Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-02 / 148. szám
KeietíU/smxs Vasárnap, 1933. julius 2. Oberding József javasolta, hogy egy nagy magyar pénzintézet létesítése érdekében tegye meg az előmunkálatokat a Magyar Párt. Kotzó Jenő és Mikó László a maguk részéről is támogatták ezt a javaslatot. A szakosztály hozzájárult Vargha László előterjesztéséhez, ezután dr. Studetzki Béla azt az óhaját fejezte ki, hogy a magyar parlamenti tagok nagyobb eréllyel fejtsék ki működésűket a parlamentben. Gyárfás Elemér azt válaszolta erre, hogy a magyar képviselőket és szenátorokat, akik mindig megteszik kötelességüket, máris rossz szemmel nézik a parlamentben, de ez nem akadályozza meg őket abban, hogy mindent el ne kövessenek a magyarság érdekeinek védelmébenDesbordes Ernő egy régi tanulmányának figyelembe nejn vételét panaszolja, mire Gyárfás Elemér kijelenti, hogy a párt igen is tanulmánytárgyává tette az előterjesztést. Nagy érdeklődés kisérte Ober ding Józsefnek a termelés és értékesítés megszervezéséről szóló javaslatát, valamint Vajda Béla dr.-nak az adósságrendező törvényekről szóló határozati javaslatát. Hexner Béla a gyümölcsexport megszervezésére tett előterjesztést. A szakosztály az előadók javaslatait egyhangúlag magáévá tette. \íe, erdélyi magyarság a nemzetközi politika fórumán Balogh Art búr es Pal Gábor részeiét es beszámolói a kisebbségi szakosztályban »»Egyetlen kisebbségi panaszt vett figyelembe a Népszövetség“ Jakabffy Elemér a német politikai változásnak a kisebbségi politikára gyakorolt lehangoló hatásáról A kisebbségi szakosztály ülése délelőtt 11 órakor kezdődött a Magyar Párt közgyűlési termében, amelyet az érdeklődők teljesen megtöltöttek. Az ülést Jakabffy Elemér dr. nyitotta meg. Aziokról a feladatokról beszélt, amelyek a kisebbségi szakosztály tagjaira hárultak, majd rátért arra, hogy a nemzeti kisebbségek kongresszusa még 1929-ben elhatározta minden egyes kisebbségi csoport helyzetképének a nagy nyilvánosság elé való vitelét. Az első ilyen beszámoló az 1930. évi kongresz- szuson történt s azt az 1931-i nagy műben ki is adták és az 1929—30—31. évekre vonatkozó teljes helyzetképpel is kiegészítették. Ezeket a helyzetképeket német nyelven jelentették meg és angol nyelven is ki fogják adni. Az utolsó magyarpárti nagygyűlés óta két kisebbségi kongresszus volt, 1931-bm Genfben és 1932-ben Becsben. A kongresszuson Balogh Artúr dr., Jakabffy Elemér és Sulyok István vettek részt. Sajnálattal állapította meg Jakabffy Elemér dr„ hogy a német politikában jelentkezett helyzetváltozás megnehezíti a kongresszus megtartásának lehetőségét. A németektől azt várták, hogy a kisebbségek protektora lesz a Népszövetség előtt, azonban már a Hitler-uralom előtt is olyan érdektelenséget mutatott Németország, amiért a német kollégáknak a többi kisebbségek képviselői szemrehányást is tettek. Elvitathatatlan, hogy Németországnak hiányzik az erkölcsi alapja ahhoz, hogy a kisebbségi kérdésben úgy lépjen fel, amint ezelőtt tette. A nemzetközi kisebbségi kongresszus szőkébb bizottságában az úgynevezett grémiumban a zsidóság részéről M o s k i n Leó volt a delegátus, aki annak idején még Wilsonnal tárgyalt s részben ennek a tárgyalásnak alapján jött létre a nemzetközi kisebbségvédelem. Ez év áprilisában összeült a grémium s azon Jakabffy Elemér dr. javaslatot tett, hogy a következő kongresszus határidejét és programját ne állapítsák még, amig a politikai helyzet nem tisztul valamiképpen. Javaslatát a grémium el is fogad'a. Meg kell állapítani, hogy a hitleri agresszivitás súlyosan hat nemcsak a zsidóságra, hanem a magyarságra is s előrelátható, hogy a kisebbségi kongresszuson szembe fogja állítani a zsidókat és a németeket, ami a kisebbségi kongresszus felborulására fog vezetni, ha csak nem sikerül valami uj plattformot találni. Örömmel állapította meg Jakabffy elnök, hogy a nemzetpolitikai és kisebbségi vonatkozású könyvekben és cikkekben az ifjúság soraiból kikerült Írók között akadnak olyanok, akiket szakértőknek lehet tekinteni és javasolta, hogy az intézőbizottság a szakosztály tagjainak kiegészítésénél minél több fiatal tagot válasszon be. Hiába kerestünk Igazságot a Népszövetségnél. Balogh Arthur dr. tett jelentést ezután a Népszövetséghez beadott panaszokról. Az Országos Magyar Párt 1928. október 14-én Gyergyószentmiklóson elhatározta, hogy a kisebbségi magyarság sérelmeit a Népszövetség 'elé viszi. Ennek rbégfelelően az 1930-ban tartott legutóbbi ülés óta a kövötkező panaszokat terjesztették a Népszövetség elé. 1. Â Csíki Magánjavak 1923-ban történt elvétele miatti panasz, amelyet még az utolsó nagygyűlés előtt 1929. julius 20-án adtak be dr. György-Pál Domokos, mint a Csíki Magánjavak igazgató-elnöke, dr. Balogh Arthur és dr. Paál Gábor, mint az érdekeltek megbízottai. Az ügyben 1932. szeptember 27-én hozott határozatot a Nép- szövetség. A magánjavakból 32.000 holdat, amint ismeretes, már kiosztott a kormány, a megmaradt 20.600 holdból 11.659 hold kerül vissza a csíki székelyek birtokába. 2. A második panaszt 1930. májusában nyújtották be azért, mert a békási román lakosság elfoglalta a karcfalvi és jenőfalvi székely közbirtokoság legelőjét és erdejét. Az ügy a folyó év áprilisában úgy nyert elintézést, hogy a parlament törvényt szavazott meg, amely szerint a területet az állam megveszi a békásiak részére. 3. A harmadik panasz az iskolai név- elemzésekrő szól. 1930. május 25-én nyújtották be, 1931. szeptember 14-én foglalkozott vele a népszövetségi bizottság és nem látta szükségesnek, hogy arra a népszövetségi tanács figyelmét felhívja. 4. A negyedik panasz az Anghelescu-féle elemi oktatási törvényben létesített kultur- zóna ügyében tétetett. Magyarul nem tudó regáti tanítókat neveztek ki, a fölös számban létesített állami elemi iskolákhoz. A népszövetségi bizottság 1931. szeptember 29-én elutasította a panaszt. A magyarság újabb panaszt adott be és a bizottág 1932. december 19-én ismét nem látta szükségesnek, hogy a tanács az üggyel foglalkozzék. A második panaszra adott kormányválaszban, amely a Népszövetség hivatalos lapjában is megjelent, szerepel két udvarhelymegyei magyar tanító, Vgres Dónát és Hodgyai Géza nyilatkozata. Ezek a tanítók felekezeti iskolákról beszélnek a nyilatkozatban, mig a panaszban arról volt szó, hogy a Székclyfölddön fölös számban létesítettek állami iskolákat. A tanítók nyilatkozata különben három súlyos valótlanságot is tartalmaz. Balogh Arthur dr. súlyosan elítéli a két tanítót, de azért a módszert is, amellyel a kormány ilyen ellenhizonyitékokat akar szervezni. 5. Az ötödik panasz az 1931. augusztus 31-ről szól és a magyar-gyalázó tankönyvek ügyére vonatkozik. A népszövetségi bizottság elfogadta a kormány magyarázatát, amely szerint a kérdéses kitételek a VIII. és IX. századbeli magyarságra vonatkoznak és nem a maira. Ilyen módon a romániai magyarság panaszát csak egy esetben intézték el kedvezően. — Genfben — mondotta Balogh Arthur dr. — - > ■' Ţ úgy látszik nem az a jelszó, „vesszen a világ, csak az igazság maradjon“, hanem azs hogy „vesszen az igazság, Agyvértódulás, srivszoronprás, nehéz légzés félclem- étzés, idegesség, migrén, leharigöltság, álmatlanság, a természetes „Férchez József“ kesertivlz használata által igen sokszor megszüntethetök. csak a kormányok féltve őrzött tekintélyén ne essék csorba“. De ezért nem szabad a kisebbségieknek elné- mulniok, mert akkor elnémul örökre a kisebbségvédelem is. ( A Csiki Magánjavak kálváriája. A nagyhatású előadás után a csiki magánjavak ügyét dr- Páll Gábor ismertette megrázó hatású beszédben, amely több mint egy órán át kötötte le a hallgatóság feszült figyelmét. Ismertette a csiki magánjavak eredetét és történetét, az évszámok és nevek bámulatos tömegű, fejből való felsorolásával, továbbá a Csiki Magánjavakhoz hasonló 19 más határőrezred vagyonának ügyével is megtette az érdekes összehasonlításokat. Különösen a naszódi határőr-ezred 204.000 holdas birtokának történetére mutatott rá, mint ahol a legszembetűnőbb az az igazságtalanság, amely a Csiki Magánjavakkal történik. Rámutatott a magyar kormány nobilis eljárására, amellyel ezeket a birtokokat nemesak hogy odaadta az akkori román kisebbség kulturális céljaira, hanem még bőkezű adományozásokkal segítette a románságot, éppen abban az időben, amikor a sokat sérelmezett és emlegetett elnyomatás ideje volt. Kifejtette Páll Gábor, hogy mennyire alkotmányellenes cselekedet volt a kormány részéről a magánjavak elvétele. Az ingatlan vagyonon kívül értékpapírokat, épületeket és takarékpénztárt is elvett a kormány a csiki székelyektől. Mi köze volt ehhez az agrárreformnak Î Még hadviselés esetén az ellenséges állam se szokta elvenni az ilyen természetű vagyon-tárgyakat. Az elvett Csiki Magánjavak erdőségeinek értékéből épült M Marosvásárhely főtéren a görög keleti katedráiig és a Bélbor község közbirtokosságának adott erdőt a község húszmillióért adta el. A közbirtokosságtól elvett földre még Bukovinából és Besszarábiából is jelentkeztek igénylők. A visszaitélt területeken is több helyről levágták az erdőket. Egy államférfi találóan mondotta: A Népszövetség, csak akkor hoz kedvező döntést a kisebbségekre nézve, ha szegyen nélkül nem tud a döntés elől kitérni. Páll Gábor beszéde mély hatást váltott ki a jelenlevőkből. Dr. Eoth Hugó volt a következő szónok. Az állampolgári jog sérelmeiről tartott előadást, s gazdag példákkal illusztrálta az erdélyi magyarságnak ezen a téren elszenvedett sérelmeit. Barabás Béla dr. a tisztviselőknek a román nyelv nem tudása miatti elbocsátásáról és a volt csendőrök nyugdíjügyéről beszélt. Hegedűs Nándor hangoztatta, hogy a román közvélemény a magyarság sérelmeiről nem igen szerez tudorrfást. A román sajtó szélesen tárgyalja a Desbordes-féle akciót és az udvarhelyi gazdasági szövetség ügyét, mig az tényleges magyar sérelmekről nem emlékezik meg■ Adminisztrálni kell a hírszolgálatot a román közvélemény felé, hogy a román sajtóból a magyar kisebbség igazi sérelmeit is megismerhessék. Soós István nagyváradi alpolgármester az állampolgársági sérelmekről beszélt, felemlítve, hogy Nagyvárad 88 000 lakosságából csak 55.000-nek van állampolgársága. A temesváriak bizalma. A gyűlés során Jakabffy Elemér elnök aposztrofálta a bánsági tagozat egyik vezető emberét, aki a magyar képviselők parlamenti munkáját elfogult kritikával illette. Rámutatott Jakabffy elnök Páll Gábor és Balogh Arthur dr. munkájára, amellyel a Népszövetség előtt képviselték a magyar kisebbségi panaszokat. Gyulai 3 ános dr. temesvári tagozati kiküldött válaszolt. Kijelentette, hogy a temesvári tagozatnál nem ismerték ilyen részletesen a Népszövetség előtti panaszok előtt kifejtett munkát, most, hogy a tényleges helyzetet látják, teljes szivéből mondanak köszönetét a nagy munkáért és legteljesebb bizalmukat nyíl vánitják a Magyar Párt elnökségének és parlamenti csoport tagjainak. Kéri, hogy negyedévenként a Magyar Párt parlamenti tagjai a lapokban számoljanak be a parlamenti működésükről. A:m :?TOÍéző-I*B*oíIság tófése Délután 5 órakor az intézőbizottság kezdte rrieg ülését, amelyeb a holnapi nagygyűlésen sorra kerülő deklarációkat tárgyalják. Az ülés lapunk zártakor még folyik.
