Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-02 / 148. szám
Vasárnap, 1933 jîdius 2. KeletiUjsag Pesti le Pécsben igy képzelik (Budapest, junius 30.) Valami német színházi újságból művelődtem a következőket: egy jórészt osztrák arisztokratákból alakult pénzügyi és művészeti — igy — érdekeltség összeállóit Bécsben, hogy magyar tárgyú filmet készít — Erdélyben. Csuhaj, de jó lehet. A társaság vezetői — mint olvasom — bizonyos Auersperg és Sternberg gróf urak s van még köztük egy csomó herceg és gróf, hölgyek és urak vegyesen. Az ügy egészen komoly, már címeket válogatnak, amelyek között például .ilvenéket találok: A havasok rózsája. .. Szerelem az erdő mélyén... Magyai szerelem... stb. Talán elég is. A cselekmény a „vadregényes“ székely földön fog lejátszódni — Írják — s kifejezésre jut benne a magyar nép lelke. Mondom,, hogy csuda dolog lehet. Hiába a népieschből ugylátszik sose elég. Ahogy én őket ismerem, lesz megint borju- száju fokosch, willogó gatya, babriga. golasch és ebadaderemdede. Lesz erjesztett kancatej akószámra, nyereg alatt puhított bécsiszelet rogyásig s egyéb naiv, de bosszantó hadursá- gok. Mindez — a fenyegetés szerint — Erdélyben fog felvonulni és a film keretében bemutatásra kerül „a magyar népiélek egyik legmarkánsabb megtestesítője, a puszta életének legendás alakja, Rózsa Sándor a gavallér betyár.“ Nna. És mindez a vadregényes Székely- löldön. Hogy hogy kerül oda a puszta és Rózsa Sándor, úgyis mint népiélek megtestesítő, — nem tudom nyugdíjas állás-e ez? — arról nem merek gondolkozni, de Auersperg és Sternberg gróf urék kegyelméből, bizonyára majd csak elintéződik ez is. Kicsire nem nézünk, gavallér petyárok vagyunk azt finn-ugor rabonbánját neki. Népiesek, h‘... A napokban valamelyik kávéház különtermében, ahol egy folyóirat emberei szoktak összejönni a hét bizonyos délutánján, Számadó Ernő, a béreslegúny-költö magyarázott többünknek. ,a népiesről. A parasztiról::, a tényleges,parasztok, nagyon elszaporodtak utóbbi időben, —■ Szabó Pál a regényíró, Sértő Kálmán a költő stb., — Számadó Ernő nemrégen még béres volt egy békési gaz dánál s most egyszerre csak beállított, hóna alatt egy csomó verssel. De jó verssel. Már tisztes fekete ruhában jár, de hogy mi a föld és mi a paraszt azt tudja. S nekünk többé-ke- vésbé váratlan dolgokat magyarázót!. Először is már magában ez a szó, hogy népies elárulja magát — mondja. Amit ő ir az: népi. Nem népies. Elmondta — amit egyébként úgyis tudtunk — hogy milyen bárgyuság a műdal ilyen szempontból. A paraszt nevet azon és nem is érti. Mert a paraszti szimbólumoknak, amiket a nótacsinálók összevissza használnak, megvan a maguk értelme. Tehát, ha összevissza használom, akkor a paraszt úgy van vele, mint a kutya a kutyaugatás utánzóval. Ugathatok annak a kutyának akármilyen kutyamódon, végtére is az neki jelent valamit, de én nem tudom hogy mit, tehát ő is belezavarodik. Ha a paraszt a rózsájáról énekel, akkor as a lány csak az ideálja, hogy úgy mondjam. Nem a szeretője. Ha a szimbólum viola, akkor már a szeretője. Ki tudta ezt, én nem. S menynyi más ilyen finomság van ezekben. Hogy a falevél például a népdalban sose lányt jelent, hanem mindig legényt stb. Azt mondja Számadó, hogy a paraszt például tisztára megérti Ady legtöbb versét — olyan szépen és szabatosan használta a paraszti szimbólumokat — de a népdalköltők népieschén csak nevet. Azt- hiszem, ha egy jószándéku, becsületes műdal- kö'ltőnek ezt. igy elmagyarázná Számadó, az sose ima több műdalt. De hol vannak a becsületes műdalcsinálók... Ennyi minden fifikája van a népi-esnek s akkor bécsi arisztokraták nekifognak és megcsinálják. Hiszen láttunk az utóbbi időben néhány olyan magyar tárgyú filmet, amit magyar emberek csináltak. Ezekben is villogott a gatya, lobogott a gulasch, húzta a cigány rogyásig szivetszakajtóan, és külföldi magyarok, akik imitt-amott Parisban, Londonban, Buenos Ayresben, meg mit tudom hol, elvitték ottani barátaikat a moziba, hogy: na nézd meg ez az én hazám, azok a külföldi magyarok sírtak — .mérgükben. Évekig viliarzottunk a kabaréirodalom népieseh hajtásairól, amelyekben mindig és újra és megint csak az mondódik el, hogy a pesti okos vigéc hogyan állítja falhoz a buta parasztot, aki az autót benzines nyavalyának, a villamost ördögszekerinek hívja, az asztalnak azt mond ja ősztől, az ügyvédnek ivgyéd. ^szóval nem tud szegény feje magyarul. Mindenki tud, az összes pesti kávéházi írók és mozi jegyszedőkből lett kabaréigazgatók tudnak, csak éppen ő nem. A nmgyar paraszt. Hülyének, bambának, boldogtalan együgyii- nek, a Frimm-intézetből most szabadult bukott növendéknek, világ szerencsétlen marhájának állították oda a magyar parasztot a világot épenséggel nem jelentő, de Budapestet jellemző brettlire. A legmagyarabb paraszt a — a humorban — Göre Gábor biró ur volt, akiben pedig egy mákszemnyi sincs a magyar parasztból. S még ma is utánozzák a kabarészinpadok, holott Gárdonyi Géza maga is restellta később. A háború után aztán megindult a propaganda nemzeti-népiesch. És csakhamar keservesen ébredtünk rá, hogy ez még förtelmesebb mint az elődje. Mert ez még nagyképü is. — Nehéz színpadon szeretni a hazát — ez a mondás Herceg Ferenciül származik és igaza van. De aki nem teheti, ne tegye, nem kötelező. Most aztán előáll nehány osztrák four, és eredeti népiesclit kotyvaszt rólunk erdélyi »■adr egén nyel feleresztve. Ha megpróbálom ezeket az urakat, igy, ebből a tényből magám élé állítani, körülbelül igy látom őket: Auersperg és Sternberg gróf urak minden bizonnyal szolgálták egy-két esztendőt valamikor . úgynevezett boldog és gondtalan — számukra aztán igazán nagyon gondtalan — békében, valamelyik vidéki magyar garnizonban. Talán gavalléros büntetésből. Huszárkadétok lehettek — úgy saecolom — és itt ismerték meg a magyar nép lelkét töviről-hegyire, jó nekik, tehetséges emberek. Móricz Zsigmond még ma is tanul. Igen, azok boldog idők voltak. Az ilyen grófi kadétokat Pixinek hívták és Nixinek meg más pincsinevük volt és ezek fürdették meg pezsgőben a vándorprimadonnát, ezek hajtattak be szandlóferrel a kávéház kirakatába, ezek törték a tükröket vidéki magyar urak lélkes segítségével és bölcs irányítása, mellett — tanulgatván a magyar élet csinját- binját — s kardlapozták a eivilbagázst néhanapján, ha borús kedvük szottyant. Virágzott a kasszirnőromantika és a lejárt váltókat Bécsben prezentálta a helybéli zsidó a kegyelmes papának. Nekik húzta a cigány féllábois és ők mosatták fel a kávéház padlóját Veuve Cliquot-al. Ezek a daliás idők elmúltak — a kacen- j ámmer még megvan — s a kegyelmes urék, lévén, hogy Bécsben nem konjunktúra ma. KeHÂJ HULLÁS. HAJKOR PA ELLEN gyelmes urnák lenni, irodalomra és filmre adták magukat. Meg akarják örökíteni „a feledhetetlen szép napok“-at. Ismereteikből a fennt- vázolt filmet szerkesztették, amelynek meséje — mint olvasom — egy erdélyi mágnás és egy szép parasztlány bűbájos szerelme. De hogy kerül Rózsa Sándor az asztalra?... Bizonyisten jobb volt, amig ezek a kegyelmes urak csak kegyelmes uráli voltak s az .efféle munkát rábízták az írókra, rendezőkre és más Írással foglalkozó gyanús elemekre. Meg kellene nekik magyarázni, hogy tévednek, a munka szégyen, csak smenezzenek nyugodtan tovább. Hogy a film a maga angyali egyiigyüségé- ben miket csinál, az óriási. Hiszen látjuk, hogy miket helyeznek például Kínába, Japánba, mert jó messzi van. Hát még ezek a csipi-csup, soha nem hallott szigeteken, bennszülött lány . és fehér tengerésztiszt között lev. aj fosztott bornirtságok. Ha egy bennszülött látná az ő állítólagos istentiszteleteit és más szertartásait. beleőrülne. Vicc ugyan amit alább elmondok, de jellemző az amerika naivságra. Egy amerikai r/ndezö állítólag irt londoni megbízottjának, hogy úgy hallja él ott egy Shakespeare Willy nevii fiatalember, akinek nagy sikerrel adják a darabjait. Érdeklődjön nem volna-e kedve filmscenáriumot Írni. . Auersperg és Sternberg gróf urék felkészültsége körülbelül ugyanez, ' csak hiányzik belőlük az a mesterségbeli tudás, ami az amerikaiakban megvan. Na de viszont a személyes tapasztalat kutya? Számukra Erdély annyit jelent mint egy sziget az Atlanti Óceánban. Messze van, a bennszülöttek elég kedvesek, nem harapnak és festői viseletben járnak, plusz Rózsa Sándor, a kis betyár — kitűnő ilm-anyag. Hát majd csak kibírja Erdély ezt is. Én nem fogom ezt a filmet megnézni. Gyenge elégtétel, de mégis. , Török Sándor. Töltőtől! favitásokat gyorsén és pontosan készítünk. Rossz töltőtollakat újakkal becserélünk. Cluj, Sir. Reg. Maria 2. FEHÉR IUÓGÉPVÁLLAL AT Telefon: 11-0) Miért utazik külföldre, ha Borszék fürdőn (Maroshévií vagy P. Neamţ állomáson kérészitől) sokkal megfelelőbb és éppen olyan eredményes fürdőzést végezhet, mint a külföldi leghíresebb fürdőhelyeken. A szénsavas és Iszapfürdők, valamint az ásvánvvlzkura különösen érelmesszesedésnél, szívbajoknál, isiász és elhízásnál, gyomor, bél, vese-és májbajoknál, Bazedov kórnál, torokgyulladás és légcsőhurutnál stb. gyógyító hatossal bírnak, amit orvosa is igazolni fog. Borszék és környéke 1901—1000 méter magasságban) ezenfelú 1 pyönyürü sport és klrándu’ási vidék, amiért is az Orsz, Testnevelési Intézet (O. N. E. F.) ott egy tábort létesített, nagyon mérsékelt árak mellett. A hires királyi tengerész zenekar szórakoztatja naponta a vendégeket. Jöjjön Borszékre, nem fogja megbánni! Aranyérféknél több a bizalom! Festés, tisztításban CZINK cég fogalom.
