Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-15 / 159. szám
Képv1 sei öház BUDAPEST V. lua poştala ta numerar No. 24.258—192T. Szombat C?of*K.oIn«9e(lP. 1933 futtas 15. jfra Iei árak belföldön: Egész évre 809, félévre 400, negyedévre 200, egy bóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. — Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XYI. ÉVFOLYAM - 159. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: CluJ-Kolozs- vár, Strada Baron TL. Fop (volt Brassal ucca) 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Égő lidércfény Oroszország éhínség előtt áll \ szovjet kormány kiáltványt adott ki a gabonarekvirálások megszigorításáról Az erdélyi föld mélyéből hatalmas lángoszlopok törtek fel és messzire világítanak a sötét éjszakában. Az anyaiöld figyelmeztető lidércfénye ez, amely be akar világítani azoknak a lelkiismeretébe, akiket a mi helyi és országos viszonylatainkban felelősség terhel az erdélyi népnek kilátástalan, reményvesztett szegénységéért. Azért a kifosztottságért és kiszolgáltatottságért, ami a világválság általános hatásain tuí olyan jövőtl.en életre szorította le az erdélyi föld jobb sorsra érdemes Lakóit. ■ A medgyesi gázmező fellobbant tüze estén1 kint vörösre festi és biboríényben világítja meg az égbolt alatt úszó felhőket. Messziről láthatjuk ezt a ritka tüneményt, amely átvilágít a havasok hegyein és amit láthatnak az ókirályságbeliek is. Az erdélyi föld figyelmeztető kiáltása lobban fel az égig, hogy rámutasson arra az energiaforrásra, amit a természet áldásként kinál az embereknek s ami kihasználatlanul pusztul, enyészik évről-évre. Mert nem kihasználás az, ami mostanság a földgázzal történik. Ide s tova húsz esztendeje, hogy az erdélyi medence gázmezőit megfúrták s a hajdani időkben itt-ott vadul feltört erdőalj i lidércfények forrásait a modem geológia mérőeszközeivel tudományosan felkutatták. A tudományos kutatások, műszaki fúrások akkori eredményeihez hatalmas terveket építettek és még nagyobb reménységeket fűzték. Erdély egyéb kincseinek, nyersanyag- terményeinek az értékesítő feldolgozásához adódott ez a bő földalatti energia forrás és ha nem következett volna be nemsokára a minden nagyszabású felépítést megakasztó világháború, akkor talán már bekövetkezett volna Erdély hatalmas méretű indusztrializálása, amivel elfoglalta volna ez a földterület a gazdasági jelentőségének méltó helyét Kelet- Európában. A háború után már nem épült semmi, hanem visszafejlődött. A kisvárosok közönségének földgázra berendezett háztartásai kizsákmányolásra kiszolgáltatott vazallusai lettek egy üzleti társaságnak. A föld ingyen adja a mélységben évezredek alatt felraktározódott gázt, amely, amint feljut a föld szinére, egy társaság kezébe kerül, amely olyan méregdrágán osztja ki azoknak, akik rá vannak szorulva, hogy abból koldulnak lakósok és iparvállalatok. Ebbe koldusodtak bele hatalmas gyárvállalatok, amelyekből a nyomor országutjára kerültek a munkások. A társaság bukaresti és egész élethivatását, létjogosultságát abban látja, hogy sarcolja azokat, akik nem tudnak a berendezkedéseik miatt, már más tüzelőanyagot és ipari energiát használni, csak gázt. Az az ipari termelés, amelynek ilyen üzleti sarcolás drágítja meg az erőforrását, nem birja a versenyt másokkal. Az a lakosság, amely kapva kapott a földgáz háztartási felhasználásán, lassanként kénytelen idővel, — bajjal visszatérni a gáz- kutak tövén a fához. A városok nem törik magukat a gáz bevezetéséért, külföldi tőkeforrások nem alapítanak gyárvállalatokat. Itt van ez a hatalmas Isten-áldása, aminek óriási gaz- | dasági ereje csak akkor van, ha olcsó. S nincsen olyan rossz, válságos idő, amelyben ne lehetne a világkonkurrencia piacán a legolcsóbb erővel előállított termékekkel boldogulni. öli az erdélyi boldogulást a belföldi kon- kurrencia. Azoknak a bukaresti gazdagoknak, akiknek petróleumforrások vannak a birtokaiban, nem érdekük, hogy az erdélyi gáz olcsó erő legyen. Sőt érdekük, hogy drága legyen. S ez a belföldi konkurrencia akasztotta meg a nagyszabású indusztrializáló átalakulást. Erre világit rá a Medgyesen felgyűlt lidércfény. Hadd lásson tisztán az ország. (London, julius 14.) Moszkvai jelentés szerint a kommunista párt végrehajtóbizottsága s a szovjetkormány közös proklamációt bocsátói tak ki, Stalin és Molotov aláírásával, amely ben közlik, hogy a fenyegető inség elleni küzdelem hathatósabbá tétele érdekében a mező- gazdasági beszállítandó terméskvótát 16 százalékról 22 százalékra emelték fel és kötelezik a mezőgazdákat a kölcsönkapott állami vetőmagvak hat héten belül történő visszaszolgáltatására. Az intézkedésre az igen rossz oroszországi gabonaterméskilátások szolgáltattak okot. Kit küld ki Amerika moszkvai nagykövetnek? (Páris, julius 14.) Amerika ősszel el fogja ismerni a szovjetet. Washingtoni jelentés szerint ott már kombinációk vannak forgalomban a moszkvai nagykövet személye tekintetében. Emlegetik La Folette szenátor nevét, aki alapos ismerője az oroszországi viszonyoknak s a tói folyamán is megfordult szovjetterületen, de szóba került Hugh Cooper mérnök neve is, aki a Dnyeprosztroj építésénél dolgozott s aki(Bukarest, jnlius 14.) A pénzügyminisztérium a következő kommünikét tette közzé: Egyes lapok tévesen interpretálják azokat a propoziciokat, amelyeket Románia nevében a mezőgazdasági államok adósságaira vonatkozólag a londoni konferencián előterjesztettek és félremagyarázzák azokat az információkat is, amelyeket a helyettes miniszterelnök a mi bankjegyeink aranyfedezetére vonatkozólag adott. Fel vagyunk hatalmazva annak kijelentésére, hogy Románia sohasem tett olyan pro- pozíciót, amely maga után vonná az aranyvalutáról való letérést, vagy a lej aranyfedezetének csökkentését. Azok a javaslatok, amelyeket az agrárállamok adósságainak könnyité sére vonatkozólag Londonban beterjesztettek, az aranyvaluta és a lej stabilitása alapján tétettek. Ami az aranyfedezet esetleges redukcióját illeti, a helyettes miniszterelnök arról informálta a sajtót, hogy Románia csak abban az esetben lenne hajlandó ilyen intézkedésre, ha ez általános volna az összes jegykibocsáto nek diplomáciai szereplését bizonyára szívesen látnák Oroszországban. Bukarestben egyelőre nem lesz szovjet követség. (London, julius 14.) A Daily Telegraph jelentése szerint a szovjet és a kisantant között létrejött egyezményből diplomáciaiig a szovjet jött ki győztesen, de az egyezményből Romániának van a legkézzelfoghatóbb előnye. Románia azonban nem fogja elmélyíteni a külpolitikai kapcsolatokat, mert nem felejti el könnyen azokat a cselszövéseket, amelyeket a szovjet Besszarábia körül folytatott és egyelőre nem akar szovjet követséget sem kreáltatni Bukarestben, Angorában kötik meg a feketetengeri Locarnot. (Genf, julius 14-) A lapok értesülései szerint ősszel Angorában a Fekete-tenger mentén fekvő államok delegátusai megkötik a feketetengeri Locarnot. A barátsági és megnemtámadási szerződések résztvevői és aláírói ezúttal Bulgárai, Románia, a szovjet és Törökország lesznek. intézetek részéről. így értette azt a kijelentését, hogy az aranyfedezet csökkentése a jegybankoktól függ. Az Adeverul, amely ezt a kormánykommünikét közli, megjegyzi, hogy ami a jegybankokat illeti, felhatalmazást nyernek arra, hogy saját fedezetüket speciális helyzetükkel vonatkozásban a maguk struktúrájának megfelelően adjusztálják. Ennek az elvnek elfogadása Románia szempontjából annyit jelent, hogy Románia saját bankjegykibocsátó intézete megváltoztathatja a maga struktúráját anélkül, hogy törődnie kellene ama jegybankok magatartásával, amelyek a lej stabilitását biztosították. Ez mindenesetre nagy elasz- ticitást fog biztosítani a Banca Nationalanak. Mihalache audienciájának kudarca. Itt Írjuk meg, hogy a bukaresti lapok sokat Írnak a Mihalache magatartásáról. Nemrégiben tért haza külföldi tanulmányutjáról s baráti körben hosszasan számolt be külföldi tapasztalatairól. Azt hangoztatta, hogy teljesen A pénzügyminiszter kommünikéje erélyes formában jelenti be, hogy Románia nem tér le az aranyvaluta alapjáról „Csak akkor lehetne szó erről, ha az összes jegykibocsátó intézetek elfogadnák ezt a plattformot“ — Mihalache inflációs tervét elutasította a király
