Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1933-07-02 / 148. szám

KeietíU/smxs Vasárnap, 1933. julius 2. Oberding József javasolta, hogy egy nagy magyar pénzintézet létesítése érdekében tegye meg az előmunkálatokat a Magyar Párt. Kotzó Jenő és Mikó László a maguk részé­ről is támogatták ezt a javaslatot. A szakosztály hozzájárult Vargha László előterjesztéséhez, ezután dr. Studetzki Béla azt az óhaját fejezte ki, hogy a magyar parla­menti tagok nagyobb eréllyel fejtsék ki műkö­désűket a parlamentben. Gyárfás Elemér azt válaszolta erre, hogy a magyar képviselőket és szenátorokat, akik mindig megteszik kötelességüket, máris rossz szemmel nézik a parlamentben, de ez nem aka­dályozza meg őket abban, hogy mindent el ne kövessenek a magyarság érdekeinek védelmé­ben­Desbordes Ernő egy régi tanulmányának figyelembe nejn vételét panaszolja, mire Gyár­fás Elemér kijelenti, hogy a párt igen is ta­nulmánytárgyává tette az előterjesztést. Nagy érdeklődés kisérte Ober ding Józsefnek a ter­melés és értékesítés megszervezéséről szóló ja­vaslatát, valamint Vajda Béla dr.-nak az adós­ságrendező törvényekről szóló határozati ja­vaslatát. Hexner Béla a gyümölcsexport meg­szervezésére tett előterjesztést. A szakosztály az előadók javaslatait egyhangúlag magáévá tette. \íe, erdélyi magyarság a nemzetközi politika fórumán Balogh Art búr es Pal Gábor részeiét es beszámolói a kisebbségi szakosztályban »»Egyetlen kisebbségi panaszt vett figyelembe a Népszövetség“ Jakabffy Elemér a német politikai változás­nak a kisebbségi politikára gyakorolt lehangoló hatásáról A kisebbségi szakosztály ülése délelőtt 11 órakor kezdődött a Magyar Párt közgyűlési termében, amelyet az érdeklődők teljesen meg­töltöttek. Az ülést Jakabffy Elemér dr. nyi­totta meg. Aziokról a feladatokról beszélt, amelyek a kisebbségi szakosztály tagjaira há­rultak, majd rátért arra, hogy a nemzeti ki­sebbségek kongresszusa még 1929-ben elhatá­rozta minden egyes kisebbségi csoport helyzet­képének a nagy nyilvánosság elé való vitelét. Az első ilyen beszámoló az 1930. évi kongresz- szuson történt s azt az 1931-i nagy műben ki is adták és az 1929—30—31. évekre vonatkozó tel­jes helyzetképpel is kiegészítették. Ezeket a helyzetképeket német nyelven jelentették meg és angol nyelven is ki fogják adni. Az utolsó magyarpárti nagygyűlés óta két kisebbségi kongresszus volt, 1931-bm Genfben és 1932-ben Becsben. A kongresszuson Balogh Artúr dr., Jakabffy Elemér és Sulyok István vettek részt. Sajnálattal állapította meg Jakabffy Elemér dr„ hogy a német politikában jelentkezett hely­zetváltozás megnehezíti a kongresszus megtartásának lehetőségét. A németektől azt várták, hogy a kisebbségek protektora lesz a Népszövetség előtt, azonban már a Hitler-uralom előtt is olyan ér­dektelenséget mutatott Németország, amiért a német kollégáknak a többi ki­sebbségek képviselői szemrehányást is tettek. Elvitathatatlan, hogy Németországnak hiány­zik az erkölcsi alapja ahhoz, hogy a kisebbségi kérdésben úgy lépjen fel, amint ezelőtt tette. A nemzetközi kisebbségi kongresszus szőkébb bizottságában az úgynevezett grémiumban a zsidóság részéről M o s k i n Leó volt a delegá­tus, aki annak idején még Wilsonnal tárgyalt s részben ennek a tárgyalásnak alapján jött létre a nemzetközi kisebbségvédelem. Ez év áp­rilisában összeült a grémium s azon Jakabffy Elemér dr. javaslatot tett, hogy a következő kongresszus határidejét és programját ne álla­pítsák még, amig a politikai helyzet nem tisz­tul valamiképpen. Javaslatát a grémium el is fogad'a. Meg kell állapítani, hogy a hitleri ag­resszivitás súlyosan hat nemcsak a zsi­dóságra, hanem a magyarságra is s előrelátható, hogy a kisebbségi kongresszu­son szembe fogja állítani a zsidókat és a néme­teket, ami a kisebbségi kongresszus felborulá­sára fog vezetni, ha csak nem sikerül valami uj plattformot találni. Örömmel állapította meg Jakabffy elnök, hogy a nemzetpolitikai és kisebbségi vonatkozású könyvekben és cikkek­ben az ifjúság soraiból kikerült Írók között akadnak olyanok, akiket szakértőknek lehet tekinteni és javasolta, hogy az intézőbizottság a szakosztály tagjainak kiegészítésénél minél több fiatal tagot válasszon be. Hiába kerestünk Igazságot a Népszövetségnél. Balogh Arthur dr. tett jelentést ezután a Népszövetséghez beadott panaszokról. Az Országos Magyar Párt 1928. október 14-én Gyergyószentmiklóson elhatározta, hogy a ki­sebbségi magyarság sérelmeit a Népszövetség 'elé viszi. Ennek rbégfelelően az 1930-ban tar­tott legutóbbi ülés óta a kövötkező panaszokat terjesztették a Népszövetség elé. 1. Â Csíki Magánjavak 1923-ban tör­tént elvétele miatti panasz, amelyet még az utolsó nagygyűlés előtt 1929. julius 20-án adtak be dr. György-Pál Domokos, mint a Csíki Magánjavak igazgató-elnöke, dr. Ba­logh Arthur és dr. Paál Gábor, mint az érdekeltek megbízottai. Az ügyben 1932. szeptember 27-én hozott határozatot a Nép- szövetség. A magánjavakból 32.000 holdat, amint ismeretes, már kiosztott a kormány, a megmaradt 20.600 holdból 11.659 hold kerül vissza a csíki székelyek birtokába. 2. A második panaszt 1930. májusában nyújtották be azért, mert a békási román lakosság elfoglalta a karcfalvi és jenőfalvi székely közbirtokoság legelőjét és erdejét. Az ügy a folyó év áprilisában úgy nyert el­intézést, hogy a parlament törvényt szava­zott meg, amely szerint a területet az állam megveszi a békásiak részére. 3. A harmadik panasz az iskolai név- elemzésekrő szól. 1930. május 25-én nyúj­tották be, 1931. szeptember 14-én foglalko­zott vele a népszövetségi bizottság és nem látta szükségesnek, hogy arra a népszövet­ségi tanács figyelmét felhívja. 4. A negyedik panasz az Anghelescu-féle elemi oktatási törvényben létesített kultur- zóna ügyében tétetett. Magyarul nem tudó regáti tanítókat neveztek ki, a fölös számban létesített állami elemi iskolákhoz. A népszö­vetségi bizottság 1931. szeptember 29-én el­utasította a panaszt. A magyarság újabb pa­naszt adott be és a bizottág 1932. december 19-én ismét nem látta szükségesnek, hogy a tanács az üggyel foglalkozzék. A második pa­naszra adott kormányválaszban, amely a Népszövetség hivatalos lapjában is megjelent, szerepel két udvarhelymegyei magyar tanító, Vgres Dónát és Hodgyai Géza nyilatkozata. Ezek a tanítók felekezeti iskolákról beszélnek a nyilatkozatban, mig a panaszban arról volt szó, hogy a Székclyfölddön fölös számban lé­tesítettek állami iskolákat. A tanítók nyilat­kozata különben három súlyos valótlanságot is tartalmaz. Balogh Arthur dr. súlyosan el­ítéli a két tanítót, de azért a módszert is, amellyel a kormány ilyen ellenhizonyitékokat akar szervezni. 5. Az ötödik panasz az 1931. augusztus 31-ről szól és a magyar-gyalázó tankönyvek ügyére vonatkozik. A népszövetségi bizottság elfogadta a kormány magyarázatát, amely szerint a kérdéses kitételek a VIII. és IX. századbeli magyarságra vonatkoznak és nem a maira. Ilyen módon a romániai magyarság pa­naszát csak egy esetben intézték el kedvezően. — Genfben — mondotta Balogh Arthur dr. — - > ■' Ţ úgy látszik nem az a jelszó, „vesszen a világ, csak az igazság maradjon“, ha­nem azs hogy „vesszen az igazság, Agyvértódulás, srivszoronprás, nehéz légzés félclem- étzés, idegesség, migrén, leharigöltság, álmatlanság, a természetes „Férchez József“ kesertivlz használata által igen sokszor megszüntethetök. csak a kormányok féltve őrzött tekin­télyén ne essék csorba“. De ezért nem szabad a kisebbségieknek elné- mulniok, mert akkor elnémul örökre a kisebb­ségvédelem is. ( A Csiki Magánjavak kálváriája. A nagyhatású előadás után a csiki magán­javak ügyét dr- Páll Gábor ismertette megrázó hatású beszédben, amely több mint egy órán át kötötte le a hallgatóság feszült figyelmét. Ismertette a csiki magánjavak eredetét és tör­ténetét, az évszámok és nevek bámulatos tö­megű, fejből való felsorolásával, továbbá a Csiki Magánjavakhoz hasonló 19 más határőr­ezred vagyonának ügyével is megtette az ér­dekes összehasonlításokat. Különösen a na­szódi határőr-ezred 204.000 holdas birtokának történetére mutatott rá, mint ahol a legszem­betűnőbb az az igazságtalanság, amely a Csiki Magánjavakkal történik. Rámutatott a ma­gyar kormány nobilis eljárására, amellyel ezeket a birtokokat nemesak hogy odaadta az akkori román kisebbség kulturális céljaira, hanem még bőkezű adományozásokkal segí­tette a románságot, éppen abban az időben, amikor a sokat sérelmezett és emlegetett el­nyomatás ideje volt. Kifejtette Páll Gábor, hogy mennyire alkotmányellenes cselekedet volt a kormány részéről a magánjavak elvé­tele. Az ingatlan vagyonon kívül értékpapí­rokat, épületeket és takarékpénztárt is elvett a kormány a csiki székelyektől. Mi köze volt ehhez az agrárreformnak Î Még hadviselés ese­tén az ellenséges állam se szokta elvenni az ilyen természetű vagyon-tárgyakat. Az elvett Csiki Magánjavak erdőségei­nek értékéből épült M Marosvásárhely főtéren a görög keleti katedráiig és a Bélbor község közbirtokosságának adott erdőt a község húszmillióért adta el. A közbirtokosságtól elvett földre még Bukovi­nából és Besszarábiából is jelentkeztek igény­lők. A visszaitélt területeken is több helyről levágták az erdőket. Egy államférfi találóan mondotta: A Népszövetség, csak akkor hoz kedvező döntést a kisebbségekre nézve, ha sze­gyen nélkül nem tud a döntés elől kitérni. Páll Gábor beszéde mély hatást váltott ki a jelenlevőkből. Dr. Eoth Hugó volt a következő szónok. Az állampolgári jog sérelmeiről tartott elő­adást, s gazdag példákkal illusztrálta az er­délyi magyarságnak ezen a téren elszenvedett sérelmeit. Barabás Béla dr. a tisztviselőknek a ro­mán nyelv nem tudása miatti elbocsátásáról és a volt csendőrök nyugdíjügyéről beszélt. Hegedűs Nándor hangoztatta, hogy a ro­mán közvélemény a magyarság sérelmeiről nem igen szerez tudorrfást. A román sajtó szé­lesen tárgyalja a Desbordes-féle akciót és az udvarhelyi gazdasági szövetség ügyét, mig az tényleges magyar sérelmekről nem emlékezik meg■ Adminisztrálni kell a hírszolgálatot a román közvélemény felé, hogy a román sajtó­ból a magyar kisebbség igazi sérelmeit is meg­ismerhessék. Soós István nagyváradi alpolgármester az állampolgársági sérelmekről beszélt, felem­lítve, hogy Nagyvárad 88 000 lakosságából csak 55.000-nek van állampolgársága. A temesváriak bizalma. A gyűlés során Jakabffy Elemér elnök aposztrofálta a bánsági tagozat egyik vezető emberét, aki a magyar képviselők parlamenti munkáját elfogult kritikával illette. Rámuta­tott Jakabffy elnök Páll Gábor és Balogh Arthur dr. munkájára, amellyel a Népszövet­ség előtt képviselték a magyar kisebbségi pa­naszokat. Gyulai 3 ános dr. temesvári tagozati ki­küldött válaszolt. Kijelentette, hogy a temes­vári tagozatnál nem ismerték ilyen részletesen a Népszövetség előtti panaszok előtt kifejtett munkát, most, hogy a tényleges helyzetet lát­ják, teljes szivéből mondanak köszönetét a nagy munkáért és legteljesebb bizalmukat nyíl vánitják a Magyar Párt elnökségének és par­lamenti csoport tagjainak. Kéri, hogy negyed­évenként a Magyar Párt parlamenti tagjai a lapokban számoljanak be a parlamenti műkö­désükről. A:m :?TOÍéző-I*B*oíIság tófése Délután 5 órakor az intézőbizottság kezdte rrieg ülését, amelyeb a holnapi nagygyűlésen sorra kerülő deklarációkat tárgyalják. Az ülés lapunk zártakor még folyik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom