Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-21 / 164. szám
Péntek «ÄSSfflSrft A™ 3 le) Képv? sei Chás X^ BUDA PEST V (hBI ţwrtatt In humera* No. 24.258—192T. Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.60, egy hónapra 6.50 pengő. — Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVI. ÉVFOLYAM — 164. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Clnj-Koloas- vár, Strada Baron L. Fop (volt Brassal ucca) 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség, Belföldön szabad a gabona forgalma ■* ■ —4 Az árakat nem maximálhatják a városi és mearvei hatésásrok Erdélyiek kormánya alatt Ne térjünk olyan könnyen napirendre a kimutatás fölött, mely számokban mutatja ki, bogy a regáti érdekekkel hogyan nyomták el az erdélyi bányaipart s teljesen kilátástalanná tették nagy erdélyi munkástömegeknek az életsorsát. S nemcsak a munkásokét, hanem levertek ezzel nagyon sok és nagyon sokféle gazdasági érdeket, ami az erdélyi szénbánya-iparhoz fűződik. Történik pedig ez abban az esztendőben, amikor az erdélyi Vaida Sándor a miniszterelnök s amikor vele az erdélyi román nemzeti párt van kormányon. Nemcsak a Zsilvölgyről van szó, hanem Erdélynek fejlett bányaiparáról, az egészről, amiből tömegek élnek s mert olyan nagy tömegeket van hivatva ez iparág eltartani, városok, vidékek életének, egész Erdély gazdasági létalapjának egy része függ attól, hogyan megy a munka lenn a bányákban s milyen a termelés kilátása. Az egész erdélyi lakosság egzisztenciális feltételeihez tartozik nemcsak az óriási zsilvölgyi, hanem az összes erdélyi bányák üzemképessége, termelőképessége. Amit mi, a nyilvánosság elé került néhány számadatból is láthatunk, a vasúti fogyasztás révén a kormány vette kezébe a bányaipar feletti diktáló hatalmat és a kezében is tartja, rendelkezik felettük, de úgy, hogy mélyen belevág vele az erdélyi létnek, az erdélyi lakosságnak a húsába. Itt lenyomták a termelést olyan mélységre, amelynél már a katasztrófa kezdődik, a Regátban pedig ugyanakkor úgy elhalmoztak kezdetleges szénbányákat megrendelésekkel, hogy eleget sem tudnak azoknak tenni. Bekapcsolták az egészen rossz minőségű szenet, a vasút fogyasztásába, hogy kiverje a jóminőségii erdélyi bányaterméket. Itt leállitják, lemérséklik a munkát, hogy ott a teljesítőképesség határai fölé emeljék. S való tény az, hogy nemcsak a pakurát öntötték rá az erdélyi iparvállalatokra, hanem a gyenge minőségű regáti szenet is. Mert kerületekbe rajonirozták a vasúti hálózatot s ezt úgy rendezték, hogy erdélyi területekre odaátról hoznak fel szenet, amikor itt annyi a földnek a méhében s annyi munkanélkülinek a kezéből esett ki a bányászó csákány. Erdély népességét azonban akkor éri ez a büntetés, amikor az erdélyi román nemzeti pártja van hatalmon. A kormányelnöki szék betöltésénél, amint emlékezhetünk rá, az erdé- lyiséget jelentősen számításba vették. Külpolitika, jobban mondva diplomáciai befolyás is érvényesült akkor, amikor az erdélyi román nép képviselőiből választottak kormányelnököt. A diplomáciai szempont érvényesült, azonban az erdélyi létérdekekkel — ugylátszik — alaposan megjártuk. A diplomáciának szüksége volt most egy erdélyi miniszterelnökre, de Erdélynek szüksége volna létérdekeinek vé- delmezésére- Nem lehet azt mondani, hogy iVaida Sándor maga vezetné be ezt az Erdélynek ártó rendszert. Azonban azalatt, amig ő elnököl, mögötte nyugodtan dolgozhatnak a gazdasági politika irányitói, akiknek a munkájába nincsen beleszólás. A külföldi forgalomtól való elszigetelődésünk élezte ki a kon- kurreneiát Erdély és az ókirályság gazdasági érdekei között s ebben a versenyben eltaposnak bennünket, ha ennyire védelem nélkül állunk. Az országnak a nagy általános gazdasági kilátásai szempontjából sem lehet hasznos ez a mi leveretésünk. Ma a bányaipar katasztrofális helyzete vált aktuálissá, tegnap és holnap más iparágak, más termelési ágak legyőzése révén kellett és kell szenvednie az erdélyi életnek. Ennek az erdélyi életnek gazdasági létérdekei védelmet követelnek attól a kormánytól, amelynek élén erdélyi ember áll. (Bukarest, julius 20.) A gabonaárak szabályozására vonatkozólag határozatokat hozott a minisztertanács. Ezekből a határozatokból nem tűnik ki, hogyan kivánja a export révén az árakat szabályozni, befolyásolni, de ez árszabályozásra finanszírozó tőkét szerzett. A minisztertanácsi jegyzőkönyv, amelyet a tegnap esti minisztertanács és amely a buza é3 kenyérkereskedelem szabályozásáról szól, s következő 4 szakaszt tartalmazza: 1. A buza és rozs forgalma szabad lesz és bárhová szállítható belföldön, minden olyan engedély nélkül, ámenekre most szükség van. 2. Tilos olyan buza- vagy rozsliszt előállítása, melyet árpával kevernek. Az 1932 november 10-én 1181. számú Mon. Oficialban megjelent errevonatkozó rendeletek érvényüket vesztik. (Róma, julius 20.) De Jouvenel a Le Re- publique francia lap munkatársának feltü- néstkeltő nyilatkozatot adott, amely szerint Mussolini nem helyesli azt a külpolitikát, amely Németországot teljes elszigeteltségben akarja tartani. Olaszország és Fiauciaország megegyezési tárgyalásai nem olyan irányban folynak, hogy Németországot elszigeteljék, de Olaszországnak az a célja, hogy összeegyeztesse a francia politikát a német politikával. Egy hatvanötmüliős nemzetet nem lehet figyelmen kivül hagyni az európai politikában. Mussolini természetesen ellene van a német felfegyverkezésnek és az Anschlussnák. A Németország részéről jelentkező An- schluss-törekvés azonban változatlanul tovább tart. Épp tábornok, az Ausztriával határos bajor vidékeken beszédet mondott, amelyben hangoztatta, hogy a német politika útját semmi sem akadályozhat ja meg és bár Németországot erősebb felkészültségű államok veszik körül, a német belső egység olyan erő, amely ezeket a felkészültségeket ellensúlyozhatja. Londonból jelentik, hogy a Times folytatásokban közli Hitler Mein Kampf cimü könyvének jelentős fejezeteit. A Times ezzel azt akarja elérni, hogy az angol közvélemény közvetlen forrásból ismerkedjék meg a német nemzeti szocializmus tanitásai- val. Ugyancsak londoni forrásból jelentik, hogy Németországban felvetették a valamely előre nem látható ok következtében megürülő köztársasági elnöki szék betöltésének kérdését. Londonban úgy tudják, hogy Németországban egyetlen posszibilis jelölt a bessern porosz herceg, Mussolini sógora. Berlinből jelentik, hogy Henderson Prágából Münchenbe érkezett és tárgyalásokat 3. Épugy, amint a lisztet nem lehet k;everni, a kenyérgyárak sem készíthetnek kenyeret kevert lisztből. A primáriák nem állapíthatnak meg maximális árakat, csak a belügyminiszter és az ipar és kereskedelmi miniszter jóváhagyásával. 4. Akik e rendelet ellem vétenek, azokat szigorú büntetésekkel sújtják. A kormány értesítést kapott attól a párisi bankcsoporttól, amely a Mezőgazdasági Hitel- intézetet finanszírozza. A tőkecsoport hajlandó a finanszírozásra megszavazott tőkéből 750 milliót a kormánynak rendelkezésére bocsátani azzal a feltétellel, hogy a kormány leszállítja a kamatokat, amelyeket a hitelintézet a rendelkezésére maradt összegek után kell, hogy fizessen. Ezt a 750 milliót fogja a kormány a gabonaárak fenntartására fordítani. folytat Hitlerrel. A tárgyalásokra utazott Neurath báró német birodalmi külügyminiszter is. Henderson csupán egy napot tartózkodik Münchenben, pénteken tovább utazik Párisba. Berlinben úgy tudják, hogy Henderson Parisban igyekezni fog Da- ladiert rábeszélni a Hitlerrel való személyes eszmecserére. A párisi sajtó pesszimisztikusan ir a tervről. A íntransigeant szerint a találkozás nem jöhet létre, mert a két ország között a bizalmatlanság nagyobb, mint valaha. A lap hangoztatja, hogy találkozó esetén fennáll a veszélye annak is, hogy a két ország közötti szakadék még mélyül, ami mindenesetre elkerülendő- Az Echo de Paris szerint a német-francia viszony javulása és a miniszterelnöki eszmecsere csak a német belpolitikai helyzet rendezése után válik majd lehetségessé. A német sajtó részletesen foglalkozik a francia szocialisták kongresszusával. Megállapítja, hogy a francia szocialista párt egysége ugyan helyreállott, de a pártban mindinkább előtör Renaudcl Marquet stb. iniciativájára, a pártnak nemzeti alapon való megújhodási gondolata. A német sajtó jellemzőnek tartja, hogy Marquet az osztályharc eszméjét hamisnak tünteti fel és uj feladatként a nemzeti alapon való szociális megújhodás gondolatát hirdeti. Az európai sajtó hasábéit a négyhatalmi egyezmény kommentárjai töltik ki. A Times foglalkozva az egyezménnyel, megállapítja, hogy az olasz-francia közeledés egyúttal Olaszországnak Jugoszláviához való viszonyát is meg fogja szilárdítani. A négyhatalmi egyezmény formulája egy konstruktiv középeurópai politika lehetőségét nyújtja. A Times Titulescut és Benést inti, hogy befolyásaikat konstruktiv, ne pedig na- gátiv értelemben használják fel. Olaszország küzd Németország politikai elszigetelése ellen
