Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1933-07-19 / 162. szám

P V i s 9 1 Ch á 2 BUDAPEST V. Btnsa poataUl Sb humeral Ko. 24.255—1927. Szerda «SSÄT». ^ro 3 Iei KeietiUjskg Előfizetési árak belföldön: Egésr. évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. — Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVI. ÉVFOLYAM - 162. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda; Cluj-Koloa*. vár, Strada Baron L. Fop (volt Brassal ucca) 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. lorga mond valamit Iorga mondja, hogy minden román állami tisztviselőt nevel a gyermekéből s ez a társa­dalmi súrlódásoknak az egyik oka, forrása. Ö ebbe,n látja a magyarázatát annak, hogy Bukovinában és Besszarábiában a gazdasági élet zsidó kézben marad. Iorga professzornak vannak igaz meglátásai, amiket ötletszerűen szokott bedobni egy-egy politikai beszédének a mondatai közé, azonban gyakorlati programot nem tyd adni nemzetének sem mint professzor, sem mint ellenzéki politikus, sem pedig mint diktatórikus hatalomra igyekvő kormányelnök. Láttuk, hogy mennyi zavart idézett elő az ö ötletszerűsége akkor, amikor kormányon volt s láttuk azt is, bogy ha józan meglátásai alap­ján változtatni akart valamilyen beteges rendszeren s reformjavaslatot is készített a tör­vényhozás számára, a sovinizmus első felkiál­tására visszahúzódott és kész volt elejteni a saját tervét is. Ha tizenkét-tizennégy esztendővel ezelőtt mondotta volna valaki nyilán, hogy a román falu gyermekeinek a középiskolába való bete- relése nem okos dolog, talán ledorongolták volna, vagy hazaárulót kiáltottak volna rá. Pedig csak elfogultság kellett ahhoz, hogy ne 'Számoljanak ennek a következményeivel. Hi­szen tökéletes igazság az, hogy a falu népét a kultúrával lehet és kell felemelni. Hiába ad­nak ingyen földet a tulajdonába, bérfizetés kö­telezettsége nélküli kényszerbérletet a kezébe, hasztalan látták el kölcsönpénzzel — aminek következménye a konverzió lett — ha a megfe­lelő kulturnevelés nem segiti az élet nagy vi­lágversenyének a feltételeihez. Azonban a ren­geteg középiskolával s az azokba történt tobor­zással nem a falu felé vitték a kultúrát, hanem ellenkezőleg a falutól vitték el, a faluból sza­kították ki a nép jobb elemeit. A román falu­ból az_öregebb nemzedék értelmiségének nagy része is bevonult a városok állami hivata­laiba. Mindez kisebbségi szempontból két irányban jár káros következményekkel. A mi­nél kulturáltabb román falura szüksége van az erdélyi életnek azért, mert a közös földte­rületen a kultúra tudja a békés együttélésnek, a _ zavartalan termelő munkának a feltételeit biztosítani. Az elhagyatott és elhanyagolt ro­mán falut az uszitó politika csak bárhova ve­zethető tömegnek nézi és a békétlenség tűz­gyújtásaira használhatja fel. Ez az egyik elvi álláspont, amelyről tiz-tizenöt évvel ezelőtt nem jó szemmel néztük a román falunak a kö­zépiskolák felé terelését, A másik aggodalom már súlyos következményeivel itt van a nya­kunkon. A középiskolákból kikerülő s a fal­vakból a városokba özönlött tömeg ellepte a közéletet, amelytől ennek a tömegnek minden egyes tagja azt várja, azt igényli, hogy őt el­tartsa. Ma már minden fajta kormány csinált statisztikát arról, hogy hányszor több tisztvi­selője és alkalmazottja van az államnak, mint amennyit a költségvetés elbir. Amikor azt mondjuk, hogy költségvetés, akkor valameny- nyien a saját zsebünkre gondolunk, mert a költségvetés bevételi forrása nálunk kizárólag azoknak a polgároknak a zsebe, akik nem kap­nak semmiféle jövedelmet az államtól, csak adnak neki. Az a rengeteg ember, akiket elhoz­tak a faluból, el is veszítették lábuk alól a fa­lusi talajt és igénylik a közélettől az eltartá­sukat. És ezen nem tud már senki segíteni. Amelyik kormány leépít pár ezer állami alkal­mazottat, felvesz kétszer annyit s ilyen rész­letoperációkkal nem lehet jobb helyzetet te­remteni- S amikor azt látja ez az eltartást igénylő tömeg, hogy a produktiv termelő mun­kánál mások dolgoznak, akkor e dolgozók el­len fordul ellenséges indulattal, amely a mun­kát, a termelést neheziti, akadályozza, gán­Äulioin a Népszövetségnek tett jelentésében a külföldi fizetések f élt He­gesztését fogja javasolni A terv az, liog-y Románia 193# ápriliséig' nem fizet a külföldnek — Románia, Anglia, Franciaország és Olasz* ország hitelezői szövetségek megszervezését kérik (Bukarest, Julius IS.) Szeptember 1-re készíti el Auboin a Banca Naţionala külföldi ellen­őrző szakértője jelentését a Népszövetség szántára Románia fizetőképességéről. Ez a jelen­tés ki fogja mutatni, hogy az állam jövedelmei nem fedezik a legszükségesebb kiadásokat sem s a külföldi tartozások fizetéseinek a felfüggesztését fogja indítványozni. A jelentés a miniszterelnökhöz kerül s ennek alapján Madgearu pénzügyminiszter fogja megindítani külföldi érdekeltségeknél azt az eljárást, mely a fizetések kitolását igényli. A terv az, hogy 1934. áprilisáig ne fizesse az állam a külföldi tartozások kuponjait. A kamatokat pedig egy­ségesíteni kívánják négyszázalékos alapon. Az A deverul szerint ezzel hárommilliárd összeget takarítanának meg. Négy áll« a emlékirata a nemzet­közi adósságok rendezéséről. (London, julius 18.) A világgazdasági kon­ferencia albizottsága ele Anglia, Olaszország, Franciaország és Románia a nemzetközi adós­ságok rendezése tárgyában emlékiratot nyúj­tottak be. Ez emlékirat megjegyzi a következő­ket: Az adós államok a külföldi adósság szol­gálatának csak abban az esetben tehetnek ele­get, ha az adósság fizetésére szükséges összeg tényleg rendelkezésükre áll. Miután az egyes adós államok gazdasági és pénzügyi helyzete különböző, tekintetbe kell venni, hogy az adós­ságok rendezése egységes séma szerint nem történhetik. A nehéz gazdasági körülmények között is kötelezettségüket teljesítő államok figyelembe veendők. Uj megállapodások csak a legszükségesebb körülmények között köten­dők, egyes országokban megszervezendők a hitelezők és ezek szövetségei állandó érintkezésben kell, hogy álljanak egy­mással. Isméi módosították a gabonatermelő államok megállapodását (London, julius 18 ) A tengerentúli és du­nai gabonaexportáló országok delegátusai folytatták tanácskozásaikat. Módosították a dunai államoknak juttatandó évi exportkon­tingens mennyiségét az eddig megállapított 45 millióról 50 millió bushelre. Az eddigi megálla­podás szerint a féléméit kontingens csak jó termés esetén illette volna meg a dunai álla­mokat, mig most a termés mennyiségére való te­kintet nélkül 50 millió lett az évi kon­tingens. Úgy hírlik, hogy ehhez a megállapodáshoz va­lamennyi érdekelt kormány hozzájárulását fogja adni. Megegyezés jött létre a vető­magvak tekintetében is. A szovjet megbízottá ival folytatott tár­gyalásokat ideiglenesen fel klelett függeszteni, hogy a delegátusok újabb utasításokat kérhes­senek Moszkvából. Magyarország nincs megelégedve az eredménnyel. (Budapest, julius 18.) A magyar mezőgaz­dasági érdekeltségek körében nem keltett nagy csolja- így kialakult annak a belső ellenséges­kedésnek a szelleme, amely mindenkinek ne­hézzé teszi a megélhetést s amely állandó nyugtalanságot kavar, annyira, hogy maga az állami gépezet a közegeivel, adóztató és rend­őri hatóságaival a termelő munka ellenségévé fejlesztődött ki. A hétköznapi életben a gazda­sági munka minden dolgozója érzi ezt az el­lenséges indulatot s a gazdasági vállalkozások megnyugvást az a hir, hogy a dunai export­államok megelégednek évi 50 millió busheles exportkontingenssel. Ha a három főexportáló állam, Jugoszlávia, Románia és Magyarország között egyenlően osztanák fel az évi kontin­genst — eza számítás az amugyis keveset ex­portáló Bulgáriát teljesen ki is hagyja a szá- mitásból — egy-egy országra alig jutna vala­mivel több mint négymillió métermázsa. Ez az átlagos termésfelesleg alig ötven százaléka. Ha ezt a kvótát a dunai államok elfogadják, buzafeleslsgük jelentékeny részét az ország te­rületén belül hellene elhelyezniük s a követ­kező években legalább húsz százalékkal esök- kenteniök kellene termelésüket. Henderson befejezte berlini tanácskozásait. (Berlin, julius 18.) Henderson a leszerelési konferencia elnöke folytatta tanácskozásait a németbirodalmi fővárosban Neurath báró kül­ügyminiszterrel, a leszerelés terén fellépett ne­hézségek kiküszöbölése érdekében. Henderson az éjszaka folyamán fogja befejezni berlini tanácskozásait, szerdán reggel elhagyja a né­metbirodalmi fővárost. kalkulációiban olyan kiszámíthatatlan tétel­ként szerepel, hogy emiatt pusztul el minden vállalkozási kedv. Ma már vannak Iorgának is, másoknak is meglátásai. Azonban egyáltalában nem halad­nak azon az utón, amelyen a változást remélni lehetne. Egészen más közszellemet keli terem­teni és ennek a megteremtésen nem dolgozik sehol senki. Még Iorga sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom