megbizóiktól legalább ötvenszázalékos fedezetet kérjenek. Az utóbbi napok újabb árrombolásait újra kizárólag a spekuláció játékszenvedélye idézte elő, amelyet a nagyközönség pánikszerű menekülése árujától követett nyomon. A Wall-Streeten a tőzsdekrachot az inflációs politika első visszahatásának jellemzik. A tőzsdei diszponensek ezzel szemben arra mutatnak rá, hogy elmaradhatatlan volt a tul- gyors árelmelkedések korrekciója. Harcok az ottawai egyezmény körül. (London, julius 22.) A jövő bét folyamán tárgyalások indulnak meg Londonban a dominionok delegátusaival gazdasági kérdésekben. A lapok értesülései szerint az angol kormány az agrárérdekeltségek nyomására az ottawai egyezmény revivclem együtt küzdeni kész ez ellen minden erejéből minden jóérzésü ember. És követelni fogja velem együtt, hogy a fákat kíméljék, egyetlen barátainkat ezen az elpusztított, meg.gya- lázott vidéken. És követelni fogják velem együtt, hogy ha már az aszfaltjárdát megcsinálták, csinálják meg a kocsiút at minél előbb, vagy legalább öntözzék végig, azonnal, meg ziójával fogja megfenyegetni a doml- nionokat, tekintettel arra, hogy az angliai ipar termékeinek nem tették szabaddá az útját, sőt újabb vámemeléseket eszközöltek, ezzel szemben Anglia inindezideig állotta az egyezményt, noha a dominionoknak adott vámkedvezmények kimélyi tették az angol mezőgazdaság válságát. (London, julius 22.) A Daily Telegraf értesülései szerint az orosz-angol kereskedelmi tárgyalások holtpontra jutottak, mivei Anglia nem tehet eleget annak az orosz követelésnek, hogy az ottawai egyezményből töröltesse az oroszországi árudnmping elleni záradékot. Orosz körökben a tárgyalások kimenetelét pesszimisztikusan ítélik meg. Mesterséges petróleumot fognak gyártani Angliában. (London, julius 22.) Hatalmas gyárat fognak építeni kormánytámogatással mesterséges petróleum előállítására, amelyet a szén csepp- folyósilása révén lehet gyártani. Az építési munkálatokat közelebbről megkezdik Middles- borougk közelében, Billinghamben. A gyár üzembehelyezése fokozni fogja a szénbányászat foglalkoztatását is. Szakértők kiszámították, hogy tíz éven belül Anglia függetlenítheti magát a külföldi.kőolajimporttól. A gyártási költségek egyelőre még sokkal magasabbak, mint a világpiaci petróleumárak, de remélik, hogy idővel csökkenthetik a termelési költségeket s addig is védővámokat fognak kivetni a természetes külföldi petróleumra, mihelyt a gyári termelés olyan méreteket ölthet, hogy a belső szükséglet jelentős részét elláthatja. ezen a nyáron, mert abszurdum és kiáltó ellentmondás aszfaltjárda és gyermekgyilkos porfelleg. Nem elég az, hogy a sétateret a kocsiforgalom kizárásával pormientesitették (egyetlen bölcs és emberséges cselekedet a sok oktalanság közt), hanem feltétlenül gondoskodni kell a haldokló kertváros-Iíolozsvár megmentéséről!
