Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-14 / 158. szám
V Kér*' sei BUDA ? E3 T poştală In numerái No. 24.256—1927. Pén/ek Ciof-ăoIoJMWfr. 2933 falia» Í4 Ara 3 lei Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: CluJ-Kolozsnegyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP vár, Strada Baron L. Pop (volt Brossal ucca) 5. szánk évre 60, félévre 25', negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 tfVTTfYT V A IW „„, Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. pengő. — Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. -A.VI. EVrULi AM 158. SZÁM. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Béke-halhtcínációk A dunai agrarállamok visszanta§it«(ták a termelés leszállításra Irányúié indítványt ~ —■ — Magyarország egymillió métermázsa búzát akar elhelyezni Németországban — Hetven százalékkal csökkent Németország kivitele Oroszország felé (London, julius 13.) A nagy gabonatermelő államok delegátusai szerdán újabb értekezletre ültek össze. Sajtóközlések szerint még r«s- mélték, hogy a dunai országokkal és az európai fogyasztó államokkal meg fognak egyezni. Mindenesetre nem látszott könnyűnek kielégítő megoldást találni, mert a fogyasztó államok katonai szempontok miatt .állandóan fejlesztik kenyérmagteroielósüket, mert el akarják kerülni azt a lehetőséget, hogy háború esetén ne tudják biztosítani lakosságuk élelmezését. E részben még fokozza a helyzet súlyosságát az a körülmény is, hogy Németországban, a varható termés ebben a gazdasági évben kitűnőnek mondható s mezőgazdasága rovására aligha lesz hajlandó lényegesebb engedményekre. A dunai agrár áll amok viszont arra mutattak rá, hogy jelenlegi termelésük alig haladja meg a háború előtti termésmeny- nyiséget s nincs meg bennük emiatt a hajlandóság termelésük olyanarányu csökkentésére, amekkorát a nagy exportáló államok szükségesnek tartanának jobb gabonaárak biztosítása érdekében. A középeurópai országok szakértői részéről rámutattak arra is, hogy lakosságuk sűrű s nem ronthatják le a népesség amugyis le- szállott életnívóját újabb megterhelést jelentő termeléscsökkentéssel. (London, julius 13.) A lapok értesülései szerint a nagy exportáló államok nem találják elfogadhatónak azt a javaslatot, amelyet a dunai agrárállamok határozataként elégik terjesztettek. Úgy tudják, hogy a dunai államok 8 millió bushellel többet akarnak exportálni, mint amennyit a tengerentúli exportállamok kombinációba vettek. A két csoport között a differencia miatt szakadás állott be. Beavatott helyen azonban ennek ellenére sem adják fel a reményt, hogy a harcot a két szembenálló fél között el lehet kerülni. A dunai államok javaslatait valószínűleg a jövő hét keddjén fogják nyilvánosságra hozni. Addig a nagytermelő államoknak idejük lesz a javaslatok áttanulmányozására és a végleges állásfoglalásra. Magyar gabonatárgyalások Berlinnel. (Budapest, julius 13.) Úgy hírlik, hogy Imrédy Béla magyar pénzügyminiszter Berlinen át fog visszatérni Londonból. A magyar pénzügyminiszter egymillió métermázsa buza elhelyezéséről kíván tárgyalni a német kormánnyal. f Valószínű, hogy az exportbuza előnyös vámtételeket kap. Ha a búzát sikerült elhelyezni, megindulnak a tárgyalások tengeri exportálása iránt, mert Németország hajlandónak nyilatkozott arra, hogy szükségletének egy részét Magyarországból fedezze. Zuhan a német export. (Genf, julius 13.) A lapok szerint Németország elszigetelődése már az év elején előre vetette árnyékát. Az Oroszországba induló export már az első hónapokban az elmúlt évi havi átlag egyharmad részére szállott alá, tehát a kivitel 70 százalékkal zuhant. Visszavonták orosz részről a rubr-vidéki nt- héz iparnak adott megrendelést s 300 ezer tonna szállítását a lengyel-sziléziai vasiparnak juttatták. A keleteurópai biztonsági paktum révén nem is annyira Oroszország szerzett erős politikai porciót, mint inkább Francia- ország, amelynek sikerült szisztematikusan kiépítenie a maga uj keletfelőli kontinentális fronját az orosz nyugati határokon Németország ellen. MacDonald közvetít. (London, julius 13.) A dunai agrár-államok és az óceánontuli államok között az ellentétek minden közvetítés ellenére is áthidalhatatla- nok. A dunai államok nem akarják elfogadni MacDonaldnak azt a javaslatát, hogy egységesen emeljék fel a búzaárakat. Az angol miniszterelnök kijelentette, hogy az egyes államoknak áldozatot kell hozmok, igy az áldozattól maga Anglia sem fog visszariadni. A négyhatalmi egyezmény tudvalevőleg, mint régionális egyezmény csak a nyugati államok ügyét szabályozta és figyelmen kívül hagyta a többi európai államok dolgát. Ez a kiemelkedő jellegű egyezmény automatikusan maga után vonta, hogy a többi államok is gondoskodjanak külpolitikai helyzetük megszilárdításáról. Szinte váratlanul robbant be a közvéleménybe, hogy a kisantant államok Oroszországgal biztonsági egyezményt kötöttek. Az egyezmény megkötésénél mint társuló fél Törökország is jelentkezett. A török külügyminiszter egyidejűleg több európai fővárosba is ellátogatott és egy Dardanella-Locarno-egyez- ménydöl folytatott tárgyalást, amely szerint Oroszország, Törökország, Románia és Bulgária is egymással megnemtámadási szerződést kötnének és ehez az egyezményhez esetleg Görögország és Olaszország is csatlakoznának. Serény munkában van az olasz diplomáciai is, amely egyrészt Franciaországgal találja meg az együttműködés bázisát, másrészt pedig Jugoszlávia felé keres érintkezési szálakat. Néhány napon belül könnyen megtörténhetik,, hogy Olaszország egyszerre a szovjettel és Jugoszláviával köt paktumot. E tárgyalások nem közömbösek Magyarországra és Ausztriára sem és bármennyire is a kisantant államok elszigetelő politikájába esett az osztrák-magyar monarchia e két hajdani főállama, a külpolitikai mozgás c két országnak sem a határain belül, sem határain kívül nem szűnt meg, sőt beavatottak tudnivélik, hogy Gömbös bécsi utazása tulajdonképpen Olaszország, Magyar- ország, Ausztria és a kisantant közötti ellentétek kiküszöbölésével és ezen országoknak szorosabb gazdasági együttműködésével áll összefüggésben. Tényleges haszonszerzői e diplomáciai paktum-kötéseknek e pillanatban a szovjet és Franciaország. Úgy a szovjetnél, mint Franciaországnál megállapítható, hogy Németország külpolitikai sakkbantartását, sőt magára hagyását akarták elérni. A szovjet ez év nyarán nyilvanvalóan jelentős eredményekről számolhat be, Likvidálta ellentéteit Románia felé, megkötötte ismételten Angliával a békét, szorosabb kapcsolatokba lépett a többi kisantant államokkal és kapcsolatba fog lépni valószínűleg Olaszországgal is és diplomásiai elismertetése küszöbön áll Amerika részéről is. Franciaország politikai sakkhuzásai is kifogástalanul sikerültek, Franciaország külpolitikája egyszerre megkapta garanciáját — politikai vonalvezetésének hagyományaihoz képest — úgy a balkáni államok, mint Oroszország részéről és külpolitikai sikerét meg fogja koronázni az az egyezmény, amelyet Olaszországgal köt és amely már nincs messze, amint ezt Daladier francia miniszterelnök tervbevett római utazása is sejtetni engedi. E paktumkötésekből Anglia, mint a négyes hatalomnak harmadik nagy állama, már kevésbé kézzelfogható eredményekkel kerül ki, de hogy az angol diplomácia ne szenvedjen érzékeny károkat, Henderson sürgősen Rómába utazott és be akar kapcsolódni a most folyó római tárgyalásokba. A négyes paktum aláírói között egyedül Németország az, amely a legteljesebb elszigeteltségbe került. Oroszország fokozatosan leépíti Németországgal szemben gazdasági szerződéseit — a német export Oroszország felé hetven százalékkal esett. Az uj Németország az Angliával való külpolitikai együttműködésre építette fel politikáját — de az angolparlament ismételt, mindent pártárnyalatot visszatükröztető elutasító magatartása közeli angol-német együttműködésre nem igen enged kilátást. A német-francia jóviszony távolabbi fantazmagória, mint valaha, ami pedig Németország tervezgetéseit Olaszországgal kapcsolatosan illeti, abban a pillanatban, amikor Oroszország, Jugoszlávia és Franciaország felé rendbejön, Németországnak az olasz barátság csak platónikus jellegű barátság marad. Vájjon ezek a készülő és már el is készült regionális egyezmények megváltoztatják-e Európa jelenlegi háborús arculatát és közelebb viszik-e a népeket egymáshoz, nem tudjuk; okulva a tapasztalatokon túlságos fontosságot tulajdonítani nekik nem lehet. Azt mondják, a most készülő egyezmények, a békét alapozzák meg, de valószínű, hogy ezek csupán béke- hallucinációk, amelyekbe jól esik a szenvedő Európának beleringatnia magát- Tanulságos mindenesetre, — és jellemző —, hogy a hátmögötti diplomáciának még mindig nagyobb az ereje, mint a nyílt tárgyalásoknak és kon- ferenciázásoknak és hogy a kulisszák mögött észlelhető mozgás több reményre jogosítanak fel, mint akár egy genfi együttes munkássága, akár világgazdasági leszerelési konferenciák szívós, de meddő kísérletei.
